Szobra lesz a nemzeti összetartozásnak Ópusztaszeren

Matl Péter, kárpátaljai szobrászművész közel 10 méter magas alkotása jelképezi szombattól a magyar nemzet összetartozását az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az emlékművet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke avatja fel a park Szent Mihály-napi rendezvényének egyik programjaként.

A rendezvényre számos politikust, művészt, egyházi- és közéleti személyiséget várnak a szervezők a határon innen és túlról. A szoboravatót megelőzően 98-an tesznek állampolgársági esküt. A Nemzeti Összetartozás szobra egy kitárt szárnyú 210 cm magas bronz turulmadarat ábrázol karddal a karmai között, egy faragott mészkő oszlop tetején. A szobor körszobor, azaz minden irányból egyformán érvényesül, a világosszürke, csaknem 7 méter magas süttői mészkő talapzat pedig úgy emeli a környék fölé a madarat, hogy az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop maga egy 650x120x120 cm-es obeliszk, amely pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás mintázat fonja körül, az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei.

Matl Péter

azért választotta a turulmadarat az egység, az összetartozás szimbólumának, mert ahogyan a mondabeli madár is akadály nélkül tud nagy távolságokat repülni, ugyanúgy áthidalható a Verecke-Munkácsi várhegy-Ópusztaszer közötti távolság is, lélekben. „A magyar nemzet történelmi tudatának fontos helyszínei közötti távolságot a turulmadár úgy köti össze, hogy közös eredetünkre, összetartozásunkra emlékeztet minket.”- fogalmaz a művész. A szobor kelet - nyugati tájolású, amely a magyarság vándorlásának irányára utal. A szoboravató 11 órakor kezdődik, díszvendége Orbán Viktor miniszterelnök. Az ünnepi műsorban az Állami Népi Együttes,

Mécs Károly

kiváló- és érdemes művész, valamint a Kormorán zenekar közreműködik. A szobor avatása jelképesen lezárja azt a folyamatot, amely a 2004. december 5-i kettős állampolgárság ügyében indított népszavazás kudarcával kezdődött, és az egyszerűsített honosítás lehetőségével, a nemzet határokon átívelő egyesítésével zárult. A magyar állampolgárság igénylésének lehetőségével új időszak kezdődött a nemzeti összetartozás szempontjából. A nap programja éppen ezért állampolgársági eskütétellel kezdődik az Árpád-emlékmű előtt fél tízkor, ezen

Deutsch Tamás

európai parlamenti képviselő köszönti a 98 határon túli eskütevőt, akik Ópusztaszer polgármestere,

Makra József

előtt tesznek állampolgársági fogadalmat. Ezt ökumenikus istentiszteletet követi 10 órától a szeri monostor romjai között amelyet

Böjte Csaba

ferences szerzetes és Orosz Attila bácskai református esperes közösen celebrál. A park Szent Mihály napi rendezvénye ingyenesen látogatható, köztük a Feszty-körkép is, amelyre eddig 2923-an regisztráltak előzetesen. A Skanzenben valódi pásztorünnep elevenedik meg, a látogatók belekóstolhatnak a pásztorok által készített bográcsos étkekbe, s ízelítőt kaphatnak az igazi pásztorvirtusból. A naphoz kötődő hagyományokhoz híven lesz még szőlőspréselés, hordózás és mustkóstolás is. Az iparosmesterek portékáikkal a híres Mihály-napi vásárok hangulatát is megidézik. Munka közben ismerhetik meg a kádár, csipkeverő, papucsos, szappanfőző, vagy épp a szakajtókötő feledésbe merült mesterségét. Matl Péter 1960-ban született Munkácson, ma is ott él, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagja. Elsősorban köztéri szobrokat, díszkutakat, egyházi oltárokat és szobrokat készít. Köztük van az „Emese álma” című, faoszlopon álló, fából faragott nőalakja Zalakaroson, vagy a munkácsi „Emlékmű a sztálini terror munkácsi áldozatainak” című, homokkőből készült munkája. 1996-ban megnyerte a Magyarok Világszövetsége által kiírt millecentenáriumi szoborpályázatot, a Vereckei-hágón álló „Honfoglalás” emlékmű elkészítésére. Munkássága elismeréseként 2003-ban megkapta a Magyar Köztársaság Középkeresztjét, 2006-ban a Kárpátaljai Képzőművészeti Nívódíjat, 2007-ben és 2010-ben a Kárpátaljai

Boksai József

és

Erdélyi Béla

Megyei Képzőművészeti díjat. Művei megtalálhatók Ukrajnában, Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Svédországban, Franciaországban, Japánban, Németországban, Svájcban, Brazíliában és az Egyesült Államokban. Egyik legrangosabb szakmai elismerését idén vehette át: ő kapta az M. S. mester-díjat. A középkori magyarországi festészet legkiválóbb mesteréről elnevezett elismerést 2001-ben hozták létre. A képzőművészeti elismerést Budapesten, a Képzőművészeti Egyetem évzáró ünnepségén adta át

Zelnik József

, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Az M. S. mester-díjat tizenegyedik alkalommal nyújtották át.