///

Miért mostohák a magyar nemesítésű rózsafajták?

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Aradi 13, Házsongárd, Trianon, Mohács, Erzsébet királyné, Léda, Arany János, Árpád-házi Szent Erzsébet emléke, Erkel Ferenc, Nagy Imre emléke, Koppány, Tihany, csak néhány a sok hangzatos közül – mégis, mi a közös bennük? Bármennyire hihetetlenül is hangzik, a rózsa. Ezek magyar nemesítésű rózsafajták, amelyeket a szőregi Godzsák Zoltánné Ibolya termeszt Márk Rózsakertjükben. Akár akciót is indíthatnánk: mentsük meg a magyar rózsákat! Több mint 600 van belőlük, mégsem ismerjük őket.

– 1999 óta foglalkozom rózsatő-termesztéssel. Márk Gergely magyar rózsanemesítő rózsáit termeljük, körülbelül 260 fajtát. A rózsák között minden fajtacsoport megtalálható: teahibrid, floribunda, polyantha, törpe, futó, park.

– Nevezhetjük-e ezeket egyértelműen magyar rózsafajtáknak?

– Ezek teljesen magyar rózsafajták. Magyar rózsanemesítő, Magyarországon nemesítette mindegyiket. Márk Gergelynek – a rózsanemesítés hazai úttörője, doyenje, jelenleg is aktív művelője –, mert róla van szó, mintegy 500-600 rózsafajtája ismert. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, ugyanakkor megkapta a Magyar Örökség-díjat is. A neves szakember több mint 50 éve hoz létre állhatatos kitartással új és új rózsafajtákat törökbálinti kertjében. A fajták előnye, hogy minden ültetni kívánt célnak megfelelő található közöttük. A rózsák szárazságtűrőek, folyamatosan virágoznak, betegségekkel szemben ellenállóak. A neveket magyarságunkat kifejező irodalmi, történelmi személyiségektől kölcsönözték, régi magyar településektől, szentektől. Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű rózsája például 2000-ben kapott aranyérmet Rómában.

– Ezek a rózsafajták mind le is vannak védve?

– A fajtavédettség nagyon körülményes dolog, elsősorban rendkívül drága. Levédve igazából nincsenek ezek a rózsák, állami minősítésre pedig körülbelül a fele van bejelentve. Egy egyesületet próbálunk létrehozni, amelyik pontosan ezt a célt szolgálná a jövőben. A fajták levédésével segítené ezek fennmaradását, jobb megismerését.

– Az Önök kertészetében a Márk úr által kikísérletezett rózsafajták mintegy fele megtalálható.

– Ez év folyamán az összes fajtát szaporítani fogjuk, mivel a törökbálinti kertet a nemesítő kora és anyagi helyzete miatt nem tudja már fenntartani. Erre azért van szükség, hogy fennmaradjanak a fajták. Az ország különböző településein kiültetésre kerültek a rózsák, 4-5 városban ezres nagyságrendben. A terveink között az is szerepel, hogy idővel majd rózsatúrákat szervezünk ezekre a helyekre. A városokról elnevezett rózsafajtákat is célszerű lenne mihamarabb elültetni, hogy azok is hazataláljanak.

– Rózsatöveket értékesítenek elsősorban vagy vágott virágot is?

– Szabadföldi rózsatő-termesztést folytatunk, elsősorban a hazai piacon értékesítjük az árut, noha akad egy-két külföldi vevő is.

– Hogyan kerültek kapcsolatba Márk Gergellyel?

– Jómagam is a szőregi dísznövény ÁFÉSZ-nál dolgoztam 20 évig. A Budapesten élő, erdélyi származású Gergely bácsit már korábbról ismertem, s próbáltunk az általa nemesített rózsafajták termesztésébe fogni. Ennek jó 25-30 éve. Egy-egy fajtát csak nagy pénzekért adott volna ide, az üzlet tehát elsősorban anyagi okok miatt hiúsult meg. A dísznövény ÁFÉSZ jóvoltából nagyon sok kiállításon vettem részt, ahol mindig találkoztam Gergely bácsival, beszélgettünk, s mikor úgy alakult, hogy eljövök az ÁFÉSZ-tól, a terveim között szerepelt egy dísznövény törzsültetvényt létesítése, ami díszcserjéből, díszfából, meg a Gergely bácsi által nemesített rózsákból áll. Megkérdeztem, beleegyezik-e, egyből hozzájárult. Ez 1999-ben pályázattal létre is jött. 2000-ben azonban megvonták a biológiai alapok támogatását.

– Ez mit jelent?

– Azt, hogy a génbankszerűen működő kertészetre már nem adtak támogatást. Addig a törzsültetvényről történt a szaporítás, hogy mindig azonos minőségű dísznövényekkel tudjunk piacra lépni. Így nehézkessé vált az 50-60 rózsafajta fenntartása, elég sok törődést igényelt.

