Szegedi idegkutatók tanulmánya a Nature Review Drug Discovery folyóiratban

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke (agyi érkatasztrófa) vagy a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos másfél évtizedes kutatásaikról számolnak be a Nature Review Drug Discovery című folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai.

A tanulmány szerzői: Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Neurológiai Klinika igazgatója, Fülöp Ferenc akadémikus (Gyógyszerkémiai Intézet), Toldi József professzor (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi tanszék), valamint Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika).

Vécsei László az MTI-hez eljuttatott írásos összefoglalójában a tanulmányról szólva kiemeli, hogy előzményét az a közel másfél évtizedes munka jelentette, amelyet a szegedi klinikusok és kutatók a kinureninrendszer jobb megismerése érdekében végeztek. Mint kifejti, a neurológiai kórképek, így a stroke, a migrén, a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór közös alapja az idegszövet károsodása az idegrendszer “kitüntetett” lokalizációiban.

“Lényeges kérdés ennek a folyamatnak a jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek” – mutat rá az akadémikus. Ismertetése szerint a kinureninmetabolizmus (anyagcsere) befolyásolása és a kinurénsav-analógok vizsgálata lehetséges alternatíva e cél elérése érdekében. Szegeden a gyógyszerkémikusok szintetizálta vegyületek hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben. Emellett neurodegeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében mérték a kinurenin-anyagcsere termékeinek szintjét. Eredményeikről több tanulmányban, valamint 2005-ben New Yorkban a Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics (Kinureninek az agyban: a kísérletektől a klinikumig) címmel napvilágot látott könyvben számoltak be. A publikációk közül az egyik legjelentősebb a Journal of Neural Transmission szaklapban az idén Kynurenines and the Nervous System: Therapeutic Perspectives (Kinureninek és az idegrendszer: terápiás lehetőségek) címmel megjelent cikk. A szegedi idegtudósok emellett szabadalmakat jelentettek be a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén.

Vécsei László akadémikus e tekintélyes eredmények mellett a kutatás elsődleges jelentőségének mégis azt tartja, hogy bizonyította, milyen komolyan befolyásolhatja a betegek gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát a klinikusok tudományos szemlélete. “Így válik egésszé a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas klinikai feladata” – mutat rá Vécsei László. A Huntington-kór örökletes idegrendszeri betegség, amely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár. Ennek következtében a betegnél akaratlan mozgások, érzelmi kitörések és szellemi leépülés jelentkezik.

Előző sztori

Szegedi Milla: arcpirító, hogy nem közvetített a VTV

Következő sztori

Vízilabda: Eger elesett, jöhetnek a törökök! + FOTÓK