Kultúra

Könyv-örökbefogadás világhírű díszvendéggel + FOTÓK

Könyv-örökbefogadás világhírű díszvendéggel + FOTÓK

2012. április 18., szerda
Könyv-örökbefogadás világhírű díszvendéggel + FOTÓK

Az immár hagyománnyá vált könyv-örökbefogadási ünnepségre gyűltek össze a Szegedért Alapítvány idei díjazottjai a Somogyi-könyvtárban szerda délután. A négy kitüntetett mellett meglepetésvendégként Rév Lívia, Párizsban élő világhírű zongoraművész is megjelent az eseményen, és maga is védnökséget vállalt két kötet felett.

A ceremónia első képeként a Revivé Szegedin! Liszt-kézirat villant fel –

Szabadi Ignác

hősi indulójából

Massenet

készített a párizsi jótékonysági gálára nagyzenekari átdolgozást, ezt írta át

Liszt

zongorára a szegedi nagyárvíz áldozatainak felajánlott koncertre. A Szegedért Alapítvány díjátadó gálája mindig az árvíz évfordulójához legközelebb eső szombatra esik. De a kézirat még más miatt is fontos lesz… – bocsátotta előre a könyv-örökbefogadás házigazdája,

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet

főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője.

Fénytörés és Ady

A könyv-örökbefogadás szimbolikus aktus, mellyel az örökbefogadó a könyv szellemiségét a magáénak vallja, és egyfajta gondoskodást vállal az elfogadott kötetért. A könyv a bibliotékában marad, de a katalógusban is megjelenik mellette az örökbefogadó neve. Az örökbefogadás intézményét 2003-ban vezették be, tipikusan a díszpolgárok és a Szegedért Alapítvány díjazottjai élhetnek ezzel a megtiszteltetéssel. Az első örökbefogadó Gregor József volt.

A művészeti kuratórium díjazottja,

Tóth Pál

Balázs Béla-díjas filmrendező, aki 3D-s animációval dolgozik, szívesen fogadta Zacharia Traber Nervus opticus című művét, melyben többek között fényről és fénytörésről, tükrös gépezetekről – köztük a camera obscuráról – is olvashatunk. A kötet 1675-ös, első kiadása metszetekkel gazdagon illusztrált, ami a filmrendezőt különösen lelkesítette, mint mondta, büszke rá, hogy éppen egy ilyen könyvvel vállalhat szellemi közösséget. A Nervus opticus

Somogyi Károly

gyűjteményéből való, de a borítóján látható címer tanúsága szerint

Szelepcsényi György

esztergomi érsek, kancellár könyvtárából származik. Idén a társadalmi-állampolgári kuratóriuma Debreczeni Pál-díjasaként

Sófi Józsefet

, a biológus végzettségű vállalkozót, a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány létrehozóját, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagját köszönthettük. Mint megtudtuk, Sófi József nagyon szereti

Ady Endre

verseit, ezért az 1927-ben mindössze 330 példányban megjelent, Vér és arany című albumot fogadhatta örökbe.

A nagy méretű példány különlegessége, hogy Babits Mihály írt hozzá előszót, valamint Baja Benedek grafikus „eredeti kőrajzai” és aláírása díszítik: 12 nagyméretű litográfiát tartalmaz. Baja Benedek nevét nemrég, a tavalyi Madách-emlékév kapcsán fedezték fel újra, ugyanis rendkívül szép díszletet tervezett a Tragédiához (a grafikusnak egyébként viszontagságos életút jutott, az I. világháborúban fogságba esett, és nyolc évig raboskodott Szibériában). A kötetet maga Móra Ferenc kapta a Kaposvári Kereskedők Egyesületétől. „Akkora a megtiszteltetés, mint a könyv maga” – mondta el köszönő szavaiban Sófi József, aki azt is hozzátette, Ady Endre olyan költőóriás, aki világszínvonalon alkotott, de mivel Magyarországon született, nem juthatott neki akkora nemzetközi elismerés, mint amilyet zsenialitása alapján megérdemelt volna. Az SZTE Tehetségpont részeként működő Sófi-alapítvány azért munkálkodik, hogy a költőhöz hasonló tehetségek talentumaikhoz mért karriert futhassanak be. Sófi József alapítványa nevében is örökbe fogadott egy kiadványt: a nagyhírű tudományos folyóirat, a Nature egy 1880-as számát. A 19. századi példány szintén szimbolikus, abban a reményben veszi védnöksége alá az alapítvány, hogy támogatottjai ilyen rangos folyóirat szerzőivé válhatnak. A vállalkozó egyébként 100 ezer forint adománnyal járult hozzá a régi könyvek gondozásához.

