Kultúra

A Nachbil terroirjai a Borkurzuson + FOTÓK

A Nachbil terroirjai a Borkurzuson + FOTÓK

2012. december 10., hétfő
A Nachbil terroirjai a Borkurzuson + FOTÓK

„Nálunk a Jóisten készíti a borokat” – fogalmazott Brutler János, a Nachbil Borászat vezetője a Borkurzus estjén, ahol terroir boraikat mutatta be az érdeklődőknek. A Szatmár megyei krasznabélteki pincénél azt vallják, az nagyszerűség az egyszerűségben rejlik.

Magyarországon belül talán Szegeden a legismertebbek a Nachbil Borászat nedűi,

Brutler János

többször járt már a napfény városában, s ezúttal is különlegességekkel és olyan újborokkal érkezett, melyeket a Borkurzus résztvevői kóstolhattak meg először. „A régi Kővár szőlővidékhez tartozott az egykori beosztás szerint a terület. Szatmár megyében régen 16 ezer hektár szőlő volt, ami sajnos a kommunista időkben tönkrement, így mi pionír munkát kezdtünk, jelenleg 25 hektár szőlőnk van” – mondta el portálunknak Brutler János az SZTE BTK Egyetemi utcai épületében tartott borbemutató előtt.

A bélteki szőlőtermesztés

Több évszázados múltra tekint vissza a krasznabélteki szőlőtermesztés. 1723-ban gróf Károlyi Sándor megveszi az egész uradalmat, abban az időben Szatmár megyét Bacchus székhelyeként emlegetik, annyira virágzott a szőlőtermesztés és borászat. 1730-ban a németországi Oberschwabenből származó svábokat telepítenek a gróf tanácsára Béltekre, ahol szőlőterületeket kapnak, melyekért 2 évig nem kellett dézsmát fizetni. A fajtaösszetétel is sokat változott az évszázadok alatt, telepítettek furmintot, bakatort, rizlinget és chasselast valamint a filoxéravész után direkt termő szőlőket. A jelenlegi fajtaösszetétel nagyon változó, ugyanis megtalálhatjuk a rizling, traminer, chardonnay, sauvignon, szürkebarát valamint a cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos, pinot noir és syrah fajtákat. Jelenleg Béltek az újabb besorolás alapján Szatmár Hegyaljához tartozik és mi őszintén hiszünk abban, hogy a régi dicsősége újra feltámadt. A Nachbil Borászatról bővebben itt olvashat!

A pincészetnél kizárólag terroir borokat készítenek, vagyis nem használnak még élesztőt sem „Nagyon kevés terroir bor van a világon, vagyis kevés a konkurencia. Úgy látom, ennek lesz jövője, hiszen annyi bor van ma már a világon, nehéz egyedinek lenni” – fogalmazott. Ezzel akar kitűnni a Nachbil, s idézett egy mondást is, mely szerint úgy lehet jó bort készíteni, ha nem csinálunk vele semmit. Brutler János az vallja, a nagyszerűség az egyszerűségben rejlik. Biobort készítenek, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 25 hektáros területük egy részét sosem kezelték gyomirtó szerekkel vagy műtrágyával. Így bizony kevesebb a termés, de ők azt a filozófiát követik, hogy olyan fajtákat telepítenek, hogy a legkevesebbet kelljen beavatkozniuk. Mivel nem permeteznek, a természetes élesztők jobban megmaradnak, és a borokon a szőlő saját illata érződik. Románián belül érdekesnek nevezte a piaci helyzetet, amit gyakorlatilag meg kell vásárolni, ezt azonban ők nem teszik meg. Az ottani léptékhez viszonyítva picike a Nachbil pincészet, hiszen 500 vagy épp 1000 hektáros birtokméret Romániában átlagosnak számít. „Harcolunk a piacon, de meg vagyok elégedve, mert vannak olyan borszeretők, akik minket választanak. Boraink magukban hordozzák a termőterület szívét-lelkét, sajátosságait” – jegyezte meg. A Borkurzuson

Serli Csillától

megtudtuk, Krasznabéltek környékén mintegy 380 pince található, s bár egy időben visszaszorult a szőlőtermesztés a területen, a megyében 1000 hektár új telepítés van. A Nachbil rendelkezik Bélteken a leghosszabb pincével, ami hatva méter hosszú. A bélteki dűlők omega betűt írnak le, így különleges mikroklímájú a terület, ami ideális a vörösbornak is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.