– Mennyiben különböztek ezek a magyar fajták a jobban elterjedt, keresettebb külföldiektől?

– A termesztése, előállítása ugyanolyan, vannak azonban köztük is érzékenyebb fajták, nem az összes olyan ellenálló. Az idők folyamán igyekeztem szelektálni, a legszebbeket, legígéretesebbeket tartottam meg, amelyek a betegségekre is ellenállóbbak. Színben, formában gyakorlatilag nincs különbség a hazai és a nemzetközi fajták között. A parkrózsákat és a floribundákat keresik a parkokban, mivel ezek folyamatosan virágoznak, szép a virágváltásuk, még el sem virágzott az egyik hajtás, máris jön a következő.

– Tud-e olyan országos akcióról, amely ezen magyar rózsafajták levédésére irányulna, hiszen ezek is egyfajta hungaricumok?

– A hungaricum ma azt jelenti, tiszta magyar áru. Álláspontom szerint ezek a Magyarországon nemesített rózsafajták is teljes mértékben megfelelnek a követelményeknek: magyar emberek Magyarországon magyar rózsafajtákat ültetnek, nemesítenek. Azt, hogy mely fajták vannak levédve, és ez feltétele-e, hogy hungaricummá nyilvánítsák, azt nem tudom. Országos mozgalomról nem tudok, most van készülőben az egyesület megalakulása. A füvészkertben tartottunk értekezletet, többen érdeklődtek, külföldről is jöttek vendégek. Itt volt Márk Gergelyék németországi barátja, Kígyóssy-Schmidt Éva, aki az elmúlt években is világszínvonalon képviselte a Márk-rózsákat. A rózsák nemzetközi forgalmazására védjegyet csináltattak, amit gyakorlatilag minden rózsatőre rá kell tenni. Magyarországon jelenleg az érdi kutatóintézet és én termesztem csak ezeket a rózsafajtákat a nemesítő engedélyével.

– Mit javasol a rózsabarátoknak, hogyan válasszák ki kertjükbe a legszebb virágot?

– Manapság az emberek szeretik pontosan tudni, milyen színű, milyen növekedésű rózsákat vásárolnak, mert előre megtervezik, mit, hova szeretnének ültetni, milyen kompozícióban. Ezért mindenkinek azt szoktam javasolni, nyílásban jöjjenek el megnézni a rózsákat. Akkor látják igazából, melyik milyen, a fotók sokszor torzítanak, nem úgy adják vissza a hatást. Nálunk nem csak megvásárolni lehet ezeket a növényeket, szaktanácsokkal is ellátjuk a vevőket. A művelődési házban szombaton délután a rózsaünnepség keretében előadást tartok a kertbarátoknak a magyar nemesítésű rózsákról. Természetesen gyakorlati kérdésekről is szó lesz, hol vásároljunk, hogyan metszünk, permetezzünk stb.

– Úgy tudom, valamelyik rózsarendnek is tagja.

– Igen, a Rózsahölgyek Rendje Egyesületnek vagyok az elnöke, mely 2004 második félévében alakult Szőregen, a rózsák hazájában. Az egyesület tagja az lehet, aki valamilyen módon elkötelezettséget érez a rózsa iránt. Az egyesület tevékenysége: rózsamúzeum létrehozása, rózsatermesztéssel kapcsolatos eszközök, iratok, emlékek, a rózsával díszített tárgyak gyűjtése. Egyesületünk közreműködik módszertani és szakmai kiadványok összeállításában, kiállítások rendezésében, előadások, szakmai bemutatók, konferenciák, a rózsaünnep, kulturális események és más rendezvények szervezésében.

A virágozzék minden virág alapigazságát magunkévá téve, miért ne virágozhatnának a kertünkben magyar nemesítésű rózsák is? A magyar rózsák története akár siker is lehetne. De csak félig az. Merthogy hiába van 600 magyar nemesítésű rózsafajtánk, a magyar rózsák megmaradtak amolyan mostohagyereknek. Megmentésükre akár hungaricummá nevezhetnék ki őket. Így ott lehetne a helyük a listán, ahol a puli, a tokaji aszú, a pálinka, a szóda és a kolbász is megtalálható, hogy csak néhányat említsünk közülük. Kurtán-furcsán hungaricumnak hungaricum, de csak eredetvédelemben számít annak, ami azt jelenti, hogy itt a Tisza-Maros háromszögben termelt rózsa földrajzilag védett. Tehát nem a fajta hungaricum, hanem az itt termelt dísznövény. A magyar rózsafajták, sajnos, nem tartoznak közéjük.

Előző sztori

Június utolsó napján ismét nyílzápor Ópusztaszeren

Következő sztori

Hátország: diákolimpiai leány kézilabdadöntő volt Vásárhelyen