Írjon nekünk
Gazdaságvédelmi akcióterv

Egyetem

Tanoda nyílhat Szegeden a roma gyerekek felzárkóztatásáért + VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Egy részvételi kutatás segítségével mérte fel a gödöllői egyetem Környezeti társadalomkutatók (ESSRG) csoportja, a Védegylet szegedi csoportja és a helyi cigány önkormányzat a szegedi tanodával kapcsolatos igényeket az érintett cigány családok körében. A tanodában a cigánytelepeken élő gyerekek tanulhatnának kisebb csoportokban tanórákon kívül. Az intézmény a remények szerint már a közeljövőben elkezdhetné működését.

Az érintettek aktív bevonásával járó úgynevezett „részvételi akciókutatással” mérték fel a szegedi cigánytelepeken élők igényeit sorsuk, jövőjük javítására. A Védegylet szegedi csoportja – munkatársai között roma egyetemi hallgatókkal – a gödöllői Környezeti társadalomkutatók (ESSRG) csoportjával közösen 2011 februárjában kezdte meg a kutatást.

„A helyi cigányság problémái felé egy új irányból közelítettünk a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (CNÖ) segítségével, közreműködésével. Végre nem felettük átnyúlva, a tudomány elefántcsonttornyából próbáltunk meg sorsukról határozni, hanem elmentünk az emberek közé, véleményeket hallgattunk meg, interjúkat készítettünk. Így először nem is volt meghatározva konkrét cél sem a kutatás irányának tekintetében, hanem a felmérés során dőlt el, hogy melyik az a terület, ahol megfogalmazzuk majd a tennivalókat. Egy széles spektrumú problémafelmérést végeztünk. Az első fél évben a romatelepeken dolgozó mentorokkal, segítőkkel, szociális szakemberekkel, roma vezetőkkel beszéltünk, ezt egy fórum zárta, ahol az interjúalanyainkkal (köztük a legitim roma vezetőkkel) közösen döntöttünk arról, hogy a négy-öt vezérvonal, problémakör közül melyiket emeljük ki. Múlt év júniusára dőlt el, hogy a deszegregációs törekvések során szétszórt cigány tanulók számára létrehozott közösségi, felzárkóztató és oktató/nevelő intézmény megvalósítását kellene segíteni. Az interjúk és a közös fórumok során lett egyre világosabb, hogy nagy szükség van egy olyan intézménytípusra, egy tanodára, ami egyben egy kulturális közösségi ház, ahol a szülőkkel együtt, pedagógusok segítségével lehet felzárkóztató foglalkozásokat tartani” – vázolta a kutatás kezdeteit Szentistványi István, aki a Védegylet szegedi csoportjának képviseletében vett részt a munkában.

Közmeghallgatással kerülne be a városházára a terv

Mikor körvonalazódott a tanoda igénye, már ezzel kapcsolatban keresték meg az érintetteket, a telepeken lakó embereket. „Mind a két telepen, a Dorozsmán és a Cserepes soron is három-három alkalommal jártunk, és – részben spontán szerveződő, részben előre megtervezett – csoportos beszélgetés keretében végeztünk a tanodával kapcsolatosan igényfelmérést. Egész konkrét kérdésekig elmentünk, mint például hogy hogyan tudna maga a szülő segíteni a tanoda működését, milyen tanodát szeretnének, mitől függ, hogy elengedik-e oda a gyerekeket” – tette hozzá Mihók Barbara, a Védegylet szegedi csoportjának munkatársa.

Szentistványi István kiemelte azt is, hogy a deszegregációt, a cigány gyerekek elhelyezését, szétszórását követően még azzal a törvényi lehetőséggel sem élnek az adott tanintézményekben, hogy cigány kultúrát, nyelvet oktassanak. A tanodákban a cigány nyelvhez, a kultúrához való viszonyt újra lehet gondolni, a tanulás részévé lehet tenni azt a felnőttek, szülők bevonásával. Mihók Barbara hangsúlyozta: nyilvánvalóvá vált a beszélgetések során, hogy ezekbe a tanodákba csak úgy engedik el a gyerekeket, ha bizalmi rendszer alakul ki, ehhez pedig az kell, hogy otthon érezzék magukat a telepiek egy ilyen közösségi házban. „A most elkészült dokumentáció teljes egészében az érintettek megkérdezésével, a telepeken élők akarata szerint dolgozta ki a tanodai rendszert. Ősszel szerepel a közgyűlés munkatervében a deszegrációs rendszer újravizsgálta, mi ezt megelőzően szeretnénk tartani egy fórumot, egy közmeghallgatást, ahol a probléma egészét beszélhetnénk át” – beszélt a folytatásról Szentistványi István.

