Másfél millió magyar tűnik el 2060-ra

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatói szerint másfél millióval csökken 2060-ig a magyarországi népesség, és egyre inkább elöregedik a társadalom.

A KSH a szerdai népesedési világnap alkalmából kedden mutatta be a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai portré 2012 című kötetét. Az eseményen

Földházi Erzsébet

, az intézet tudományos főmunkatársa azt mondta, 2060-ra a születéskor várható átlagos élettartam nőhet, várhatóan közelít egymáshoz a nők és a férfiak élettartama. Ismertetése szerint a következő fél évszázadban a reális becslések alapján 8,5 millióra csökken a a magyarországi népesség, a 10 milliós szám csak a legderűlátóbb feltételezések alapján tartható fenn. Ahhoz, hogy lassuljon a népességcsökkenés üteme, jelentősen növekednie kellene a születendő gyermekek és a bevándorlók számának, illetve az élettartamnak.

Csak Lettországban rosszabbak a mutatók

Spéder Zsolt

, az intézet igazgatója arról beszélt, hogy 2011-ben 88.050 gyermek született Magyarországon, és ez a szám soha nem volt még ilyen alacsony. A születések száma az elmúlt három évben jelentősen csökkent - tette hozzá. Kifejtette: az elmúlt három évben a volt szocialista országok többségében és a nyugat-európai országokban is csökkent a termékenység, ez részben a jelenlegi gazdasági válság következménye. Magyarország Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, az uniós tagállamok között (Lettországot megelőzve) az utolsó előtti helyen áll - közölte. Mint mondta, a magyarokra jellemző, hogy a gyermekvállalás idejét egyre inkább kitolják, egyre nő azoknak a száma, akik 30-35 éves korukig gyermektelenek maradnak. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek - mutatott rá. Mindezek okaként egyebek mellett az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetőségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említette.

Bálint Lajos

tudományos főmunkatárs azt mondta, a vezető halálokok hasonlóak, mint a nyugati országokban, de Magyarországon általában korábbi életszakaszban jelentkeznek. Az öngyilkosságok számát tekintve Magyarország már nem világelső, a keletre fekvő egykori szovjet tagállamokban magasabbak az értékek - tette hozzá. Az öregedéssel kapcsolatban elmondta, az ország északkeleti és délnyugati részén nagyon alacsony az idősek aránya, ennek okaként a halálozási mutatókat és a magas termékenységet jelölte meg. Gödri Irén tudományos főmunkatárs a bevándorlásról szólva kiemelte, az hozzájárul a népesedési problémák megoldásához: meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést. Hosszú távon azonban nem nyújt megoldást a népesség elöregedésére, ahhoz ugyanis folyamatosan érkező fiatal bevándorlókra lenne szükség - mondta. Hozzáfűzte: ugyanakkor a bevándorlók etnikai és vallási szempontból módosíthatják a társadalom szerkezetét, ami feszültségekhez vezethet. A magyar kivándorlókról kevés az információ, hiszen a rendszerváltozással elhárultak a kivándorlás előli akadályok, a folyamat viszont ellenőrizhetetlenné vált - hangsúlyozta. Kifejtette: az országot hosszabb időre vagy véglegesen elhagyók általában nem jelentik be távozásukat, így nemzetközi vándorlásuk pontos számbavétele máig megoldatlan feladat. Az ENSZ 1987-es döntése alapján minden év július 11-én tartják a népesedési világnapot, miután 1987-ben ezen a napon érte el a Föld lakóinak száma az ötmilliárdot. Az ENSZ számításai szerint a hétmilliárdodik ember 2011. október 31-én született. A világszervezet előrejelzése szerint az évszázad közepén 9,3 milliárd ember él majd a Földön, 90 százalékuk a fejlődő országokban. Magyarországon a halálozások számának több mint három évtizede tartó folyamatos növekedését a születések száma nem képes ellensúlyozni, ennek következtében 1981-től folyamatosan fogy a népesség.