A harmincas évek Szegedében sétáltunk + FOTÓK

A szegedi harmincas évek bizonyos értelemben „sorsfordítóak” a város történetében. Felépül a Dóm, a klinikák, elkezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok, Szent-Györgyi Albert kutatásaiért átveszi a Nobel-díjat. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, akinek oly sokat köszönhetett a Tisza-parti város, szintén ebben az időben, 1932-ben hunyt el, akárcsak Móra Ferenc (1934), Juhász Gyula (1937) vagy József Attila (1937).

A húszas évek végén, a harmincas évek elején némileg átalakul az 1879-es árvíz utáni Lechner-féle városszerkezet, hiszen ekkor épültek meg a klinikák és a szegedi Fogadalmi templom. Tanulságos összevetni például

Kratochwill Mátyás

térképét, mely az 1775-ös Szegedet idézi vissza, vagy

Vásárhelyi Pál

kézzel rajzolt, az 1700-as évek végi, 1800-as évek eleji állapotokat rögzítő munkáját – melyen szépen látszanak még az egykori Palánk utcái, a vár, a városháza, a bitófa, a pellengér és a rondella – egy harmincas évekbeli térképpel, ahol már áll a dóm, és több korábbi utca megszűnik a klinikatömb építése miatt – mutatta portálunknak

Kukkonka Judit

, a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményének könyvtárosa. Azt is megtudjuk, hogy mikor közszemlére kerülnek a Palánk régi házainak fotói, mint a nemrég lezajlott Múzeumok Könyvtári Éjszakáján, gyakran sajnálkoznak az emberek a régi épületek miatt.

Zászló, híd, piac

Előkerülnek a fekete-fehér fotók, az Árpád téri Országzászló avatása 1933-ból, az egykori Dugonics tér a régi szökőkúttal. Természetesen már a harmincas években is vízi élet zajlott Újszegeden, a Tisza-part, a Lapos is várta a fürdőzni vágyókat, más képek az 1936-os Partfürdőt jelenítik meg úszóházakkal és úszóegyletekkel. Az Eiffel-iroda által tervezett régi belvárosi hídra is rácsodálkozhatunk, mely a második világháború pusztításának esett áldozatul. A szép hídfők, szárnyas alakos oszlopok, a vámházak a Monarchia hangulatát idézik, a közlekedés még a bal oldalon folyt. A régi vasúti híd még a klinikaépítkezések fényképeinek hátterében is látható. Korabeli életképek is megelevenednek a fotókon, kenyérpiac a Klauzál téren, az üzletkirakatok előtt az örökkévalóság lencséjébe bámuló kereskedők.

Üdvözlet a Proftól

Egy kisebb Szent-Györgyi Albert-anyaggal is rendelkezik a könyvtár, köszönhetően a Nobel-díjas tudós titkárnőjének, Zétényi Margitnak. Fényképek, karácsonyi képeslapok, levelek Amerikából a „Proftól”, a „régi baráttól és gazdától”, ahogy Szent-Györgyi mindig szignózta üdvözleteit. A tudós gyakorta panaszkodik, hogy az aktuális politikai viszonyok miatt befagyasztották kutatásai támogatását. Szomorkodik második felesége, Borbíró Márta halála miatt, és folyamatosan hívja Amerikába titkárnőjét – tudtuk meg a könyvtárostól. Az egyik, negyvenes évekbeli, még Budapesten írt levelében kutatási anyagát kéri, melyet munkatársa, Banga Ilona menekített ki a világégésben kakasszéki házába. A helyismereti gyűjteményben megnézhetjük a harmincas években elhunyt Móra Ferenc érettségi bizonyítványát is – semmi meglepetés, mindenből jeles volt. Itt találjuk Juhász Gyula kéziratait, verseket, fényképeket, illetve néhány József Attila-dedikációt is. Különleges grafikai élményt nyújtanak az oklevelek. Juhász Gyulát 25 éves írói jubileuma alkalmából oklevéllel köszönti a Tömörkény Irodalmi Társaság, a Munkásdalegylet pedig olyan díszes lapot adományoz a mesternek, melyen egy ceruzarajz is található, Magyar László szignójával.