Werther – örömében és bánatában

Közvetlen Somogyi Károly gyűjteményéből származik az a Goethe-kötet, melyet a tudományos kuratórium díjazottja, Bernáth Árpád irodalomtudós fogadott örökbe. Az ifjú Werther szenvedéseinek (Die Leiden des jungen Werthers) 1775-ös, második kiadása azonban nem csak ezért különleges, hanem azért is, mert gyűjtőkötet, azaz egyéb, a „Werther-láz” ihlette, egykorú, irodalmi alkotásokat is tartalmaz, melyeknek már a címe is sokatmondó, például a „nőverzió” Die Leiden der jungen Wertherin, illetve Die Freude des jungen Werthers (’Az ifjú Werther örömei’). Ha már Werther – a ceremónia elején említett Massanet-nak is írt Werher címmel operát… A professzor egyébként elismert Faust-kutató is, valamint sajátos életrajzi hasonlóság, hogy Goethéhez hasonlóan maga is dolgozott könyvtárosként. „Már a 13. században is léteztek szimbolikus házasságkötések, Assissi Szent Ferenc például a szegénységnek kötelezte el magát ilyen módon. A könyvvel kötni házasságot is nagyon nemes” – mondta el Bernáth Árpád. Az irodalomtörténész azt is bejelentette, a Magyar Goethe Társaság elnöksége úgy határozott, hogy a Somogyi-könyvtár történeti Goethe-könyveire kiterjeszti az örökbefogadást, és anyagi forrást is rendelkezésükre bocsátanak a kötetek karbantartására.

Liszt nyomdokában

Csirik János programtervező matematikus, a Szegedért Alapítvány idei fődíjasa Caspar Schott, 17. században élt német tudós, matematikus Schola Steganographica című művének 1665-ben megjelent kiadását fogadja örökbe. A könyv egyfajta titkosírásról szól, a szteganográfia azzal foglalkozik, miként lehet üzeneteket úgy elrejteni, hogy csak a címzett tudja megtalálni. Schott egyébként egy számológép-dobozt (Rechenkasten) is készített, sőt, számokkal próbálta a zenét kódolni, és így a „gépi” úton történő zeneszerzés is foglalkoztatta. „Ez a könyv a legjobb ajánlat számomra, hiszen számos olyan dolgok találtam benne, ami a mostani informatika kulcskérdései közé tartozik, akár a titkosítások, vagy a zene” – így a professzor. Az örökbefogadáson a résztvevők üdvözölhették Rév Lívia zongoraművésznőt is – a művésznő a hét elején a Fricsay-teremben lépett fel. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet bemutatta a Délmagyarország néhány 1945-ös hírét, ez év tavaszán lépett ugyanis a művésznő először a szegedi nagyérdemű elé a zeneiskolában, akkor még Rauchwerger Lívia néven. A tudósítások már ekkor méltatják egyedi stílusát, előadói érzékenységét. 1946 óta él Franciaországban, a BBC a kilencvenes években minden idők legkiválóbb Nocturnes-előadójaként emlegette. Ebből kiindulva ajánlotta fel a Somogyi-könyvtár Chopin Trois Nocturnes zeneművének (a Vaszy-gyűjteményből származó) első, illetve második kiadását is. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet egyben kapcsolódva bevezetőjéhez felidézte, Liszt példáját követve Rév Lívia is koncerttel próbált bajba jutott honfitársain segíteni. 2010-ben egy svájci hangverseny tiszteletdíját a magyarországi árvízkárosultak javára kérte átutalni. Mikor ezt nem tették, lemondta a fellépést.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.