Írjon nekünk

Vélemény

Vélemény: Van hová, van merre?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/vargaivan.jpg

Megjelent:

„A városnak egyértelműen a turizmus lehet továbbra is a kitörési pontja, csak valamit, még jobban, vagy másképp kellene csinálni.”

Nyár vége van, rekkentő! Szegeden dübörög a SZIN (jegyeladási adatokat nem tudok, de a nyitott ablaknál tisztán hallom), jövő héten a szegedi halaknak is annyi, a halászléfőzésé lesz a főszerep, tízezreket várnak a Tisza partra. Hogy idén hányan jöttek Szegedre, mennyien választották városunkat, más települések helyet, csak utóbb derül ki, lassan őrölnek a KSH malmai, a statisztikák állandó késésben vannak. Az biztos csupán, kevesebben mentünk külföldre, hiába a pénzszűke, megteszi a hatását, belföldivé lett a magyar, állapíthatjuk meg, némi képzavarral élve. Itthon nyaraltunk többnyire, volt, aki el sem ment sehová, de akik elindultak, azok egy része Szegeden kötött ki.

Tavaly 236 639 vendégéjszakát regisztráltak Szegeden, ami 12,8 százalékos növekedés 2010-hez képest. Hogy ez a szám sok-e, vagy kevés, azon el lehet vitatkozni, de az tény hogy a legnépszerűbb magyar városok rangsorában Győr és Debrecen is megelőz minket. Győr közelebb van a Lajtán túli világhoz, ez talán behozhatatlan előnyt jelent, de Debrecenről nem mondhatni, hogy Szegednél jobb turisztikai adottságokkal rendelkezik: egy-egy sportesemény, kiállítás, és persze a virágfesztivál kapcsán hallani róla. Igaz, ezek a sportesemények (ahogy Szegednek a kajak-kenus események) sok sportolót és rajongót hoznak, no meg ismertséget. Mégis hogy lehet, hogy Szeged így lemaradt? Még szép, hogy legalább Miskolcot kenterbe verjük.

Azért fontos kérdés ez, mert a városnak egyértelműen a turizmus lehet továbbra is a kitörési pontja, csak valamit, még jobban, vagy másképp kellene csinálni. (Jó tízen éve, e sorok írója részt vett saját projektjével egy városi turisztikai – pénzosztó – pályázaton, ahol a grémium azzal utasította el, hogy koncepciója – idézem az indoklást – „meghaladja a korát”! Ezért nem is foglalkoztak azzal különösebben, elköltötték a keretet, hagyományosan.)

Amennyi szálloda épül, illetve épült meg ebben az évben, annyival több programot nem lehet (és nem is kell) megszervezni. Vagy mégis? A színvonalon azonban lehetne javítani. Például a tisztaság terén nem állunk a helyzet magaslatán. Rendezvények idején még csak-csak odafigyelnek a köztisztaságiak az adott területre, de úgy általában egyre elhanyagoltabb képet mutat a város. Az a város, melynek egyik erőssége, hogy sétára csábít, kis mellékutcába, épp úgy mint a körútra, vagy a Tisza partra. Tessék csak egy nem helybéli szemével nézni a várost, szépségei mellett árnyoldalai is láthatóvá válnak. Néhánnyal több parkőr és utcaseprő csodát művelne. Szeged gyönyörű, (és amellett, hogy valahol mindig fel van durva a belváros) durván koszos. Ezen a valóban szépen gondozott közparkok látványa sem enyhít. Legyünk a balkán kapuja, de ne legyünk „balkániak” ebben a tekintetben. Még egy balkáni is jobban érzi magát, egy patyolat tiszta városban. S hogy ez mennyit hozna a konyhára? Nem tudni, de ki lehet próbálni.

Amúgy is nehéz pontosan megmondani – vagy csak én nem találtam adatokat – hogy mennyi az annyi turizmus ügyben Szegeden. Egyedül a szabadtérisekről tudom, hogy az elégedettség mellett az addicionális kiadásokat is mérték (hogy az előadáshoz köthetően, a jegyen felül, mennyi a költés). Mert a vendégéjszakák mellett látni kéne, mennyit költ a város, fesztiválra, sportra, színházra, és akár takarításra, a szökőkutakra, és mennyit költenek, hagynak itt a vendégek. Hogy mindez hány álláshelyet jelent a szegedieknek, és mennyi folyik be vállalkozási és turisztikai adókból, azaz, hogy menyi a szaldó! Tényleg, érdemes-e Szeged turizmusát fejleszteni, mint azt itt szorgalmazom, és ha igen, milyen irányba, vagy csak koncepciótlan pénzpocsékolás az egész?
Mert bizony, a háttérben – a parlament őszi ülésszakán kiderül – nagyon egymásnak feszülni látszik a turisztikai szakmát reprezentálni igyekvő TDM szervezetek és az önkormányzatok viszonya. A turisztikai desztinációs szervezetek ugyanis nem kevesebbet akarnak, mint az idegenforgalmi adó feletti rendelkezést. Ezek a szervezetek azt állítják, hogy hatékonyabban tudnák elkölteni az idegenforgalomból befolyó adót, melyet nem egy helyütt – kényszerűen – az önkormányzatok másra (másra is) költenek.

Hogy van hová, merre fejlődni, jelzi, hogy ismét lehet sétahajózni a Tiszán, ráadásul megfizethető áron. A Széchenyi téri információs pult előtti táblán olvasom, hogy fel lehet hajózni a halászcsárdáig, ott megebédelni egy alapmenüt és visszacsorogni… Azt hiszem a tisztaság, a pénzeszközök átláthatósága, és az ilyen kis ötletek visznek előre, ha turizmusról és Szegedről van szó. Márpedig néha, mintha visszafelé mennénk. Vagy sehova, mint a magyarok kétharmada, akiknek arra sem telik, hogy a rokonait meglátogassa.

Elmondom

Olvasónk írja: “Az kiabál, akinek ég a háza…”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/vargaivan.jpg

Megjelent:

Szerző:

Markáns véleményét jutatta el szerkesztőségünkbe egy olvasónk, az utóbbi hetek szegedi botrányaira reagálva.

Tovább olvasom

Közélet

Botka László jéghegyei Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/vargaivan.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ki kivel van, ki kinek a kije – Több mint érdekes publicisztikát írt a Magyar Hírlap arról, mi rejtőzik a felszín alatt Szegeden.

Tovább olvasom

Vélemény

Íme, ami a kedélyes “Botka László-interjúból” kimaradt az Indexen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/vargaivan.jpg

Megjelent:

Szerző:

A “teljesség igénye nélkül” mutatunk néhány hírt, tényt, ami nem fért bele a 60 perces one man show-ba, amit Szeged polgármestere lenyomott az Indexen csütörtökön.

Tovább olvasom

Aktuál