Töretlen fejlődést vár a nukleáris medicina megteremtője

Csernay László professzort mint a nukleáris medicina hazai megteremtőjét ismerte el fődíjával a Szegedért Alapítvány. A professor emeritus vallja: a fejlődés nem áll meg, még számos újdonságot rejt az orvosi képalkotás.

A professzor Székesfehérváron született, de az 1950-ben Szegeden kezdte meg egyetemi tanulmányait, azóta kötődik a városhoz. A szegedi egyetemen szerzett diplomát, és az I. számú Belgyógyászati Klinikán kezdett dolgozni, majd külföldi tapasztalatai alapján fektette le az orvosi nukleáris medicina alapjait. Gazdag pályáján volt intézetvezető, a SZOTE-n rektorhelyettes, cégeknél tanácsadó, orvosigazgató, óriási tudományos teljesítményét nem csak publikációs listája, hanem az olyan elismerések is jelzik, mint például a Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992), vagy a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság (MONT) életműdíja (2012) – utóbbinak 1980 és 1988 között elnöke volt, és a mai napig örökös tiszteletbeli elnöke.

– A hatvanas években miért kezdett el belgyógyászként a nukleáris medicinával komolyabban foglalkozni?

– 1964-65-ben több mint egy évet töltöttem Humboldt-ösztöndíjjal a németországbeli Erlangenben, ahol egy Siemens vállalat is működött, mely orvosi műszereket gyártott. Mikor hazajöttem, a Gamma Művek akkor kapta meg az orvosi nukleáris műszergyártás lehetőségét, és kinyomozták, hogy én Németországban éppen ilyesmivel foglalkoztam. Ettől kezdve különböző fokozatú tanácsadója lettem a cégnek. Mi próbáltuk ki az összes eszköz prototípusát Szegeden, ide tódultak a KGST szakemberei, akik ezekkel az eszközökkel dolgoztak. Ezután egymás után alakultak Magyarországon az izotópdiagnosztikai egységek, amelyek Szegedre mint forrásra tekintettek. Én magam is lobbiztam a minisztériumban egy-egy intézményért, illetve például azért is, hogy a terület önállóságát elismerjék, legyen önálló szakvizsgája.

– Nem volt ellenérzés az izotópos vizsgálatokkal szemben?

– Nem, örültünk, hogy „megfogható” képet lehet belső szervi elváltozásokról kapni, így például a májról is tudtunk izotópos felvételt készíteni – ez a röntgenen csak egy nagy sötét folt volt, akárcsak az agy.

A szegedi gammakamera