A hazai felsőoktatás nemzetközileg magas színvonalú

Nemzetközi viszonylatban is magas színvonalúnak nevezte a magyar felsőoktatást a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke csütörtökön Pécsen.

Mezey Barna

az újkori alapításának idén századik évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanévnyitó szenátusi ülésén azt mondta: a magyar felsőoktatás a hallgatóknak használható tudást ad és jó esélyt nyújt az elhelyezkedéshez. Az MRK elnöke szólt arról, hogy a felsőoktatással kapcsolatban számos közhely, téves információ terjed a közbeszédben, a sajtóban, a politikában, amelyeket kételkedés nélkül fogadnak és továbbítanak. Ezek között említette, hogy túl sok a felsőoktatási intézmény, túl sok forrást költünk azokra, s a diplomásokra munkanélküliség vár. Mezey Barna szerint az igazság ezzel szemben az, hogy összesen 28 állami egyetem és főiskola működik, ezekbe jár a beiskolázott hallgatók 90 százaléka. A többi 38 intézmény magánvállalkozás, vagy hitéleti képzést folytat. Mindez a hallgatók és a lakosság számát az intézményekhez mért arányát nézve azonos az európai átlaggal. "A Magyar Rektori Konferenciának mély meggyőződése, hogy ehhez a rendszerhez hozzányúlni, abban elemeket kiiktatni csak nagy felelősséggel szabad" - fogalmazott. Úgy vélte: egy pillanatnyi haszon érdekében hozott döntés nagy lokális és országos károkkal járhat, egy egyetem esetleges újraépítéshez ugyanis nem elég egy határozat, ahhoz generációkra van szükség. Mezey Barna szólt arról, hogy Magyarország azon tizenegy európai állam közé tartozik, amelyek 2008 óta folyamatosan csökkentik a felsőoktatásra fordított összeget. Összehasonlításként azt mondta, hogy amíg a finanszírozás nagysága tekintetében a világ 93. helyén álló bonni egyetem 170 milliárd forintból gazdálkodik, a magyar felsőoktatásban folyó képzésre összesen 135 milliárd jut. Az MRK elnöke szerint nem igaz az sem, hogy a diplomásokra munkanélküliség vár. A statisztikák alapján 2011-ben Magyarországon egyedül a főiskolai és egyetemi végzettségűek körében emelkedett az elhelyezkedési ráta. Vagyis a felsőoktatásban megszerezhető tudás az, amely sokkal inkább megadja az elhelyezkedés esélyét, mint más. Mezey Barna kitért arra is, hogy Magyarországon a lakosság körében 20 és 30 százalék között van a diplomások aránya, ez 10 százalékkal elmarad az OECD-államok átlagától. "A Széchenyi szellemében gondolkodó felsőoktatás-politikában a válság idején arra kellene gondolni, mi lesz a válság után, és arra kellene felkészülni, hogy a felsőoktatás miként fogja mozgásba lendíteni az akadozó nemzetgazdasági gépezetet" - jegyezte meg.

Bódis József

, a PTE rektora azt hangsúlyozta, hogy a pécsi egyetem a Dél-dunántúli régió tudásbázisa, ahol az elmúlt egy évszázadban számos neves államférfi, tudós tanult és oktatott. A rektor az intézmény fontos feladatának nevezte a kutatóegyetemi cím elnyerését, s jelezte: személy szerint is nagy reményeket fűz az újonnan épült természettudományi kutatóközpont működéséhez. A baranyai megyeszékhelyen 1367-ben alapították Közép-Európa első egyetemét, a ma működő PTE jogelődjének azonban az 1912-ben létrehozott Pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem, a későbbi Erzsébet Tudományegyetem tekinthető, amely a trianoni békeszerződés határmódosításai miatt költözött a baranyai megyeszékhelyre. A jubileumi ünnepségsorozat a szenátusi ülés után emléktábla-avatással és tudományos emléküléssel csütörtökön vette kezdetét az intézményben. A PTE-nek jelenleg mintegy 26 ezer hallgatója van, közülük mintegy 6500-an most kezdik tanulmányaikat.