Félszáz bográcsban főttek a kakasok Kecskésen + VIDEÓ, FOTÓK

Szeged számos kertvárosi lakóövezetében rendeztek majálisokat, ahol a közösségi élet, egymás megismerése és az önfeledt szórakozás volt a cél. Nem volt ez másként a Szabadkai út mentén elterülő Kecskés István-telepen sem, ahol hagyományteremtő céllal kakasfőző „versenyre” került sor.

A reggeli órákban már nyüzsgés-forgást láthatott, aki vasárnap a Kecskés István-telep művelődési háza felé járt. Közel ötven bogrács körül serénykedtek a „kecskésiek” – ahogy magukat hívják –, hogy a lehető legjobbat hozzák ki a tyúkudvar hangos torkú uralkodóiból.

Ezúttal csak Kukori volt az áldozat

Általános az a vélekedés, hogy bográcsban igazából csak férfiak tudnak főzni, s ehhez méltó volt a tartalom is. Kakaspörköltfőzésre hívta a kertváros lakosságát a kecskési Cikér (Civilek Kecskésért) Egyesület és

Nógrádi Tibor

önkormányzati képviselő. Persze a számtalan üdvözlő gyümölcspárlattól korán megfáradt urak helyett néhol az asszonynépnek is be kellett segíteni, az ízesítés, a kavarás, a kóstolás mégis a teremtés koronáira maradt. „A kakas húsa keményebb, rostosabb, másfajta főzésmódot kíván” – avatott be a titkokba

Nagy Ferenc

, a Huncutka Alapítvány képviselője, aki stílszerű kakassapkában állt a bogrács mellett. „De jó tudni azt is, hogy a kakas mennyit élt, én úgy látom, a miénk már megette a kenyere javát.” http://www.youtube.com/watch?v=-tqnqod4eKA

Kötélhúzás, szkander és a vízalatti hagyma

Miközben a hagymaalapra rakott kakasalkatrészek a maguk életét élték a bográcsokban, az aprónép és a vállalkozó kedvű, immár pálinkától megerősödött férfihad számtalan erőpróbán mérhette össze a tudását. Hajókötél vastagságú kenderfonatot próbáltak egymás kezéből kihúzni, színes cukorkákat válogattak és hagymát kerestek a vizes lavór mélyén. „Közel hatszázan jelezték, hogy eljönnek, akár főzni, akár csak megnézni, akár kóstolni az itt készülő pörkölteket” – emelte ki Csorba Ágnes, a Cikér vezetője. „Igazán nem számítottunk ekkora sikerre, de ez is jelzi, a mi munkánknak, a közösségteremtésnek igazán nagy a jelentősége. Az emberek ilyen helyi rendezvényeken ismerik meg egymást igazán.”

Kétszázezer kifutja

A művelődési ház udvarán sorakozó bográcsok mellett baráti társaságok, szomszédok, jó barátok csoportosultak, és egymást ugratva kavarták a jó illatú pörkölteket. A tréfák végét természetesen mindig egy-egy kupica gyümölcspárlat fenékig ürítése koronázta meg, hála a pálinkafőzést szabaddá tevő törvénynek. A szilva- és meggyágyra rakott csodáktól kezdve az almapárlatig szinte minden gyümölcs aromáját meg lehetett kóstolni. Ismét értelmet nyert a régi mondás: Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is! „Álmokból jött létre a mai nap” – mondta el portálunknak Nógrádi Tibor, a terület önkormányzati képviselője. „Sok helyen nem azért nincsenek hasonló összejövetelek, mert nincs pénz, hanem a bátorság és az összetartás hiányzik. Itt mindkettő megvolt, nekem már csak az anyagiakat kellett megteremtenem. A támogató helyi vállalkozások és magánemberek segítsége mellett alig kétszázezer forintot kellett a képviselői alapból hozzátenni, hogy ezen a csodálatos kecskési majálison félezer ember jól érezze magát.” A remek hangulatú eseményről készült összeállítást keressék a Telin TV műsorában is szerdán 18 órától a Szeged Ma hírműsorban!