Tárlatvezető diákokat avattak a szegedi múzeumban + FOTÓK

Magyarországon elsőként tavaly ősszel hirdette meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum a középiskolásoknak szóló önkéntes programját, melyen tárlatvezetőket képeztek. A kurzus iránt nagy volt az érdeklődés, neves múzeumi szakemberek adtak órákat a lelkes diákoknak.

A középiskolások több próba-tárlatvezetést tartottak, majd „élesben” adtak számot tudásukról és sikeresen levizsgáztak. A frissen végzett résztvevőket csütörtökön avatták hivatalos önkéntes tárlatvezetővé a múzeum dísztermében. A múzeum azt szeretné – ez volt a kiindulópont –, ha minél többen látogatnák, ezért tavaly elindítottak egy felnőtt önkéntes tárlatvezető-képzést. Nagyon nagy volt az érdeklődés, s arra gondoltak, azt a korosztályt is érdemes lenne megnyerni az ügynek, amelyiket a legnehezebb a múzeumba csábítani, a középiskolásokat. Ez az alap, az indulás, majd ez után következik a lényeg, hogy ők a saját korosztályukat, az osztálytársaikat, a barátaikat is hozzák magukkal, s nekik tartsanak tárlatvezetést, ami sokkal hatásosabb, hiszen ez a generáció a saját korosztályára jobban hallgat, mint egy felnőttre vagy tanárra. A középiskolások képzésében a múzeum országosan úttörő szerepet vállalt, de az önkéntes képzésben is első volt. Olyannyira, hogy azóta már a szentendrei skanzen, a veszprémi múzeum is követte a példájukat.

Lipták Máriától

, a megyei múzeum koordinátorától megtudtuk, 50 fiatal indult a Ságváriból, a Radnótiból, a Deákból, de egy szakközépiskolából is volt jelentkező. A viszonylag nagy lemorzsolódásnak az volt az oka, hogy a fölkészülések után pont egy másfél hónapos téli szünet következett be a múzeumban, s sokan ez az idő alatt találtak más szeretni valót. A tavaly képzett felnőtt tárlatvezetők, akik most már tapasztalatokat szereztek, a gyakorlati képzésben voltak a gyerekek mentorai. A tanulók az előadásokon megtanulták az elméletet, a gyakorlati tárlatvezetés csínját-bínját, amin múlik, hogy milyen lesz az iskolapadban megszerzett tudás, azt ezektől az önkéntes felnőttektől kapták meg. Nagyon szoros kapcsolatok alakultak ki közöttük.

Tavaly mintegy 40 felnőtt végezte el a tanfolyamot, s 10-en vállalták a mentori feladatokat. A tanulók 4 témakörben választhattak kiállítást: természettudomány, néprajz, valamint a Kass Galériát és a képzőművészeti kiállításokat. A természettudományi kiállítás talán a legnehezebb, mert széles, nagy anyagot foglal magában, mégis ez bizonyult a legnépszerűbbnek. Nyilván azért, mert a legközelebb áll a középiskolás tananyaghoz. A legnehezebb a képzőművészet, de ott is és a Kass Galériában is szép számmal volt jelentkező, ügyes tárlatvezetésekre került sor. Neves országos múzeumi szakemberek, művészettörténészek vettek részt a jelentkezők tanításában, akik a sikeres vizsga után évi 3 tárlatvezetést kötelesek tartani, ilyképpen is valamit visszaadni abból, amit kaptak. A képzés 6 hétig tartott, hetente egy délután. Az idén 21-en vizsgáztak, közülük 3–an két tárlatvezetésből is. Mindenki kap egy kitűzőt, azon látszik, hogy ő a múzeumhoz tartozik. Nem diplomát, hanem egy önkéntes szerződést kapnak, ami a felnőttek esetében is így történt. Sok fiatal úgy volt vele, most nem vizsgázik, majd jövőre. Hogy jövőre azonban lesz-e hasonló lehetőség, azt Lipták Mária sem tudta megmondani. A diákok megköszönték tanáraiknak, mentoraiknak az áldozatos munkát, majd Fogas Ottó megyei múzeumigazgató átadta nekik azokat a kitűzőket, melyekkel ezentúl hivatalosan is a kultúrpalota tárlatvezetőinek táborába tartoznak.