Nyolcszázezer köbméter termálvíz a Tiszába?

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

lmp_sajttaj02_gsOrszágos szinten is nagyon aktuális témához, a vízgazdálkodási törvény módosításához, valamint a szegedi távhőszolgáltatás átalakításához és a biomassza-erőmű megépítéséhez kapcsolódott az LMP sajtótájékoztatója, melyen részt vett Szél Bernadett, a párt társelnöke és Szabó Dániel, az LMP Csongrád megyei szóvivője.

A termálvíz esetében olyan energiahordozóról beszélünk, kezdte Szél Bernadett, ami akkor fenntartható, ha rendeltetésszerűen használjuk. Ha ezt nem megfelelő körültekintéssel történik, akkor nagyon durva pazarlás és visszaélés kezdődhet. A kormányoldal parlament elé terjesztett javaslata ebben a vonatkozásban nem kiskaput, hanem nagykaput nyitna meg a visszaélések előtt. Magyarországon eddig olyan szabályozás volt életben, miszerint gondoskodni kellett a kinyert termálvíz visszasajtolásáról. A most benyújtott törvényjavaslat azt tartalmazta, ezentúl arra kell engedélyt kérni, hogy visszasajtolhassák a vizet eredeti lelőhelyére.

Ezentúl nem kell visszasajtolni a termálvizet

Parázs vita alakult ki a parlamentben ezzel kapcsolatban, még kormánypárti módosító javaslat is érkezett. Minden képviselő tisztában volt azzal, hogy olyan kérdésről döntenek, amely hosszú időre meghatározhatja a termálvíz-gazdálkodás jövőjét és tönkreteheti Magyarország termálvíz-készletét. A parlament egyetlen módosító indítványt fogadtak el, amelyet a mezőgazdasági bizottság nyújtott be. Végrehajtási rendelet hatáskörébe utalta a parlamenti többség azt, hogy a termálvíznek az elhelyezését a jövőben hogyan oldják meg Magyarországon. Ezt a zöld politikus több szempontból is aggályosnak tartja. A jövő héten lesz a törvény zárószavazása.

Parlamenti garancia kellene arra, hogy a kinyert termálvizet megfelelően helyezzük el, véli a politikus. Ha olyan szakhatóság kezébe kerülne ez a szabályozás, amelynek a botrányaitól az elmúlt időszakban hangos volt a sajtó, akkor nagyon veszélyes vizekre evez a kormány ezzel a módosítóval. Bizonyos érdekkörök eddig is exponálták magukat, ezután még inkább megnyílik a terep előttük, még több kormánypártnak kedves gazdasági szereplő kerül majd helyzetbe. Hatalmas vétség elkótyavetyélni termálvízkészletünket. Sajnos, azt látjuk, fogalmazott Szél Bernadett, hogy a kormány éppen ebben az irányban halad, nemcsak a jelen, de a jövő generációjának érdekeit is veszélybe sodorja.

Szeged kincse, a termálvíz

A termálvíz városunk egyik legértékesebb kincse, folytatta Szabó Dániel, ami megújuló energiaforrásként is használható. Eddig csak különböző fürdők üzemeltetésére fordították ezt a kincset, holott szakértők egész sora évek óta mondogatja, sokkal nagyobb lehetőség rejlik benne. A párt javaslata szerint a város fűtését is meg lehetne oldani a termálenergia felhasználásával, csak a visszasajtolást kellene biztosítani. Három éve erre a javaslatukra a helyi politikai erők közül senki sem reagált. A távhőszolgáltató mondta (nem az LMP-nek címezve), hogy Szegeden nem működtethető gazdaságosan a visszasajtolás.

A Fidesz-KDNP frakció 2012 szeptemberében állt elő egy új koncepcióval. A projekt két lábon állna: első körben építenének egy biomassza-erőművet, amely a távfűtésre használt földgáznak a 17 százalékát váltaná csak ki. A szakértői becslések szerint a geotermális energiával ennél mindenképpen magasabb arányokat: 45-80 százalékot lehetne elérni. A projekt másik eleme a politikus számára teljesen abszurd és meghökkentő. Építene a fideszesek által támogatott cég is termál kutakat, visszasajtoló kutakat azonban egyáltalán nem. A kinyert termálvizet gyakorlatilag melegvíz-szolgáltatásra használnák fel. A ’90-es években történtek hasonló kísérletek a városban, de a termálvíz, mint tudjuk, sárga színű és büdös, ezért rengeteg reklamáció érkezett a lakosság részéről. Most egy vízkezelő rendszerrel akarják megoldani ezt a problémát, erre azonban semmilyen garancia nincsen, hiszen a projekt tervei, dokumentumai továbbra sem nyilvánosak, nem ismertek sem a közgyűlés képviselői, sem a közvélemény számára.

Mióta ivóvíz a termálvíz?

lmp_sajttaj01_gs

Évente 800 ezer köbméter termálvizet öntenének így ki – valószínűleg a Tiszába. Az eredeti terv szerint az ilyen úton kinyert termálvizet ivóvíznek minősítenék, így kerülnék meg a visszasajtolásra vonatkozó szabályokat. Szabó Dániel szerint a város jegyzőjének törvényességi észrevételei között szerepel, hogy ez nem lehetséges, jogi nonszensz, hiszen az ivóvíz kinyerésére a vízműveknek van jogosultsága, amely erről szerződést kötött az önkormányzattal. A projekt megvalósítása során tehát ez a jogi konstrukció valószínűleg nem fog működni.

Ha tényleg eltörölnek mindenfajta visszasajtolási kötelezettséget, az széles kaput nyit a visszaélések előtt, s erre legjobb példa a szegedi projekt, véli a politikus. Itt a kis gazdaságokénál jóval erősebb gazdasági szereplők érdekei állhatnak a javaslat mögött. Tulajdonképpen rejtett privatizációról van szó, véli Szabó. Egy elméletileg többségben önkormányzati tulajdonban lévő cég teljesen kiszolgáltatottá válik egy magáncég kénye-kedvének. Innentől minden gazdasági és stratégiai kérdésben nyilvánvalóan az ő szavuk lesz a döntő. A másik gyanú, amellyel a politikus élt az az, hogy a projektre nyert 2,5 milliárd forint állami, uniós pénzekből lehet majd feltőkésíteni a tulajdonosok egyéb, veszteséges cégeit: 25-ből ugyanis 12 ellen felszámolási eljárás folyik.

Egyértelműen látszik, hogy az egész terv mögött befektetői magánérdekek állnak, velük szemben pedig nagyon nehéz érvényesíteni akár környezetvédelmi szempontokat, akár a lakosság érdekeit, szögezte le Szabó Dániel.

Előző sztori

Vádemelési javaslat az édesanyja életét kioltó fiú ellen

Következő sztori

Sikeres évadot zárt a Szegedi Nemzeti Színház