Gereben Ágnes: A mi érdekünk a magyar-orosz kapcsolatok fejlődése + FOTÓK

Barack Obama újraválasztásával Oroszországban fellélegeztek – jelentette ki Gereben Ágnes a Polgári Esték rendezvényén, ahol természetesen a magyar-orosz kapcsolatokról is szó esett.

A 20. századi orosz irodalom és művelődéstörténetét, valamint a posztszovjet térség mai gazdasági helyzetét kutató

Gereben Ágnes

volt ezúttal a Polgári Esték vendége. Az Oroszország-szakértővel

Sándor János

rendező és

Gyimesi László

beszélgetett, többek között az amerikai elnökválasztásról. Gereben Ágnes megjegyezte,

Barack Obama

újraválasztásával fellélegeztek Oroszországban, mert a jelenlegi elnök kihívója nagy visszhangot váltott ki a republikánus hagyományt idéző mondatával. „

Mitt Romney

azt mondta, az Amerikai Egyesült Államok számára a legnagyobb ellenfél – nem ellenség, hanem ellenfél – Oroszország. Válaszul

Putyin

az asztalra csapott, Romney pedig visszakozott. Nem a Kreml a legnagyobb ellenfél, hanem továbbra is a szélsőséges iszlám” – közölte. Obama újraválasztása Gereben szerint azt jelenti, hogy az amerikai elnök tovább húzza majd a döntést az amerikai expanzionizmus célpontjainak megtámadásáról. Emlékeztetett: eddig Amerika szerencsére nem támadta meg Iránt, és az esetleges iráni támadás ellen létesítendő rakétapajzs elemeinek európai telepítését is elhalasztotta 2020-ig. A tervek szerint Romániában és Lengyelországban létesülnének ezek, ami szintén kiváltotta Moszkva tiltakozását. „A demokraták, így Obama is, általában nem cselekszenek, hanem 'elhalasztanak', de a világnak néha ez nem baj” – fogalmazott. A Polgári Esték vendége elmondta, Obamának napokon belül össze kell hoznia egy demokrata-republikánus egyezséget arról, hogy mi lehet a kormányzati kiadások plafonja. A jelenlegi határ tavaly augusztus óta érvényben van, és ha az elnök nem állapodik meg a törvényhozással, január elsejétől a közszolgák már nem kapnak fizetést Amerikában. Obamát, mint mondta, annak ellenére választották újra, hogy sok hibát követett el elmúlt négy éves elnöksége alatt, amely ráadásul a pénzügyi-gazdasági világválság idejére esett. A szövetségi kormány eladósodottsága Amerikában elérte a GDP 106 százalékát, nőtt a munkanélküliség „Obama a negatív hatások ellen állami beavatkozásokkal, a jegybank intervencióival védekezett. Mi azt tanultuk az elmúlt húsz évben, hogy az állam rossz gazda, a privatizáció megoldás mindenre, s most a világon mindenütt, így Magyarországon is, az állam visszaveszi jogait, mert a jelek szerint az állam adott esetben jobb gazda, mint a magánszektor” – közölte Gereben Ágnes.

Portálunknak elmondta, a magyar-orosz kapcsolatok fejlődése a mi gazdaságunk számára fontos, az oroszoknak inkább stratégiai szempontból jelentős, jelenleg főleg a Déli Áramlat miatt. „Nincs elég gázuk és nincs is rá igény, de az oroszok ragaszkodnak a megépítéséhez. Nem csak anyagi okokból, most ez az orosz expanzionizmus fő fegyvere azután, hogy a tankok segítségével történt terjeszkedés kudarcba fulladt”. Az Oroszország-szakértő úgy látja, a magyar-orosz kapcsolatoknak sokat ártott a Szurgutnyeftyegaz osztrák segítséggel, titokban végrehajtott, ellenséges MOL részvénycsomag beszerzése. „Örülnünk kell, hogy sikerült visszaszerezni ezt a pakettet, amely orosz résztulajdonban a MOL-nak óriási károkat okozott volna. Csúnyán megbukott az EMFESZ magyarországi tevékenysége is, minden negyedik magyar földgázfelhasználó az orosz-ukrán lobbi gázát használta, azután a cég egyik napról a másikra kámforrá vált. De említhetném a Malév sorsát is, ezek az orosz próbálkozások egytől-egyig kudarcot szenvedtek. Középszinten sokkal több a remény arra, hogy normális magyar-orosz gazdasági kapcsolatok jöhetnek létre.” A Déli Áramlat megépítése hazánknak mindenképp bevételt hozhat, hiszen a tranzitdíj tetemes összeg, de a környezeti kár és a fel nem használt földgáz tárolási költségei tetemesek. Magyarországon nagyon jó gáztárolók vannak, ám rendkívül drága a fenntartásuk. „Ha egy orosz földgázvezeték mellé építenek egy újabbat, attól nem lesz kisebb a függésünk Oroszországtól” – jegyezte meg. A Polgári Estéken arra a kérdésre, hogy külpolitikánkra milyen hatással lehet az azeri-örmény konfliktus, Gereben Ágnes elmondta, hogy sokat nem profitálhatunk az engedékenységből, egyrészt, mert az azeri-örmény konfliktus nem fog megoldódni, másrészt mert a kaukázusi muszlim népek a maguk történelmi tapasztalatára hagyatkozva nem éreznek hálát a mélyen megvetett „gyaurok”, vagyis a keresztény országok iránt.