Írjon nekünk

Egyetem

Derült égből a meteor + VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Pénteken Oroszország légterében, a Kaukázus körzetében felrobbant egy meteordarab, amely jelentős károkat okozott, több száz sérültről is érkeztek hírek. Tudtunk-e bármit előre az égitestről? Milyen gyakran léphet be ilyen objektum a Föld légkörébe? Fel lehet-e egyáltalán készülni a hasonló eseményekre?

A legfrissebb adatok szerint mintegy 15-16 méter átmérőjű, nagyjából 10 ezer tonna tömegű meteor okozott riadalmat Oroszországban – tájékoztatott Szalai Tamás csillagász, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék doktorjelölt kutatója. Ez a méret – ahogyan az események is mutatták – már elegendő ahhoz, hogy a légkörbe belépve, ott felrobbanva, vagy becsapódva károkat okozzon. Ahhoz viszont szerencsére kicsi, hogy globális pusztulást okozzon a Földön. Nincsenek éles fogalmi határok a meteor és a kisbolygó között, sokan össze is keverték az oroszországi robbanást egy másik objektummal: ugyanaznap lehetett ugyanis észlelni a 2012 DA14 jelű kisbolygót, mely mintegy 34 ezer kilométerre haladt el a Föld mellett, de ez két, egymástól teljesen független esemény volt – hívta fel a figyelmet Szalai Tamás.

Az oroszországi meteorhoz hasonló nagyságú testek valószínűleg csak egy-két évtizedente, kisebb, egy-két méteres testek viszont évente többször is belépnek a Föld légkörébe. Bolygónk felületének azonban csupán mintegy 2-3 százaléka lakott, vagyis statisztikailag az ilyen események nagy valószínűséggel óceán vagy lakatlan vidékek fölött következnek be. Hasonló volumenű, szárazföldi területet érintő, ismert becsapódás utoljára több mint száz évvel ezelőtt történt, szintén Oroszországban: 1908. június 30-án egy meteor az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók vidékén robbant fel a légkörben. A körülbelül 40-50 méter átmérőjű Tunguszka-meteor az érintett területen 2 ezer négyzetkilométeres körzetben okozott erdőpusztulást, emberáldozatot viszont szintén nem követelt. Előfordul, hogy utólag találnak meg nagyobb méretű meteoritokat, az elmúlt másfél évszázadban bolygónk különböző pontjain is sikerült 20-30 tonnás, égből érkezett szikladarabokra bukkanni.

Nem tudtuk, hogy jön

A csillagász elmondta, teljesen bizonyos, hogy senki nem tudott előre az oroszországi meteorról. Hogyan lehetséges ez? A méret a lényeg: a meteor kívül esett a megfigyelési mérettartományon.

Mind a NASA, mind más csillagászati szervezetek működtetnek kisbolygókutatásra szolgáló távcsőhálózatokat és megfigyelési programokat (Magyarországon is működik egy Szeged-Budapest kisbolygókereső program). Mintegy másfél évtizede a NASA a Földünkre potenciálisan veszélyes kisbolygók feltérképezésére külön is figyelmet fordít. Alapvetően ennek keretében először csak az egy kilométernél nagyobb testeket keresték – ez az a méretkategória ugyanis, amely becsapódás esetén globális pusztulást eredményezne. 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok vesztét is egy több kilométeres kisbolygó-becsapódás következményei okozhatták.

Az ezzel foglalkozó szakértők állítása szerint az ebbe a mérettartományba eső, Naprendszerünkben található kisbolygók 95 százalékát már ismerik és nyomon is követik. A kisbolygók jelentős része egyébként a Mars és a Jupiter között, úgynevezett fő kisbolygóövben kering viszonylag stabil pályán. Azonban a Nap, illetve a bolygók gravitációs terében bekövetkezhetnek olyan hatások, melynek következtében egy-egy objektum kilöködhet ezekről a pályákról; vannak továbbá más, akár a földpályát rendszeresen megközelítő vagy keresztező pályán keringő aszteroidák is – magyarázta Szalai Tamás. Egy ideje a NASA keresése kiterjedt a százméter feletti kategóriákra is, a becslések szerint ezeknek még csak harmadát-negyedét ismerjük, annak ellenére, hogy lassan évente több ezer kisbolygót fedeznek fel.

