Sport

Labdarúgás: az átszervezés árnyékolja be megyénk csapatainak tavaszát

Labdarúgás: az átszervezés árnyékolja be megyénk csapatainak tavaszát

2013. január 3., csütörtök
Labdarúgás: az átszervezés árnyékolja be megyénk csapatainak tavaszát

A sokadik “nagy átalakítását” éli a magyar labdarúgás versenyrendszere. Amint arról már több alkalommal szóltunk, a 2013/2014-es idénytől a 16 NB I-es klub mellett az NB II osztály is egycsoportos lesz, szintén 16 csapattal, míg az NB III-as csoportok száma háromra csökken 16-16 csapattal csoportonként. Megyénk labdarúgása sajnos nem tartozik az ország élvonalába, egyetlen NB II-es csapatunk, a Szeged 2011 felé jelenleg annyi az elvárás, hogy őrizze meg másodosztályú tagságát az egycsoportos NB II-ben is. Nem lesz könnyű. Most azonban azt szeretnénk górcső alá venni, hogy az átszervezés hogyan hathat az NB III-as és a megyei bajnokságban szereplő csapatainkra.

Eldőlt, hogy nem lesz négy NB III-as csoport

Az NB III-as csapatok az őszi idény befejezése előtt aláírásba kezdtek annak érdekében, hogy a három NB III-as csoport helyett négy legyen, hiszen a háromból egyet elfoglalnak az NB I-es klubok második csapatai, melyek a most zajló bajnokságok (ide értve az NB II-t és az NB III-at egyaránt) eredményeitől függetlenül (!!!) a következő évben a harmadik vonalban szerepelnek majd. A közelmúltban azonban eldőlt, hogy nem lesz négy NB III-as csoport. A témával kapcsolatban

Csányi Sándor

, az MLSZ elnöke a Napi Gazdaság 2012. december 21-i számában az alábbiakat nyilatkozta: "A napokban ismét megvitattuk az NB II-es és az amatőr bizottsággal a különböző javaslatokat, és az eredeti elképzelésem szerint történik meg az átalakítás, az egycsoportos NB II és a három csoportra osztott harmadik vonal garantálja, hogy emelni tudjuk a második vonal színvonalát. Ugyancsak fontos érv a 16 csapatos bajnokságok mellett, hogy gazdasági értelemben ennyi csapat is sok. Mindenképpen el akarjuk kerülni, hogy visszalépések miatt csonka bajnokságokat kelljen rendeznünk." Végérvényes tehát, hogy jövőre három NB III-as csoport lesz, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi hat csoport első helyezettjei a bajnokság végén rájátszásban döntik el másodosztályú ellenfeleik ellen az NB II-be jutás(maradás) kérdését. A hat NB III-as csoport második helyezettjei biztosan a harmadik vonalban maradnak, míg a csoportok 3-5. helyezettjei és a két legjobb eredményt elért hatodik helyezett (összesen 20 csapat) szintén osztályozót játszik a megyei bajnokokkal az NB III-as helyekért. Nagy kérdés, hogy a megyei bajnokok közül kik vállalják majd az NB III-at, kik lesznek képesek egyáltalán megfelelni a lényegesen szigorúbb feltételeknek, és kik tudják biztosítani a versenyeztetés anyagi vonzatait.

Mire számíthatnak megyénk NB III-as csapatai?

