Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Egészség

Küzdelem a koraszülés ellen: a kutatónak kihívás, a gyógyszeriparnak “nem üzlet”?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Koszorúzással és a már hagyományos emlékelőadással emlékeztek az éppen száz éve született Jancsó Miklós (1903-1966) farmakológusprofesszorra április 15-én. A SZAB-székház dísztermében Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora a koraszülést megelőzését segítő hatóanyag-fejlesztésekről beszélt.

A Farmakológiai Intézetben megkoszorúzták Jancsó professzor emléktábláját. Az eseményen a 95 éves Gábor Miklós professzor, aki több mint egy évtizedet dolgozott Jancsó Miklós mellett idézte fel a farmakológushoz kötődő emlékeit.

Iskolateremtő farmakológus

Vécsei László, az SZTE ÁOK dékánja elmondta, Jancsó Miklós a szegedi orvoskar egyik legkiemelkedőbb professzora volt. Fiatalon, az 1930-as évek közepén nevezték ki a szegedi egyetemre. Issekutz Béla, akkori farmakológus professzor érdeme, hogy Jancsó professzor Berlinből hazajött. Világra szóló eredményeket ért el, így például a kapszaicinnel kapcsolatos kutatásai addig jutottak, hogy ma már gyógyszerként is alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban; de sok más mellett az úgynevezett tárolási betegségekkel is foglalkozott. Szerteágazó munkássága valóban iskolateremtő jelentőségű, hiszen a mai napig hatnak eredményei, tanítványai munkásságát ő indította el – hangsúlyozta a dékán. Minden évben megemlékeznek a professzorról, egyik évben egy szegedi, másikban egy másik egyetemi centrum kutatója tart előadást.

A Jancsó Miklós-emlékérmet és -jutalomdíjat idén Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora vehette át a dékántól. Falkay György 1994-től az orvostudományok doktora. Tudományos diákköri munkát a gyógyszerhatástani intézetben végzett, majd az orosházi kórházba, innen pedig visszakerült Szegedre. Először a nőgyógyászati klinikán, majd a gyógyszerhatástani intézetben dolgozott, utóbbiban tanszékvezető egyetemi tanárként. Előadása bevezetőjében méltatta mestereit, Lakos Antal orosházi belgyógyász főorvost, a szegedi klinikáról Szontágh Ferencet, Sas Mihályt, Kovács Lászlót, Morvai Józsefet, a stockholmi intézetből Diczfaludy Egon professzort. Gazdag pályája során dolgozott Stockholmban, Londonban és Párizsban is, nemrég töltötte hetvenedik évét, de máig aktív kutató.

Százból tíz

Falkay professzor a méh idő előtti összehúzódását gátló molekulák (tocolytikumok) kifejlesztésén dolgozik a munkacsoportjával hosszú évek óta. A professzor elmondta, a koraszülések a születések tíz százalékát teszik ki az egész világon – egy idei statisztika e tekintetben már a fejlődő országokat is vizsgálta. Ez a szám Magyarországra is igaz, vagyis minden száz gyerekből tíz idő előtt jön világra. Csupán néhány ország, így például Japán és Németország tud ennél jobb százalékot felmutatni.

Ha a méh a terhesség 37. hete előtt elkezd összehúzódni, bekövetkezik a koraszülés. Bár a koraszülött csecsemőkkel szinte csodákat tudnak tenni a gyerekgyógyászok, de az újszülöttkori halálozások nyolcvan százalékát még mindig ezek az esetek adják életképtelenségük miatt.

Hátha felfigyelnek rá…

Annak ellenére, hogy többféle célú (target) vagy úgynevezett támadáspontú gyógyszert alkalmaznak a klinikai gyakorlatban, sajnos világméretekben nem javul ez a mutató, így ez a terület egy komoly kihívást jelent a farmakológusoknak, hogy újabb és újabb méhrelaxáló, illetve a méh idő előtti összehúzódást gátló molekulákat keressenek – magyarázta a professzor.

“Úgy gondoljuk, hogy ez a tevékenység előbb-utóbb jobb és hatásosabb anyagokat ad a klinikusok kezébe” – fejtegette a szakember. Ugyanakkor azt is hozzátette: a gyógyszergyártók inkább a hosszú távon szedendő (például magasvérnyomás, cukorbetegség stb. elleni) gyógyszerek fejlesztését pártfogolják, egy koraszülésgyanús terhes asszonyt viszont általában csak néhány hétig kell kezelni – ebben kevésbé van üzlet. “A szülészet-nőgyógyászat és a gyógyszerkutatók próbálnak újabb és újabb molekulákat előállítani, mi is rendelkezünk ilyenekkel. Ezeket nemzetközi folyóiratokban közöljük, és abban bízunk, hogy az ipar is felfigyel rá” – így Falkay professzor. Természetesen egy egyetemi intézet önmagában a gyógyszerig nem tudja elvinni a molekulát, ugyanis ma egy ilyen kifejlesztése közel egymilliárd dollárba kerül, de állatkísérleteket is végeznek a jobb eredmények elérése érdekében.

Forrás: www.u-szeged.hu

Tovább olvasom

Egészség

Kezdődik a parlagfűszezon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az allergiások már erős tüneteket tapasztalhatnak a következő napokban.

Tovább olvasom

Egészség

Megugrott a fertőzöttek száma hazánkban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Csongrád-Csanádban is kiszűrtek egy újabb beteget.

Tovább olvasom

Egészség

Két újabb fertőzöttet szűrtek ki Csongrád-Csanádban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Két idős beteg halt meg a kór miatt.

Tovább olvasom

Aktuál