Kerényi Imre: Centrális politikai erőtérben épülhet a haza! + FOTÓK

Megkerülhetetlen Magyarországon a centrális politikai erőtér, az angolszász mintát követő politikai váltógazdaság itt egyszerűen nem működik Kerényi Imre szerint. A miniszterelnöki megbízott a szegedi megyeházán a Polgári Esték sorozat keretében beszélt erről, s portálunknak adott interjújában leszögezte, meggyőződése, hogy a jelenlegi politikai erő három cikluson keresztül fogja vezetni az országot.

- Hogyan értékeli Az alaptörvény illusztrációi című vándorkiállítást, melynek első vidéki állomása a Fekete Ház volt, ahol ön ajánlotta az érdeklődők figyelmébe az alkotásokat?

- Nagy örömmel néztem, hogy milyen sok látogatója volt a tárlatnak, ami most épp Békéscsabán látható. Szegeden nagyon sok tanár ennek a kiállításnak a terében történelemórát és művészetoktatást tartott. Ezúton is köszönöm a szegedieknek, pont ebben a reményben indult vándorútjára a tárlat, hogy a gyerekeket behozzák a tanárok a kiállítótérbe. Azt gondolom nagyon jó, ha a történelemoktatás műalkotásokon keresztül történik, mert nagyon lényegre törően lehet ábrázolni a magyar történelmet a dualizmustól kezdve egészen napjainkig. Az ember olyan, hogy bemegy

Giotto

templomába, látja a témákat, és a képekről megérti. Ilyen szempontból is bizonyára jó történelemórákat tartottak a Fekete Házban, s az ott elhangzottak biztosan beépülnek a gyerekek tudatába, személyiségébe.

- Havonta más és más helyen lesznek láthatóak ezek az alkotások, amit koordinálni kell, de miniszterelnöki biztosként az Alaptörvénnyel is összefüggően milyen feladatai vannak még?

- Több összefüggő projekt van, viccesen mondhatjuk úgy is, hogy engem

Orbán Viktor

miniszterelnök afféle cselédként, kulturális lóti-futi emberként dolgoztat, hol ezt, hol azt bíz rám. Az Alaptörvény terjesztése most lecsengett, vagyis három éven keresztül ismétlődik, s a fiatalság a főszereplője ennek a folyamatnak. Ezen felül egyszerre két feladatot is kaptam, egyfelől Trianon azon tanúiról, akik nem csak lírai költeményeket írtak, hanem cselekedeteikkel felemelték Magyarországot, szobrot állíttatunk. Öt szobor szerepel a tervekben, melyek öt felújított köztérre kerülnek. A szobrokat a kormány fizeti, a köztereket pedig az érintett önkormányzat újítja fel, tehát egyúttal városi innováció is van benne a kétféle pénzből. Megpróbáltam legjobb tudásom szerint kiválogatni azokat az alakokat, akik érdemes arra, hogy Trianon ügyébe szobrot kapjanak.

- Kiknek lesz szobruk hazánkban, ki a kiválasztott öt személyiség, akik előtt ily módon is tisztelegnek?

- Az első természetesem

Tormay Cécile

, aki nagyon sokat tett a Tanácsköztársaság szörnyűségeinek bemutatásáért, de ez esetben a szoborállításról lekéstem, mert egy civil társulat megelőzött, amiért hálás köszönet nekik. Cserébe kitataroztattam lakóházának homlokzatát, ahol márványtáblája van. A második szoboralak

Esterházy János

, az a felvidéki politikus, aki visszament Szlovákiába azért, hogy legyen, aki a magyarokat képviselje. A szlovák parlamentben egyedül szavazott a zsidótörvények ellen, hálából őt egyből a hatalomátvétel után lecsukták, s elvitték egymás után 18 börtönbe. Végül belehalt a fogságba. A harmadik szobor gróf

Bethlen Istvánt

fogja ábrázolni, aki szerintem az egyik legnagyobb miniszterelnök, ő volt, aki a Trianon utáni Magyarországon konszolidációt csinált, bankrendszert és pénzt, és minden pesti nyikhaj azt énekelte, hogy „Havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel”. A következő

Kós Károly

, aki a hallatlan polihisztor tudásával egy olyan szellemi építkezést vitt végbe Magyarországon és Erdélyben is, ami páratlan. Az ötödik szobor pedig

Bánffy Miklóst

mintázza meg, aki külügyminiszter és operaigazgató is volt,

Kisbán Miklós

néven író, irodalomszervező. Ő is visszament Erdélybe és káprázatos szellemi teljesítmény maradt utána. Ez a gróf volt, aki külügyminiszter korában elintézte, hogy Sopron környékén népszavazás legyen, így a hűség városában állítunk neki egy gyönyörű szobrot.

