Könyv-örökbefogadás világhírű díszvendéggel + FOTÓK

Az immár hagyománnyá vált könyv-örökbefogadási ünnepségre gyűltek össze a Szegedért Alapítvány idei díjazottjai a Somogyi-könyvtárban szerda délután. A négy kitüntetett mellett meglepetésvendégként Rév Lívia, Párizsban élő világhírű zongoraművész is megjelent az eseményen, és maga is védnökséget vállalt két kötet felett.

A ceremónia első képeként a Revivé Szegedin! Liszt-kézirat villant fel –

Szabadi Ignác

hősi indulójából

Massenet

készített a párizsi jótékonysági gálára nagyzenekari átdolgozást, ezt írta át

Liszt

zongorára a szegedi nagyárvíz áldozatainak felajánlott koncertre. A Szegedért Alapítvány díjátadó gálája mindig az árvíz évfordulójához legközelebb eső szombatra esik. De a kézirat még más miatt is fontos lesz… – bocsátotta előre a könyv-örökbefogadás házigazdája,

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet

főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője.

Fénytörés és Ady

A művészeti kuratórium díjazottja,

Tóth Pál

Balázs Béla-díjas filmrendező, aki 3D-s animációval dolgozik, szívesen fogadta Zacharia Traber Nervus opticus című művét, melyben többek között fényről és fénytörésről, tükrös gépezetekről – köztük a camera obscuráról – is olvashatunk. A kötet 1675-ös, első kiadása metszetekkel gazdagon illusztrált, ami a filmrendezőt különösen lelkesítette, mint mondta, büszke rá, hogy éppen egy ilyen könyvvel vállalhat szellemi közösséget. A Nervus opticus

Somogyi Károly

gyűjteményéből való, de a borítóján látható címer tanúsága szerint

Szelepcsényi György

esztergomi érsek, kancellár könyvtárából származik. Idén a társadalmi-állampolgári kuratóriuma Debreczeni Pál-díjasaként

Sófi Józsefet

, a biológus végzettségű vállalkozót, a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány létrehozóját, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagját köszönthettük. Mint megtudtuk, Sófi József nagyon szereti

Ady Endre

verseit, ezért az 1927-ben mindössze 330 példányban megjelent, Vér és arany című albumot fogadhatta örökbe.

A nagy méretű példány különlegessége, hogy Babits Mihály írt hozzá előszót, valamint Baja Benedek grafikus „eredeti kőrajzai” és aláírása díszítik: 12 nagyméretű litográfiát tartalmaz. Baja Benedek nevét nemrég, a tavalyi Madách-emlékév kapcsán fedezték fel újra, ugyanis rendkívül szép díszletet tervezett a Tragédiához (a grafikusnak egyébként viszontagságos életút jutott, az I. világháborúban fogságba esett, és nyolc évig raboskodott Szibériában). A kötetet maga Móra Ferenc kapta a Kaposvári Kereskedők Egyesületétől. „Akkora a megtiszteltetés, mint a könyv maga” – mondta el köszönő szavaiban Sófi József, aki azt is hozzátette, Ady Endre olyan költőóriás, aki világszínvonalon alkotott, de mivel Magyarországon született, nem juthatott neki akkora nemzetközi elismerés, mint amilyet zsenialitása alapján megérdemelt volna. Az SZTE Tehetségpont részeként működő Sófi-alapítvány azért munkálkodik, hogy a költőhöz hasonló tehetségek talentumaikhoz mért karriert futhassanak be. Sófi József alapítványa nevében is örökbe fogadott egy kiadványt: a nagyhírű tudományos folyóirat, a Nature egy 1880-as számát. A 19. századi példány szintén szimbolikus, abban a reményben veszi védnöksége alá az alapítvány, hogy támogatottjai ilyen rangos folyóirat szerzőivé válhatnak. A vállalkozó egyébként 100 ezer forint adománnyal járult hozzá a régi könyvek gondozásához.

Werther – örömében és bánatában