Az NB III Alföld csoportban jelenleg négy Csongrád megyei gárda szerepel. A bajnokság félidejében egyik csapatunkat sem lenne helyes biztos kiesőnek tekinteni, de kétségtelen tény, hogy az őszi eredmények ismeretében egyikük sincs irigylésre méltó helyzetben. A győzelem nélkül utolsó helyen álló Hódmezővásárhelyi FC már kimondva-kimondatlanul a következő évi megyei bajnokságra készül. Hajszálnyival van jobb helyzetben a vásárhelyiek két megyei riválisa, az utolsó előtti helyen található Tisza Volán SC Szeged és a hátulról harmadik Makó FC. Az ősszel 9 pontot gyűjtött szegediek 14 pontra állnak a biztos bent maradást jelentő ötödik helytől, de még a 12 pontos makóiak 11 pontos lemaradása is behozhatatlannak tűnik annak figyelembe vételével, hogy mindössze 13 forduló vár tavasszal is a csapatokra. A negyedik megyei együttes, a Mórahalom VSE a kilencedik helyen várja a március elejei folytatást. A mórahalmiak újoncként ugyan jól szerepeltek, de balszerencséjükre a versenyrendszer változása miatt könnyen ez is kevés lehet a sikerhez. Jelenleg az ötödik helyezés még számukra is messze van, hiszen 8 ponttal vannak lemaradva, de egy bravúros tavaszi szerepléssel az ötödik-hatodik helyezés számukra még elcsíphető lehet. Érdekesség, hogy a Makó FC kivételével a másik három gárdát új edző készíti fel a tavaszra. Nagy kérdés, hogy a tavaszi idényben azok a csapatok, melyeknek már mindegy lesz az eredmény (NB I-es tartalékcsapatok, illetve a hat közé kerülést már elérni nem tudók), mennyire veszik komolyan a mérkőzéseket. Ezeknek a gárdáknak sportszerű hozzáállása a tavaszi szezon fontos tényezője lehet.

Mi vár arra, aki az NB III-ban marad?

Szakmai szempontból kétségtelenül magasabb színvonalú erőpróba, hiszen a következő bajnokságban itt szereplő egyesületek (nem számítva kétszer az NB I-eseket) az ország legerősebb 64 labdarúgóklubja közé tartoznak majd. Olyan nagy múltú gárdák szerepelhetnek itt, mint például a közelmúltban még NB I-es Szolnok vagy a REAC. Gazdaságilag viszont egy óriási kihívás vár a jövő év NB III-asaira, hiszen a kelet-magyarországi csoportban Szabolcstól Borsodig, Békéstől Pest megyéig lesznek majd csapatok. Itt bizony utazni kell, és nem is keveset. Talán az NB III Tisza csoportjában szereplő Ibrány SE elnöke,

Móré Zoltán

fogalmazta meg legreálisabban az ezzel kapcsolatos helyzetet, amikor a szon.hu internetes hírportálnak a következőket nyilatkozta: "Biztos vagyok benne, hogy a tavaszi folytatás sok meglepetést tartogat majd, miközben kiderül, mely csapatok vállalják fel a háromcsoportos NB III-ban való szereplést. Látni lehet, hogy az oda vágyó egyesületeknek közel olyan költségvetéssel kell majd kalkulálniuk, mint a jelenlegi NB II-ben. Azok a klubok lépéselőnybe kerülhetnek, amelyeknél a település vezetése megfelelő hátteret tud biztosítani céljaik megvalósításához." Ennek tükrében Makón, Vásárhelyen és Szegeden nincs realitása az NB III-nak, hiszen 40-50 milliót egyik helyen sem adnak egy NB III-as felnőttcsapat működtetésére. Kérdés, hogy Mórahalmon van-e?

Alaposan átalakulhat a megyei I. és II. osztály

Az NB III-as csapataink szereplése nagyban befolyásolja a megyei bajnokságok eddigi – némileg már megszokott – összetételét. A megyei I. osztályban a legrosszabb esetben – amennyiben a bajnok az osztályozón elbukik, és mind a négy megyei csapat kiesik az NB III-ból – a megyei II. osztály két feljutóját számítva a 16 csapatból akár hat is kieshet. Ebben az esetben a HFC II. a helyezésétől függetlenül biztos kieső, hiszen a vásárhelyi klubnak nem szerepelhet két felnőtt csapata ugyanabban a bajnokságban, de az őszi eredmények tükrében nagy veszélyben vannak olyan nagy múltú megyei I-es gárdák, mint a Röszke, az UTC, a Kistelek, a Mindszent és a Nagymágocs, valamint az újonc FK 1899 Szeged és a Bordány. Kétségtelen, hogy ebben az osztályban "pikáns" derbiket hozhat a következő ősz, hiszen adott esetben egy Vásárhely - Mártély vagy egy Makó - Szentes, illetve egy Tisza Volán - Dorozsma (Szeged 2011 II.) találkozónak meglenne a maga diszkrét bája, tekintve, hogy ezek a csapatok bajnoki mérkőzésen nem mostanában találkoztak. A megyei I. osztály átalakulása magával hozhatja a megyei II. osztály átrendeződését is, hiszen a megye I-ből kiesők sok csapatot a megye III-ba kényszerítenek, viszont kétségtelen tény, hogy az első osztályból kiesők többségével emelkedni fog az osztály színvonala.