- Útjára indult a Nemzeti Könyvtár elnevezésű sorozat is, amelynek első hét kötetét már bemutatták, és jövő év karácsonyáig összesen 24 kötet jelenik meg. Mi hívta életre ezt a sorozatot?

- Ahány szoboravatást tartunk, annyi kupac könyv jelenik meg a Nemzeti Könyvtár sorozatban, és a vezérkönyv mindig a szoboralakról szóló alkotás vagy a szoboralak saját könyve. A már megjelentek között található Tormay Cécile A régi ház című könyve, amelyet összesen 17 nyelvre fordítottak le. Megjelent

Jókai Mór

Benyovszky Móric élete,

Gundel Károly

A vendéglátás művészete című kötetet,

Herman Ottónak

pedig A madarak hasznáról és káráról címet viselő könyve.

- A sorozatban Szigethy Gábor szerkesztésében megjelent az Október 23. című kötet is. Miért volt fontos, hogy az első hét könyv egyike az ötvenhat évvel ezelőtti eseményekre emlékeztessen, azt dolgozza fel?

- Az első hét kötetében azért van benne ez az október 23-ról szóló kötet, mert összegyűjtöttük a magyar- és világirodalomban mindazt a gyönyörű pozitív hozadékot, amit a forradalomról írtak hazaiak és külföldiek, vagy mondtak

Ronald Reagentől

kezdve

Albert Camus-n

keresztül világnagyságok. 1956 októbere egy magyar csoda, s ennek a magyar csodának az irodalmi vetületét antológiaszerű fejezetekre osztottuk, például a remény napjai, a kétségbeesés napjai vagy a feltámadás. Képzelje, kikapkodták a polgármesterek a kezemből a könyveket, ebből írták a beszédeket az idei ünnepségekre, s én pont azért csináltam ezt, hogy ott legyenek az idézetek.

- A szegedi megyeházán rendezett Polgári Esték sorozat egyik központi témája is az 1956-os forradalom volt, a véres csütörtök mellett az 56-ik évfordulón rendezett ünnepségeket is értékelték. Hogyan értékeli az idei megemlékezéseket, felvonulásokat, nagygyűléseket?

- Az ötvenedik évfordulón, ha jól emlékszem, lovasrohamot vezényeltek a magyar nép ellen. Most az 56. évfordulón ugyanazok lovak október 23-én reggel a parlament előtt gyönyörű parádén szerepeltek, ott volt több ezer ember, és nem volt sehol kerítés vagy kordon. Ugyanazok a lovak, amik felhasználhatók egy nép ellen, felhasználhatók egy nép dicsőségére is. Az idei ünnepségek felemelőek voltak a békemenettel és a Kossuth téri ünnepséggel együtt. - Azonban kisebb számháború is követte az megemlékezéseket, hogy vajon hol hányan is lehettek… - Az egyik oldalon voltak húszezren, a másikon pedig négyszázezren. Ez magáért beszél, Magyarországon a centrális politikai erőtér megkerülhetetlen minőség, és ezzel az ellenzéknek is békésen együtt kell élnie, el kell fogadnia, és a külföldnek is tudomásul kell vennie. Hazánkban a politikai váltógazdaság nem működik, sose működött, a magyar politika mindig centrális erőtérben funkcionált jól, ha az huzamos ideig dolgozott. Ha ez így van, és jó a filozófiája, akkor épül a haza, egyébként porlik. Az angolszász ideörökített váltógazdaság, amikor az egyik kormány ide húz a négy év alatt, aztán a másik más irányba, ez Magyarországon tehetségtelen dolog. Én nem bánom, ha majd valaki leváltja ezt a centrális politikai erőt, de lehetőleg az is kétharmaddal váltsa le. Ez az idő is el fog érkezni, de nem 2014-ben, szerintem három cikluson keresztül ez a formáció uralkodik Magyarországon. Ezt jobb tudomásul venni, legalábbis bölcsebb, és így politizálnia az ellenzéknek.