Írjon nekünk

Egyetem

Kék eper és fluoreszkáló nyúl – viták középpontjában a GMO-k + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Növények, amik ellenállnak vírusnak, rovarnak, fagynak, szárazságnak? Sőt, műanyagot, vagy gyógyszert termelnek? Halak, amelyek színváltozásukkal jelzik az tengerek szennyezettségét? A genetikai információ célzott megváltoztatásával egyre több ilyen és hasonló cél valósulhat meg, a kérdés csak az, milyen árat fizetünk érte…

„A genetikailag módosított szervezetek, illetve élőlények (Genetically Modified Organisms) ma is érzékeny kérdést jelentenek szerte az egész világon, főként a köztermesztés ügye áll a figyelem középpontjában” – magyarázta portálunknak Bartha Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezetőhelyettese az SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központ keretében működő Europe Direct Szeged április 24-i Integrációs Klubjában. A genetikailag módosított szervezetek hatásai és a velük kapcsolatos kockázatok mérlegelése a kutatókat is megosztja, ennek alapján beszélhetünk az úgynevezett elővigyázatossági alapelv alkalmazásáról, vagy annak hiányáról – tette hozzá a szakember. Leegyszerűsítve, nem szeretnénk úgy járni, mint az azbeszttal, hogy száz év után derüljön ki, hogy rákkeltő.

Andorkó Rita, a minisztérium Stratégiai Főosztálya Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztályának vezető tanácsosa elmondta, három évtizede működő, de alapjában véve mégiscsak új technológiáról van szó. Mind a módszer, mind az így kialakított szervezetek azért állnak viták középpontjában, mert az ezekből eredő kockázatokat, esetleges negatív, káros hatásokat a világ országai másként és másként ítélik meg, ennek megfelelően eltérően alakul a jogi szabályozás. Az Európai Unióban két GMO-fajta engedélyezett termesztésre jelenleg, Magyarországnak mindkettőre moratóriuma van: egy GM-kukorica és egy GM-burgonya, az Amfora – ez utóbbit főleg ipari célra használják, a keményítő-összetételét változtatták meg.

Terminátor

Fontos a nemesítés és a géntechnológia elkülönítése. A nemesítés során azonos, vagy közel rokon fajokat kereszteznek, azaz alapjában véve természetes folyamatot generálnak, és azt vizsgálják, hogy a keletkező új szervezet életképes-e a környezetében. Genetikailag módosított növények esetében egy vagy több speciális tulajdonság kialakításának céljából idegen gént kap az élőlény. Ilyen például a kék eper: a lepényhal hidegtűrésért felelős génjével teszik fagyállóvá, és mellékesen kék is lesz – ilyen a természetben normális körülmények között nem történik meg. A génmódosítás kétarcúságát jól mutatja az USÁ-ban 1998-ban kifejlesztett úgynevezett terminátortechnológia. A növény genomját úgy módosították, hogy a növény a növekedési időszaka végén olyan méreganyagot termeljen, amely sterillé teszi a termést – így a gazdáknak a következő évben újra meg kell a vetőmagot venni… Nem csak növény, hanem állat genetikai állományát is lehet természetesen módosítani, ennek eredményeként „született meg” Franciaországban a fluoreszkáló nyúl. A tíz kísérleti állatból azonban csak egy maradt hosszabb ideig életben.

Magyarországon abszolút egységes a GMO-k megítélése, már 2006-ban született egy összpárti országgyűlési határozat a vele kapcsolatos stratégiáról, melyet azóta is követnek. Az Alaptörvény huszadik cikkelyében is megjelent az a kitétel, hogy Magyarország elősegíti a GMO-mentes mezőgazdaságot. Felmérések szerint egyébként az uniós állampolgárok nagy része is elutasítja a GMO-kat, 2010-ben a Greenpeace és az Avaaz rövid időn belül egymillió aláírást gyűjtött a genetikailag módosított szervezetek ellen.