Már ősszel indulhat a tanoda

„Azért emelkedett ki a problémahalmazból az oktatás, mert a szakértőkkel folytatott interjúk során szinte mindegyiküknél prioritást kapott e terület. Azt is hangsúlyoznunk kell természetesen, hogy önmagában az oktatás nem elegendő, nem az egyetlen üdvözítő megoldás (mint egyik interjúalanyunk mondta: „éhesen senki sem tud tanulni”), de egy olyan terület, amit ehhez hasonló, részvételiségen alapuló, alulról jövő kezdeményezésekkel hatékonyan lehet befolyásolni” – így Mihók Barbara.

Megtudtuk, hogy a programmal nem várnak pályázati lehetőségre, hanem rögtön elkezdődik a munka, hiszen a CNÖ most költözhetett Tarjánból egy nagyobb, a Cserepes sori cigánytelephez is közelebb lévő irodába, a Rákóczi utcába, ahol a tanoda “minimálverzióját” valósítanák meg szeptembertől, és már az előtt elkezdődik a munka, mielőtt bármilyen támogatást nyernének egy intézmény létrehozására. „Sajnos a helyi politika sajátja, hogy eddig a komolyabb, hosszú távú elképzeléseket nem fogadott be a cigányság helyzetével kapcsolatban, mostohán bánt az üggyel, mert a sajátossága, hogy négyéves ciklusban gondolkodnak és szavazati értékekben” – zárta gondolatait Szentistványi István.

Tanulás mellett hagyományápolás és játék

Megkerestük a helyi kisebbségi önkormányzat vezetőjét is az ügyben. „A Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és az ‘Elszalasztott 1000 év’ közhasznú egyesület szeretne tenni az elmaradott cigányság felzárkózásáért. Az első lépés lesz a tanoda létrehozása ebben az ügyben, melynek elsődleges célja, hogy a cigánytelepeken élő, hátrányos helyzetű gyerekek nagyobb arányban végezzék el iskoláikat. Legyen az általános iskola, szakmunkásképző vagy gimnázium. Olyan helyet képzelnénk el, ahol ezek a gyerekek együtt tanulhatnának kisebb csoportokban roma és nem roma tanároktól, nevelőktől, tanárjelölt hallgatóktól egyelőre társadalmi munkában. Szívesen fogadunk el támogatást a cigányságért tenni akaróktól. A tanuláson kívül lehetőség lenne a hagyományápolásra, az erkölcsi, hitéleti oktatásra, a cigány identitástudat megőrzésére, szerepet kapna a tanodában a játék és a szórakoztatás is. Egy ilyen tanoda sokat segíthetne abban, hogy a gyerekben felébredhessen a tehetség legyen az kézügyesség, zenei érzék, sporttudás stb. A fiatalok mellett a szülők is aktívan vennének részt a tanoda életében, számukra tanácsadásra, felvilágosításra nyílna lehetőség. Működne számítógép szakkör, filmszakkör, varrószakkör is, de mindezeket csak akkor tudjuk majd megvalósítani, ha a város képviselő-testülete mellénk áll, és támogatja a tanoda működését” – fűzte hozzá gondolatait Nagy Mihály, a CNÖ elnöke.

Tekintse meg a Telin TV az ügyben Málovics Györggyel és Szentistványi Istvánnal (Védegylet szegedi csoport) készített beszélgetését is további részletekért (Szegedi Panoráma, 2012. július 6.)!

Egyetem

Újabb nemzetközi listán hasít a Szegedi Tudományegyetem

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az ARWU rangsorán ezúttal a fizika és a klinikai orvoslás területén ért el jó eredményt az SZTE.

Tovább olvasom

Egyetem

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási nehézségeit vizsgálják a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mutatjuk a részleteket.

Tovább olvasom

Egyetem

Emberszagot felismerő műszert fejlesztettek ki a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

Több mint félmilliárd forintból.

Tovább olvasom

Aktuál