Színét váltja a szegedi Sancer-tó kétszer egy évben + FOTÓK
2012. november 28., szerda
Évente kétszer, ősszel és tavasszal nagyobb hőmérsékletingadozás következtében érdekes jelenség figyelhető meg a Szegedi Vadaspark területén található Sancer-tó esetében. A víz színe téglavörösre változik, majd nagyjából egy hónap elteltével újra helyreáll az eredeti állapot. Mielőtt újabb vörösiszap-katasztrófát vizionálnánk, megnyugtatjuk az aggódókat, csupán érdekes biológiai jelenségről van szó.
Mi okozza ezt a furcsa természeti jelenséget, amely Szeged tavai közül csupán erre az egyre jellemző? - kérdeztük
Veprik Róbertet
, a Szegedi Vadaspark vezetőjét. Az igazgató sem ismeri teljes biztonsággal a kiváltó okokat, szerinte arról lehet szó, hogy a hőmérséklet-ingadozás hatására a víz "átfordul". A tó alján található iszapos, bomló növényi maradványokat tartalmazó réteg a felszínre kerül, a víz pedig a helyére. Az ilyenkor jelentkező kellemetlen kénes szag is ennek tudható be.
Az sem kizárt, hogy az érdekes jelenség kialakulásában algák is szerepet játszanak, esetleg az a tény, hogy a ’60-as években a bőrgyári hulladékot is ebbe a bányatóban helyezték el. Lehet, hogy a 13-15 méter mélyen fekvő hulladék és a lent végbemenő kémiai reakció hatására változik meg évről évre a víz színe. Veprik Róbert kifejtette, korábban a nagy tavaszi és őszi felmelegedések és lehűlések időszakában a fellépő oxigénhiány miatt látható volt, hogy a halak nagy tömegben "pipálnak" a vízparti zónában. Szerencsére az elmúlt években egyszer sem fordult elő jelentősebb halpusztulás, mint ahogyan ez most sem tapasztalható. A probléma oka, hogy tavasszal és ősszel nagy hőmérséklet-különbség alakul ki az oxigénben szegény, kénes mélységi és a felszíni vízrétegek között, így amikor azok felcserélődnek, szemtanúi lehetünk egy ilyen „színváltó” természeti jelenségnek. Egy 4 évvel ezelőtt megjelent írásból tudjuk, hogy a szakembereknek minden évben nagy kihívást jelentett, hogy a víz megfelelő levegőztetését biztosítsák, de az eddig bevetett technikák csak mérsékelni tudták a problémát. Volt, hogy motorcsónakkal és hatalmas fauszadékkal keverték a vizet, hogy oxigént juttassanak a halaknak, de használtak már búvárszivattyúkat is. Egyik megoldás sem bizonyult elég hatékonynak. Az igazgató nem aggódik, a víz minősége jó, ha nem így lenne, már régen halpusztulás jelezné a komolyabb bajt. A tó nagyon fontos célt szolgál: olyan halállomány fenntartását, amely egy egész kis faunát alakít ki, azaz magához vonzza a halevő madarakat és emlősöket is – fejtette ki Veprik Róbert.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
