Újabb hallássérült-segítő kutyák állhatnak munkába Magyarországon

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hosszú felkészülés után sikeres hangjelzőkutya-vizsgát tett Borzas, a labradoodle és Süti a tibeti terrier, a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület által kiképzett két hallássérült-segítő kutya Budapesten, így jelenleg öt “hallókutya” segíti hivatalos minősítéssel hallássérült gazdája életét.

Magyarországon még kevésbé ismert a hallássérült-segítő kutyák munkája. A hallás-, mozgássérült-segítő, személyi segítő, illetve terápiás kutyák képzésével foglalkozó NEO Magyar Segítőkutya Egyesület egyik célja az egyedi igényekre szabott hangjelző kutyák képzésének megalapozása Magyarországon – közölte az egyesület az MTI-vel.
Világszerte sikerrel alkalmazzák a hallássérült-segítő kutyákat, akik különböző hangok (gazda nevének szólítása, babasírás) és zajok (kopogás, csengő, riasztó) jelzésével megkönnyítik, biztonságosabbá teszik gazdáik mindennapjait – részletezte Mányik Richárd, az egyesület elnöke.
“Kuku, az első magyar hallássérült-segítő kutya képzését 2009 nyár végén kezdtük el, az eb 2010 áprilisa óta magabiztosan jelzi a zajokat, és vizsgázott hallássérült-segítő kutyaként látja el feladatát” – fejtette ki Loványi Eszter, a hallássérült-segítőkutya program vezetője.
A szakemberek elmondása szerint a kiképzés kölyökkortól kezdve az állat 1,5-2 éves koráig tart. A hangok bejelzésének megtanítása viszonylag egyszerű feladat, azonban mindezt megbízható munkává formálni már csak sok gyakorlással lehet.
“Először meg kell tanítani a kutyának, hogy melyek a gazda számára fontosabb zajok, utána azt, hogy milyen szituációkban kell dolgoznia. Például ha szól a telefon, azt otthon, nyugodt környezetben, és zajos bevásárlóközpontban vagy az utcán közlekedve is be kell jeleznie. Azonban autóban, ha a gazda vezet, mindez már tilos, hiszen ekkor a leggyakoribb jelzésként használt kézbökés balesetveszélyes lehet” – mondta példaként Loványi Eszter. A képzés másik alappillérre, hogy az állatokat önálló kezdeményezésre tanítják, hiszen a hang megszólalásakor magától kell jeleznie a gazdájának.
A segítőkutya minőségileg más segítséget nyújt gazdájának, mint egy villogó vagy rezgő segédeszköz, hiszen a fizikai jelzésen kívül – az érintettek beszámolója szerint – segíti a hallássérültek társadalmi beilleszkedését és pszichikai egészségi állapotát is – tette hozzá Mányik Richárd.
A hangjelző kutyák képzésének költségét az egyesület pályázati forrásokból és szponzori hozzájárulásokból fedezi, a gazdát egyedül a kutyatartással kapcsolatos költségek terhelik. “Egyesületünk célja, hogy a hallássérült-segítő kutyákat ingyen biztosítsa a rászorulóknak. Támogatóinknak köszönhetően nem csak a kiképzést, de a kutyák felszerelését is sokszor térítésmentesen tudjuk biztosítani, illetve ingyen vagy kedvezményesen járhatnak kiegészítő képzésekre is az ebekkel, és juthatnak minőségi tápokhoz. Sikeres pályázat esetén a kutyatartással járó költségekben is támogatni tudjuk a fogyatékossággal élő gazdákat” – emelte ki az elnök.
Jelenleg öt habilitációs kutyakiképző és tíz egyéb végzettséggel rendelkező szakember segíti az egyesület munkáját. A munkatársak nagy része sérült, négylábú segítőtárssal rendelkező szakember, aki önkéntesként dolgozik a képzésben.
Az egyesületben jelenleg összesen 10 kutya képzése zajlik (kilenc terápiás és egy mozgássérült-segítő kutya), valamint további két-három hangjelző kutya képzését tervezik elkezdeni a közeljövőben.

Előző sztori

Labdarúgás: nem bírt egymással a Kistelek és az UTC + FOTÓK

Következő sztori

Így látja az alkotmánymódosítást egy osztrák politológus