Sötétben tapogatóznak

Nehezíti a kisbolygók feltérképezését az is, hogy ezek alapvetően kis méretű, sötét égitestek, a rájuk eső fénynek csak csekély részét verik vissza. Ez az oka annak, hogy a százméteres átmérő alatti testeknek – mint az orosz meteor volt – végképp csak legfeljebb 1-2 százalékát észlelték egyelőre. Szalai Tamás ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a csillagászok komoly törekvése, hogy minél több kisbolygót felfedezzenek és kövessenek, de ehhez elsősorban további, állami vagy magánforrásokból megvalósuló égboltfelmérő programokra lenne szükség.

Minden perc számít

Felmerül persze az a kérdés is: mit tehettek volna, ha tudják, hogy közeledik az objektum? Fontos kiemelni, hogy minden nagyon gyorsan történt: a légkörbe való belépés és a robbanás között körülbelül fél perc telt el, így ha azonnal észlelte is volna az objektumot valamilyen légvédelmi radar, ennyi idő alatt nem sok mindent lehet tenni… Az ilyen, kisebb méretű meteorokra nehéz felkészülni; ha véletlenül egy-két nappal előre lehetne tudni, hogy közeledik egy hasonló szikladarab (mint ahogy ez a jóval kisebb méretű, 2008-ban Szudán légterében felrobbant meteor esetében történt), esetleg lenne elméleti lehetőség eltérítő/megsemmisítő manőver alkalmazására, de ez az ilyen kicsi, de hatalmas sebességgel mozgó testeknél a mostani technikai színvonalon nagyon nehezen lenne kivitelezhető – folytatta a csillagász. Egy másik megoldás lehet a lakott területek kiürítése, de azt is figyelembe kell venni, hogy ezek az égitestek több kilométert tesznek meg egy másodperc alatt, a Földünk pedig néhány perc alatt is jelentősen elfordul, azaz előre csak nagy hibával lehetne meghatározni a meteor légkörbe lépésének idejét és szögét, és még inkább a robbanás/becsapódás helyszínét. Ha a Tunguszka-meteor (lásd a keretes szöveget) például csak 1-2 órával később csapódik be, már valószínűleg Szentpétervárt vagy Helsinkit pusztítja el…

Nagyobb figyelem kellene

Végül Szalai Tamás megnyugtatott: bár a pénteki meteorrobanás hatására úgy tűnhet, veszélyben vagyunk, valójában ilyenekből jóval kevesebb történik és kisebb károkat is okoz, mint például egy-egy földrengés, cunami, hurrikán vagy vulkánkitörés, amelyeket szintén nem tudunk igazán jól előrejelezni. A NASA egyébként utóbbi természeti jelenségeket is monitorozza az űrből, de az elmúlt években a gazdasági válság miatt erről a területről is kivontak forrásokat. A pénteki, oroszországi eseményhez hasonló égből érkező fenyegetések ugyanakkor ráirányíthatják a döntéshozók figyelmét a kutatások mind tudományos, mind biztonságpolitikai fontosságára – összegzett a csillagász.

Íme egy video-összeállítás a pénteki meteorról, további videókat aznapi cikkünkben találhat a kedves Olvasó.

http://www.youtube.com/watch?NR=1&feature=endscreen&v=hsQRz6lMeWc

Egyetem

Új honlapot épít az SZTE Alma Mater

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az oldal közösséggé szervezi a szegedi felsőoktatási intézmények egykori és mai hallgatóit, dolgozóit.

Tovább olvasom

Egészség

Újszülött babákon segít a szegedi Korábban Érkeztem Alapítvány felajánlása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Sav-bázis mérő berendezést bérelnek a gyermekklinika megsegítésére.

Tovább olvasom

Egyetem

A digitális oktatás tudnivalóiról tájékoztat az SZTE

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Klebelsberg Könyvtár online is elérhető.

Tovább olvasom

Aktuál