Küzdelem a koraszülés ellen: a kutatónak kihívás, a gyógyszeriparnak "nem üzlet"?

Koszorúzással és a már hagyományos emlékelőadással emlékeztek az éppen száz éve született Jancsó Miklós (1903-1966) farmakológusprofesszorra április 15-én. A SZAB-székház dísztermében Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora a koraszülést megelőzését segítő hatóanyag-fejlesztésekről beszélt.

A Farmakológiai Intézetben megkoszorúzták

Jancsó

professzor emléktábláját. Az eseményen a 95 éves Gábor Miklós professzor, aki több mint egy évtizedet dolgozott Jancsó Miklós mellett idézte fel a farmakológushoz kötődő emlékeit.

A Jancsó Miklós-emlékérmet és -jutalomdíjat idén

Falkay György

, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora vehette át a dékántól. Falkay György 1994-től az orvostudományok doktora. Tudományos diákköri munkát a gyógyszerhatástani intézetben végzett, majd az orosházi kórházba, innen pedig visszakerült Szegedre. Először a nőgyógyászati klinikán, majd a gyógyszerhatástani intézetben dolgozott, utóbbiban tanszékvezető egyetemi tanárként. Előadása bevezetőjében méltatta mestereit,

Lakos Antal

orosházi belgyógyász főorvost, a szegedi klinikáról

Szontágh Ferencet, Sas Mihályt, Kovács Lászlót, Morvai Józsefet

, a stockholmi intézetből

Diczfaludy Egon

professzort. Gazdag pályája során dolgozott Stockholmban, Londonban és Párizsban is, nemrég töltötte hetvenedik évét, de máig aktív kutató.

Százból tíz

Falkay professzor a méh idő előtti összehúzódását gátló molekulák (tocolytikumok) kifejlesztésén dolgozik a munkacsoportjával hosszú évek óta. A professzor elmondta, a koraszülések a születések tíz százalékát teszik ki az egész világon – egy idei statisztika e tekintetben már a fejlődő országokat is vizsgálta. Ez a szám Magyarországra is igaz, vagyis minden száz gyerekből tíz idő előtt jön világra. Csupán néhány ország, így például Japán és Németország tud ennél jobb százalékot felmutatni. Ha a méh a terhesség 37. hete előtt elkezd összehúzódni, bekövetkezik a koraszülés. Bár a koraszülött csecsemőkkel szinte csodákat tudnak tenni a gyerekgyógyászok, de az újszülöttkori halálozások nyolcvan százalékát még mindig ezek az esetek adják életképtelenségük miatt.

Hátha felfigyelnek rá...

Annak ellenére, hogy többféle célú (target) vagy úgynevezett támadáspontú gyógyszert alkalmaznak a klinikai gyakorlatban, sajnos világméretekben nem javul ez a mutató, így ez a terület egy komoly kihívást jelent a farmakológusoknak, hogy újabb és újabb méhrelaxáló, illetve a méh idő előtti összehúzódást gátló molekulákat keressenek – magyarázta a professzor. "Úgy gondoljuk, hogy ez a tevékenység előbb-utóbb jobb és hatásosabb anyagokat ad a klinikusok kezébe" – fejtegette a szakember. Ugyanakkor azt is hozzátette: a gyógyszergyártók inkább a hosszú távon szedendő (például magasvérnyomás, cukorbetegség stb. elleni) gyógyszerek fejlesztését pártfogolják, egy koraszülésgyanús terhes asszonyt viszont általában csak néhány hétig kell kezelni – ebben kevésbé van üzlet. "A szülészet-nőgyógyászat és a gyógyszerkutatók próbálnak újabb és újabb molekulákat előállítani, mi is rendelkezünk ilyenekkel. Ezeket nemzetközi folyóiratokban közöljük, és abban bízunk, hogy az ipar is felfigyel rá" – így Falkay professzor. Természetesen egy egyetemi intézet önmagában a gyógyszerig nem tudja elvinni a molekulát, ugyanis ma egy ilyen kifejlesztése közel egymilliárd dollárba kerül, de állatkísérleteket is végeznek a jobb eredmények elérése érdekében.

Forrás:

www.u-szeged.hu