Írjon nekünk

Közélet

Szegedet hamarosan nyomortanya veszi körbe?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

utfelujitas05_gsJúnius közepén bejegyezték a szegedi kiskertek tulajdonosainak érdekeit védő szervezetet, a Családok a Kiskertekért Egyesületet. Elnöke Sándor János lett, akivel a lakók gondjairól és a lehetséges megoldások módozatairól beszélgettünk.

A kiskertesek mindannyian azonos problémákkal küzdenek. A ’70-es években, a szocializmus idején osztották ki az 5-6 ezer hobbitelket azon igény alapján, hogy Szeged városa hirtelen megnőtt, főleg a faluról, vidékről beköltöző lakók száma ugrott meg jelentősen. Ezeknek az embereknek hiányzott a föld, a fizikai munka, magyarázza az előzményeket az elnök.

Hogyan lett a 12 négyzetméterből 30, majd 24?

A rendszerváltozással jöttek a gazdasági bajok, összeomlott az ország, rengeteg céget zártak be, munkahelyek százezrei szűntek meg. Családok kerültek válságba, s elindult egy kiköltözési hullám ezekre a területekre. Először 12 négyzetméteres épület felhúzását engedélyezték terménytárolónak, de már akkor is inkább hétvégi házaknak épültek ezek az ingatlanok. Később már engedélyezték a 30 négyzetméteres építményt, ami már tetőtér- beépítéssel teljesen alkalmas volt hétvégi háznak. Egy újabb változtatás eredményeként ismét korlátozták 3 százalékra a telkek beépítettségét. A kertek általában 800 négyzetméteresek, tehát 24 négyzetméteres ingatlanok jöhettek csak számításba.

A következő kiköltözési hullám a ’90-es évek végére tehető, amikor az egzisztenciával rendelkező középkorúak költöztek ki elsősorban abból a megfontolásból, hogy az olcsóbb megélhetés miatt hátha fenn tudják majd tartani középosztálybeli színvonalukat. 2000 elejétől már többnyire fiatalok költöztek ki a kiskertekbe, akiknek nem volt pénzük magánházra vagy társasházi lakásra. Az építkezésre nem nagyon volt engedélye senkinek sem, de a hatóság nem is nagyon ellenőrizte. Minden irányban bővítették, foltozgatták a meglévő ingatlanokat.

Több mint 5 ezer ember lakik a kiskertekben

Bejelentett lakcím alapján ma is több mint 5000 ember lakik a kiskertekben, figyelmeztet Sándor János. Sokan azonban nem jelentkeztek be, de rendszeresen kijárnak. Mára az első tulajdonosok kezdenek kihalni, üresen állnak a kertek, az örökösök vagy nem tudják, vagy nem akarják művelni. Igény mezőgazdasági művelésű kertekre nincsen, nyomatékosítja beszélgetőpartnerem. Itt tényleg csak hobbiszinten érdemes termelni, ezekből haszon nincs, inkább ráfizetés. Átalakult a világ. Aki a ’70-es években faluról jött, az hozzá volt szokva, hogy reggel hattól este 8-ig dolgozott. Akkor még nagyon sokan disznót is neveltek, a felvásárlók teherautó-számra hordták innen a jószágokat. Ma már át sem veszik a disznót, teljesen megszűnt a tartásuk.

Angyal Gabriella ügye irányította rá ismét a közvélemény figyelmét a kiskertesek máig megoldatlan gondjaira. Építettek egy pici hétvégi faszerkezetes házacskát, amit most bontaniuk kell, mert nagyobbra sikeredett a megengedettnél. A többiek közül is sokan szabálytalanul építkeztek, csak később visszabontották. Gabriella volt az első, aki ebből ügyet csinált, lakossági fórumot szervezett, Sándor János is ott találkozott vele először. „Megdöbbentett a helyzet, hogy itt van a rengeteg ember, a hatóság pedig nem tud mit kezdeni velük” – mondja az egyesület elnöke.

Felvette a kapcsolatot a lakossági fórumon is részt vett országgyűlési képviselőkkel, Kalmár Ferenccel és Nógrádi Zoltánnal, ne hagyják abba, igenis folytassák az ügyet, valamilyen megoldást kell találni. „Ha marad a jelenlegi szabályozás, a 3 százalékos terménytározó építhetősége, senki sem fogja ezeket a kerteket megvenni, az árak meredeken zuhannak, s attól félek, a várost hamarosan egy nyomortanya fogja körülvenni” – osztja meg velünk aggályait az elnök.

A minisztérium elfeledkezett a kiskertesekről

A februárban tartott lakossági fórum óta milyen változás következett be az ügyben, kérdezzük Sándor Jánost, hiszen akkor igazából az sem derült ki, hogy országos vagy városi hatáskörről van-e szó. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal és a Belügyminisztérium építésügyi helyettes államtitkárával tartja a kapcsolatot, és azt szorgalmazza, hogy országos szinten készüljön megoldás a problémára. A Vidékfejlesztési Minisztérium teljes egészében elfeledkezett a kiskertekről, véli az elnök, hiszen február elején kiderült, hogy ezeket a kerteket, mint mezőgazdasági földeket regisztrálni kell.

Hatezer forintot kellett volna fizetni, s akkor jutott eszükbe, hogy ezek a kiskertek hozzájuk tartoznak. A képviselők gyorsan hoztak egy törvényt, mely eltörölte a kiskertek regisztrációját. Most a minisztérium meg akar szabadulni ezektől a területektől. Országos szinten felmérés készül, műholdfelvételek alapján osztályozzák majd a zártkerti tömböket. Számítógépprogram fogja elvégezni ezt a nem kis munkát.