Most mi vagyunk szigorúbbak

Andorkó Rita elmondta, megítélésük szerint a GMO esetében a tudományos kételyeket jogilag megfogalmazó elővigyázatossági elvet az unió nem mindig megfelelőképpen alkalmazza. Bár az EU jogi szabályozása az egyik legszigorúbb a világon, Magyarország szerint még mindig nem eléggé az. Egyes GM-élelmiszerek és takarmányok esetében például semmiféle állatetetési kísérleteket nem végeznek, vagy ha igen, nem kielégítően – ez a magyar elvárások szerint elengedhetetlen lenne, ezek nélkül nem biztonságos az adott termék.

A kockázatok számosak, nézzünk egy-két példát. A GM-élelmiszerek máj- és vesekárosodást, valamint allergiát okozhatnak, illetve szaporodási képességcsökkenést idézhetnek elő. Antibioktikum-rezisztencia alakulhat ki, hiszen egyes GMO-k kifejezetten ilyen géneket tartalmaznak. Ha ezek bekerülnek a táplálékláncba, ellenálló lesz a szervezet az antibiotikumra, pedig számos betegségek esetén lehet szükségünk ilyenekre.
Ökológiai kockázatként új kártevők, vírusok jelenhetnek meg. Kiszámíthatatlanok az úgynevezett nem célszervezetekre gyakorolt hatások, vagyis a GMO-k veszélyeztethetik a védett állatokat, növényeket. Mint bebizonyosodott, a gyakorlatban nem megvalósítható a GM- és nem GM-növények együtt-termesztése, ugyanis könnyen bekövetkezik a szennyezés. Egy méh például kilenc km-re is el tud repülni, a magvakkal vagy a pollennel is könnyen megvalósulhat úgynevezett génszökés.

A természet „visszavág”

Rovarrezisztens növényeknél – például a GM-kukoricánál – egy baktérium génjét ültetik be a növény genomjába, amely így toxint termel kártevője ellen, de nem csak a levélen, ahol valóban támadás érheti, hanem mindenhol, a gyökerében is, ez pedig a termőföld szennyezéséhez vezet. Arról nem is beszélve, hogy a természet visszavág: az USA-ban tavaly megjelent a „szuper kukoricabogár”, amely már ellenáll a méreganyagnak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdasági veszélyeket sem, mint a genetikai gyarmatosítás: ha bizonyos országok vad flórájának genetikai állományát más ország kutatói megszerzik, és géntechnológiai célból hasznosítják azokat az adott ország kizárásával, továbbá kifejlesztenek egy módszert, szabadalommal levédik azt és a gént, övék a jog a termesztésre – sorolták a szakemberek.

Másik ellenérv, hogy eltűnik a fogyasztó választási lehetősége, hiszen például jelenleg a GM-takarmánnyal etetett állatokból származó húst, tojást, tejterméket nem kell jelölni. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatásban is bekövetkezhetnek változások: a speciális tulajdonságok révén ugyanis kevesebb emberi beavatkozást igényelnek a növények. Végül ne feledjük azt a kérdést sem, hogy mennyire etikus egy élőlényt, egy genetikailag módosított szervezetet szabadalmaztatni, vagy például emberi fehérjékkel kísérletezni… A GMO-fejlesztők legnagyobb érve az éhezés problémájának megoldása a genetikailag javított terméshozammal. Magyarországnak azonban kifejezetten versenyelőnyt jelent, hogy GMO-mentes vetőmagot tud exportálni, ez magasabb árat is biztosít.

Egyetem

Ennyit keres a rektor és a kancellár a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Nem rossz.

Tovább olvasom

Egyetem

Számítógépekkel fejleszti új tagintézményét az SZTE

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Kossuth Zsuzsanna Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulói örülhetnek a fejlesztésnek.

Tovább olvasom

Egyetem

Merevszárnyú drónokkal védekeznek az árvíz és belvíz ellen a Dél-Alföldön

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Monitoringrendszert alakítottak ki az SZTE közreműködésével.

Tovább olvasom

Aktuál