A keresztény, politikus és európai Bálint Sándorra emlékeztek + FOTÓK

Kereszténység, demokrácia, európai szellemiség címmel új kötet jelent meg Bálint Sándor néprajzkutatóról Miklós Péter történész szerkesztésében, ennek apropóján tartott megemlékezést a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány kedd este a Millenniumi Kávéházban.

A címválasztást a „legszögedibb szögedi” szellemi irányultságai motiválták. „

Bálint Sándor

egész életművét, munkásságát meghatározta a kereszténységhez való viszonya. Kutatásainak két fő iránya volt, az egyik a ’szögedi’ nemzet múltja, tárgyi és szellemi emlékek felkutatása, a másik pedig a közép-európai katolicizmus története nemzetközi kitekintéssel, Nyugat-Európával is foglalkozott és az ortodox és protestáns néphagyományokkal” – mondta el portálunknak

Miklós Péter

. Talán kevesen tudják, de Bálint Sándor aktívan politizált, nagyon elkötelezett volt a népuralom, a népfölelség iránt, politikai hitvallásában egy erőteljes szociális érzék jelent meg – folytatta a szerkesztő. 1945 novembere és 1948 decembere között volt képviselő, először a Független Kisgazdapártban – ennek az volt az oka, hogy a Demokrata Néppárt, azaz a kereszténydemokrata párt, melynek Bálint Sándor politikusa volt, nem indulhatott a választásokon, mert nem kapott a szovjetektől engedélyt. De már 1945 decemberében kilépett a Kisgazda frakcióból és a Demokrata Néppárt egyik első parlamenti képviselője lett. 1947-ben pedig demokrata néppárti (Barankovics-párti) mandátumot szerzett, melyről 1948 decemberében, karácsonykor,

Mindszenty

letartóztatása elleni tiltakozásként mondott le. A breviárumából, naplójából és politikai szövegeiből kikerülő részletekből is látszik, mennyire európai szellem volt, és egy keresztény alapokon szerveződő európai uniót sürgetett, amelynek kimutatta több évszázados keresztény gyökereit is. A könyv két egységből áll. Egyrészt visszaemlékezések idézik fel az embert, a mindennapok Bálint Sándorát. Másrészt tudományos munkák életrajzához és életművéhez szolgáltatnak adalékokat. A visszaemlékezések egyik szerzője

Apró Ferenc

helytörténész, aki dedikációkat és fényképet is közöl dolgozatához, illetve

Zsoldos Sándor

irodalomtörténész – ők személyes kapcsolatban is álltak Bálint Sándorral. A harmadik visszaemlékező pedig

Gyulay Endre

nyugalmazott megyés püspök. Tanulmányt szintén hárman írtak,

Bogoly József Ágoston

irodalom- és művelődéstörténész Bálint Sándor kutatásainak kultúratudományos távlatairól értekezik.

Harangozó Imre

újkígyósi néprajzkutató Bálint Sándor újkígyósi kapcsolatairól,

Csapody Miklós

, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa pedig a néprajzkutató pályájának utolsó, 1965 és 1980 közötti szakaszáról írt – összegzett Miklós Péter.