Mennyi legyen az engedélyezett beépíthetőség?

sandorjanos_iatAz elnök értesülése szerint, ahol a tömbi beépítettség 60 százalék fölötti, azt hivatalból kiveszik a mezőgazdasági művelés alól, és lakóövezetté vagy üdülőövezetté minősítik. Ha 20 és 60 százalék között van ez az arány, akkor a labda az önkormányzat térfelén pattog. Amennyiben az önkormányzat kéri, akkor hivatalból kiveszik a területet a művelés alól, és megkapja a művelésből kivett területfejlesztésre szánt terület megnevezést, ha pedig a beépítettség 20 százalék alatti, akkor külterületi besorolást kap.

Sándor János szerint Szegeden mindenhol a középső kategóriába fog esni ezen kiskertek besorolása, tehát a 20 és 60 százalék közé. Ha az önkormányzat határidőre nem kéri az átminősítést, akkor ezek is külterületi besorolást kapnak. E megoldások egyelőre javaslat szintjén léteznek, de az elnök szerint valószínűleg ebben az irányban fog elindulni a munka. A májusi közgyűlésen Gyimesi László azt javasolta, hogy 5 százalékra növeljék a terület beépíthetőségét, és a főépítész asszony szerezze be ehhez az országos főépítész beleegyező nyilatkozatát. Amennyiben ez sikerül, a szakértői hivataloktól nem kell külön-külön mindegyiknek a beleegyezését megszerezni. Akkor marad ugyan a mezőgazdasági övezet, csak a beépíthetőséget 5 százalékra emelik.

Az ott élők érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni

Az elnök szerint ez kevés, hiszen továbbra is terménytárolóról beszélünk. Tíz százalék lenne elfogadható, az jelentene valós megoldást, noha ehhez sok feltételnek teljesülnie kell. Öt százalékig a beépítésre nem szánt területeknél nem kell közművesítettséget előírni. Az országos építési kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, ha a helyi viszonyoknak megfelelőn nincs olyan terület-felhasználási mód, amelybe a területet be lehet sorolni, akkor újat lehet létrehozni. Például el lehet nevezni hétvégi kertes üdülőövezetnek. Az egyik 20 százalékos, a másik 15 százalékos beépíthetőséget engedélyez. Talán úgy tűnik, hogy ez játék a szavakkal (talán az is), az egyesületnek viszont csak egy célja van: megoldást találni a jelenlegi gondokra.

Az elnök szerint olyan, hogy lehetetlen, nem létezik. Ott élnek az emberek, őket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Készül a város új településszerkezeti terve és az új építési szabályzata. Az előzetes tájékoztatóban a kiskertesek ügyére javaslat nem szerepel. Maradnak kettes mezőgazdasági övezetnek, és bárminemű fejlesztés csak a tulajdonosok 100 százalékos finanszírozásával történhet. Sándor János szerint eddig is így történt, a víz és a villamos energia is így került oda. A szennyvíz kérdését házi szennyvíztisztítókkal lehetne megoldani (az országos szabályozás ezt lehetővé teszi), amelyek ma már nem csillagászati áron kaphatók, a közlekedésszabályozást pedig az utcák egyirányúsításával. Ha ezen múlna az emberek sorsa, biztonsága, kifizetnék ezt az összeget.

Az egyesületet már partnerként kezelik

Az egyesület megalakulásának gondolata a lakossági fórum után merült fel, hogy az hivatalosan képviselje a területen élők érdekét. Március 22-én sikerült nyélbe ütni az ügyet. Nagy többséggel a jelenlévők megszavazták a kezdeményezést, június 13-án pedig már át is vették a bírósági végzést. Ezt követően tagfelvételt tartottak, és tájékoztatták az érdekelteket az egyesület megalakulásáról. Hatvan-hetven ember jött el, a fele a 3000 forintos éves családi tagdíjat is befizette, hiszen az egyesület működtetése pénzbe kerül. Komoly adminisztrációs és jogi feltételeknek kell megfelelnie. Hamarosan felkeresik a kiskertek lakóit, és beszámolnak nekik a legfrissebb fejleményekről. Közösségi oldala is van a Családok a Kiskertekért Egyesületnek, és hamarosan elkészül a honlapjuk is.

Törvényileg az egyesületeket civil szervezetként kezelik és partnerként veszik figyelembe a tárgyalások során. Javaslataikat nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról. Eddig is történtek kísérletek a kiskertekben uralkodó jelenlegi állapotok megváltoztatására, aláírásokat gyűjtöttek az érintettek, de az lett az eredmény, hogy véleményüket így sem vették figyelembe. Egyesületként nagyobb eséllyel védhetik érdekeiket, hiszen a tagdíjból meg tudják fizetni a megfelelő szakembereket, a szakértők munkadíját.

Hírzóna

Hőkamerás drónnal védik a határt a röszkei polgárőrök

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A szerkezet nyolc kilométerre is képes elrepülni.

Tovább olvasom

Hírzóna

Újraindult a belföldi turizmus a pünkösdi hosszú hétvégén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A belföldi vendégek egyre inkább az országhatáron belül tervezik nyári pihenésüket.

Tovább olvasom

Hírzóna

A gazdasági kérdések miatt fontos az új nemzeti konzultáció

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Úgy tűnik, mintha az EU büntetné azokat a tagállamokat, akik időben cselekedtek.

Tovább olvasom

Aktuál