Mi lesz veled, utánpótlás?

Egy dolgot végre minden sportágban tudomásul kellene venni: felnőttsport nélkül nincs értelme utánpótlást nevelni, utánpótlás-nevelés nélkül viszont nincs felnőttsport. Becsapjuk magunkat, ha a kettőt egymástól függetlenné akarjuk tenni. Sajnos egyelőre az látszik valószínűbbnek, hogy Csongrád megye felnőttlabdarúgása a következő bajnoki évben nemhogy előre lépne, de inkább tovább távolodik a magyar élvonaltól, sőt a középmezőnytől is. Félő, hogy ez a tendencia negatívan hat majd a megyében működő labdarúgóklubok utánpótlás-nevelésére. Az NB-s szereplés lehetőségének korlátozott volta egyre több fiatalt arra ösztönözhet, hogy az ország más részén, vagy külföldön próbálja meg kibontakoztatni tehetségét, sőt legrosszabb esetben elforduljon a labdarúgástól. Félő az is, hogy az eddigiekkel ellentétben a tágabb régióból már nem jönnek fiatalok csapatainkhoz, hiszen "megyei osztályban otthon is lehet játszani". Tovább növeli a csapatok gondját a sporttörvénynek azon változása, amely szerint amatőr sportolói szerződést csak egyéves időtartamra lehet kötni. A klub neveli a játékost, költ rá nem is keveset, majd amikor eljön a nyár, már beérni látszik a munka gyümölcse, akkor egy gazdagabb, jobb körülményeket biztosítani tudó, magasabb osztályban szereplő klub úgy elcsábítja, hogy még egy köszönöm szépen-t sem mond érte. A nevelő klubok előbb-utóbb elgondolkodnak, hogy megéri-e ingyen dolgozni, és ha egyre többen gondolják azt, hogy ilyen formában nem, akkor néhány év múlva nem lesz, aki neveljen majd sportolókat. Eljöhet az idő, amikor majd a magukat nagy klubok játékos ügynökeinek tartó, de valójában csak behízelgő modorú senkik nem találnak tehetségeket a vidéki pályákon. Akkor már lehet, hogy támogatnák a nevelő egyesületeket, de nem lesz kiket. Nem kellene idáig eljutni.

Mit szeretne a szurkoló?

A szurkoló jó csapatot szeretne látni. Olyat, amelyik otthon szinte legyőzhetetlen, és eredményeivel biztosítja, hogy a mérkőzésre kilátogatók európai körülmények között, jó hangulatban biztathassák kedvenceiket, a találkozók után pedig elégedetten mehessenek haza a pályákról. Szeretné, hogy csapatában minél több helyi fiatal szerepeljen, és ezek a fiatalok sok nézőt csalogassanak ki a lelátókra. Szeretné, hogy településén az adott nagyságrendnek megfelelő osztályú csapat játsszon színvonalas mérkőzéseket. Sajnos jelenleg ezek a vágyak régiónkban egyre kevésbé valósulnak meg. Nincs pénz a tehetségek megtartására, nincs arra sem, hogy a nem az eget verdeső magyar foci térképén ez az országrész meghatározó tényező legyen. A szurkolókat a sikertelenség és a gyenge színvonal egyre inkább elkedvetleníti. Lassan kihalnak a lelátók. Néhány száz focit kedvelő még kitart, de az egykoron mérkőzésre járók jelentős része jobb esetben leül a külföldi szuperbajnokságokat közvetítő televízió elé, vagy más szórakozást keres magának. Irigykedve nézzük a telt házas külföldi mérkőzéseket, de a sopánkodás helyett végre tenni is kellene azért, hogy ez a tendencia itthon is megforduljon.

Borsándi István

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.