Egyetemi tudással a klaszterek fejlesztéséért + FOTÓK

Egyedülálló programot indítottak a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának szakemberei annak érdekében, hogy érdemben és jól működő klaszterek jöjjenek létre Magyarországon, illetve a dél-alföldi régióban. Tóth Róbert, a DARDÜ tervezési projektmenedzsere úgy látja, a projekt elsősorban a tudásátadásban tud segíteni.

A klaszterek működése, múltja, jelene és jövője állt annak a szakmai fórumnak a középpontjában, amit az SZTE Gazdaságtudományi Kar szervezett, s amelyen közel nyolcvan, a témában érintett szakember és érdeklődő hallgatók vettek részt. A Rektori Hivatal épületében megtartott, a GTK által életre hívott új program célja, hogy minél több szempontból világítsa meg a kérdéskört, ezáltal közreműködjön a hazai klaszterek eredményesebbé és hatékonyabbá tételében. „Magyarországon először

Lengyel Imre

, az SZTE GTK professzora és kutatócsoportja dolgozta fel részletesen a klaszter témakörének nemzetközi tapasztalatait és azok hazai alkalmazhatóságát, s írta az azóta is használt alapvető publikációkat. Ezt követően indult be hazánkban a klaszterpolitika, ami később sajnos más irányt vett, mint ami az elméleti háttérből, illetve a fejlett országok gyakorlatából levezethető lett volna. Országos szinten, valamint Dél-Alföldön is létrejöttek pályázati forrásból finanszírozott klaszterek, működésük és eredményességük azonban jelentősen elmarad attól, amit a klaszterlét determinál. Az SZTE GTK most azt a missziót vállalta, hogy tudásával igyekszik felkarolni ezeket. Tesszük ezt azért, mert a Szegedi Tudományegyetem stratégiájában is egyre inkább központi szerepet kap az oktatás és a kutatás mellett, hogy az intézmény a lehető legteljesebb mértékben próbálja kielégíteni a helyi gazdaság és társadalom igényeit” – világította meg a kezdeményezés motivációit

Lukovics Miklós

egyetemi docens, ötletgazda.

Szemléletváltást sürgetnek

Lukovics Miklós kiemelte: 2008-ban régiónkban 30 körüli klaszter alakult, 2011-ben hasonlóképpen, ám sajnálatos módon a 2008-asok szinte teljesen eltűntek a három évvel későbbi pályázati időszakra, a forráslehívást követően. A szakember szerint ebből is látszik, hogy gyökeres változásra van szükség ezen a területen. Ez a kép sokkal árnyaltabb

Tóth Róbert

szerint. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DARFÜ) tervezési projektmenedzsere portálunknak kifejtette, sok olyan klaszter működik, melyek a második pályázati kiíráson is indultak. „Több, egymástól független tényező befolyásolja azt, ha esetleg megszűnik egy klaszter. Külföldön is előfordul, hogy két-három év után egyszerűen kiderül, hogy az adott együttműködés nem tényleges piaci igényekre épül, vagy épp a menedzsment alkalmatlan a klaszter működtetésére” – magyarázta. Vannak pozitív példák is, a nyugat-magyarországi Pannon Autóipari Klaszter több mint egy évtizede működik sikeresen. Tóth Róbert hozzátette, a klaszterfejődés területén a nyugati országokhoz képest jelentős késében vagyunk, hiszen ott más a nyolcvanas években megalakultak a klaszterek, míg nálunk csak az azt követő évtizedben. A nyugat-európait országokhoz képest más különbségek is vannak, ott sokkal több klaszter jött létre kutatás-fejlesztés és innovációs céllal. „A finanszírozás szempontjából is vannak eltérések, Magyarországon sokkal nagyobb szerepe van a pályázati forrásoknak” – közölte a tervezési projektmenedzser. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található adatokból kitűnik, hogy a klaszterek, vállalti együttműködések kialakítását, fejlesztését célzó DAOP-1.2-es kiírásra 68 darab pályázat érkezett, ebből 44-et, támogattak, s 42-vel szerződést meg is kötöttek. Ezen belül Csongrád megyében 23 hatályos szerződés van, több mint 797 millió forint értékben.

Mozgósíthatják a szakembereket

A november 7-i workshopon hat különféle szemszögből vizsgálták a klasztereket. „Először az elméleti hátteret tisztáztuk. Bemutattuk, hogy a nemzetközi gyakorlatban a gazdasági racionalitás által vezérelve, saját felismerés által jönnek létre a klaszterek. Azok tagjait a méretgazdaságosság vezérli, hiszen ha együtt lépnek fel a piacon, többet érnek, mint külön-külön. Ezt követően a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakemberei ismertették a klaszterpályázatokat, a kiíró-támogató célkitűzéseit. A harmadik blokkban hallgatói szemmel vizsgáltuk meg, hogyan néz ki az új Országos Fejlesztéspolitikai és Országos Területfejlesztési Koncepció vitaanyaga klaszterszempontból, illetve három meghívott klaszter honlapját elemezték ki hallgatóink. Végezetül ez a három klaszter saját szemszögéből is bemutatkozott, ismertette működését, tapasztatait” – beszélt a fórumról Lukovics Miklós. A szervezők egyébként fejlettségi szintek szerint differenciáltak: így meginvitáltak a kis, helyi piacon működő gyulai Körösvölgyi Környezettechnológiai Klasztert, a nagyobb, egyre növekvő kardoskúti Innoenergo-Tec klasztert, mely 1,4 milliárd forint értékben valósít meg egy kis településen innovációs, kutatás-fejlesztési pályázatokat, valamint az ArchEnerget, a több mint hat éve működő akkreditált innovációs klasztert, melyet több mint 60 tag alkot, s immár klaszterként is jegyez innovációs pályázatokat. Az előadásokat követő beszélgetés további két tematikával – a bírálók-értékelők és a pályázatírók szempontjaival – gazdagította a workshopot, s szolgált érdekes, előremutató adalékokkal. „A résztvevők rendkívül hasznosnak ítélték a rendezvényt. Az SZTE Gazdaságtudományi Kar saját eszközeivel a továbbiakban is igyekszik segíteni a klasztereket, hogy azok valóban érdemben és hatékonyan tudjanak működni. Ezért minden félévben rendezünk majd szakmai fórumot, illetve saját, komplex klasztermenedzsment képzési programmal (melyet Lengyel Imre, Lukovics Miklós és Imreh Szabolcs egyetemi docens dolgozott ki) kívánunk megjelenni a klaszterek életében, hogy tudásunkat fejlesztésük szolgálatába állítsuk” – foglalta össze az ötletgazda. Az SZTE programja a tudásátadásban nyújthat nagy segítséget Tóth Róbert szerint. „A legfontosabb, hogy mozgósítani tudják a klaszterfejlesztésben és klasztermenedzsmentben érintett szakembereket. Az SZTE GTK mint a gazdaságfejlesztés és klaszter fejlesztés terén kiemelt tudáspotenciállal rendelkező regionális ’think tank’ sokat segíthet abban, hogy a klaszterek tovább fejlődjenek a Dél-Alföldön” – ecsetelte a DARDÜ tervezési projektmenedzsere.