Szeged reménységei a Tolnaiban

A Tolnai Világlapjának 1932-es száma teljesen Szegeddel foglalkozik – egy igazi gyöngyszeme, összefoglalója a korszaknak – mondta el portálunknak Csizmadia Edit könyvtáros. Megcsodálhatjuk a szegedi társasági élet akkori nagyjait. Szeged reménységei címmel gyermekarcokat adnak közre, köztük Móra Ferenc unokáit is meglelheti az olvasó. Ott sorakoznak a szegedi közélet hölgytagjai, mint Tonelli Sándorné vagy Aigner Károlyné, valamint – szó szerint – képet alkothatunk arról, milyen élet lehetett a szegedi Korzón. A férfiak öltönyben és csokornyakkendőben, a hölgyeken viszont jól nyomon követhetjük az aktuális frizura- és kalapdivatot. Ondolált, maximum vállig érő rövid haj a sztenderd, a szoknyák rövidülnek, már térd alatt végződnek, látni engedik a bokát. A kalap és a kesztyű elengedhetetlen kelléke az elegáns modern nőnek. A korabeli hangosfilmek szereplőinek gesztusait véljük felfedezni a fotókon, erősebb smink, színpadias arckifejezések. A vékony nő is ekkor jön divatba, párhuzamosan eltűnik a fűző. Egy-egy képről nem maradhat le a kis házikedvenc sem – lapozta tovább az újságot a könyvtáros.

Halpaprikás 1.60-ért

Az aprónyomtatványok világa is érdekes, plakátok, prospektusok, levelező- és képeslapok tanúskodnak egy rég letűnt korszakról. 1930 októberében szentelik fel a dómot, 24-től 26-ig zajlottak az ünnepi programok. Ekkor kerül sor például a VII. Alföldi Katolikus Nagygyűlésre is, az eseményt hirdető plakát nem csak az összejövetelről tudósít, hanem a Fogadalmi templom felszentelésének pontos műsorrendjét is tartalmazza. Már ekkor felmerül az ötlet, hogy ezt a hatalmas, jó akusztikájú teret színházi célokra is használják. Egy kiadvány kifejezetten a szabadtéri városának nevezi Szegedet (a Játékokhoz kapcsolódó dokumentumokról ITT olvashatnak). A szabadtéri színházi történések a kezdetekről lehetőséget adtak „városmarketing-fogásokra” is. Persze nemcsak e nyári ünnepi játékokhoz kapcsolódtak Szegedet népszerűsítő kiadványok. Egy 1930-ból származó füzetecske a várost „három ország határán” szlogennel népszerűsíti, elején természetesen a dómmal, egyik első oldalán pedig egy Suhajda-reklámmal, a „dessert, bonbon, csokoládékülönlegességek és teasütemény gyárával”. Gondoltak a filléres gyorsutasokra is, nekik is összeállítottak egy kisokost a város nevezetességeiről, valamint arról is olvashatunk, hol kaphatunk már 1.40-ért ebédet, 1.60-ért pedig szegedi halpaprikást. Nem maradhat ki a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokot bemutató füzetecske sem.

Báli instrukció az evezősöknek

Csizmadia Edit azt is elmondta, Szegeden a két világháború között nagy egyesületi élet folyt, erről tanúskodik többek között az Alföldi Művészek Egyesületének meghívója 1928-ból. A „Kitartás” Egyetemi Atlétikai Club pályaavató ünnepségre invitál, a Gróf Klebelsberg Kuno Sporttelep megnyitására, melyre Horthy Miklós kormányzót is várták 1926-ban. A legkülönfélébb módon állhattak össze egy-egy tevékenységhez, szakmához kapcsolódó civil csoportosulások, jó példa erre a „Tisza” Szegedi Evezős Egyesület, a Szegedi Iparosok Temetkezési Egyesülete, vagy a Szegedi Bűnügyi Újságírók Szindikátusa. Az evezősök a Kass Szállóban „jelmez-estélyt” (sic) rendeztek, a meghívó melléklete báli instrukciókat is tartalmaz, mint például, hogy az álarcban bárki bárkivel táncolhat, az urak éppúgy leköszönhetnek tánc közben, mint a hölgyek, akik viszont élhetnek a hölgyválasz jogával. Éjfélig kötelező a maskara, de utána is hordható…