Közélet

Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonását indítványozták (FRISSÍTVE)

Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonását indítványozták (FRISSÍTVE)

2012. március 29., csütörtök
Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonását indítványozták (FRISSÍTVE)

A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsa Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását indítványozza, míg az ellenzéki pártok és a Professzorok Batthyány Köre a köztársasági elnök lemondását követeli.

Tulassay Tivadar

, Semmelweis Egyetem (SE) rektora a doktori tanács csütörtöki, rendkívüli ülését követően újságírók előtt úgy nyilatkozott: a

Schmitt Pál

kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság adatait megismerve indítványozzák az államfő kisdoktori címének visszavonását. Az egyetem szenátusa csütörtök délután dönt a doktori cím megfosztásának indítványáról. A rektor tájékoztatása szerint a tanács szavazattal rendelkező huszonkét tagja közül tizennyolcan voltak jelen az ülésen, közülük tizenhatan szavaztak igennel, ketten nemmel.

Lázár János

, a Fidesz frakcióvezetője szerint a köztársasági elnöki intézmény komolysága azt indokolja, hogy kapkodás nélkül, kellő körültekintéssel kell járjanak el.

Giró-Szász András

kormányszóvivő - a doktori tanács bejelentése előtt - a Parlamentben tartott kormányszóvivői tájékoztatón egy kérdésre válaszolva azt mondta: "a kormány nem érintett Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyében". Az

Orbán Viktor

szerepét firtató kérdésre közölte: a miniszterelnök nem mint miniszterelnök, hanem mint pártelnök tett javaslatot az államfői poszt betöltésére, egyetértésben azokkal az országgyűlési képviselőkkel, akik Schmitt Pált erre a posztra javasolták. Megjegyezte: a köztársasági elnöki poszt betöltésére a magyar jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselők egyötödének jelölésével lehet javaslatot tenni.

Mesterházy Attila

, az MSZP elnöke szerint az egyetlen helyes döntést hozta meg a doktori tanács, és megvédte a magyar tudomány becsületét, és az ellenzéki párt álláspontja az, hogy Schmitt Pálnak meg kell hoznia utolsó elnöki döntését, le kell mondania, mert méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre.

Molnár Csaba

országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke a parlamentnek benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt: fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását. Hozzátette: mivel Schmitt Pál a plágiumügy kapcsán nem kíván lemondani, az Országgyűlés feladata, hogy Magyarország, a magyar tudomány és a magyar köztársasági elnöki tisztségének tekintélyét megóvja. Kezdeményezik azt is, hogy az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel lehetősége legyen "az erkölcsi integritásának sérelme miatt lemondott" köztársasági elnök törvény szerint egyébként járó juttatásainak megvonására. A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált a köztársasági elnöki posztról és most már az a kérdés, hogy ki lesz az utód, ugyanis "olyan hírek jutottak el" hozzájuk, hogy a Fidesz

Martonyi János

jelenlegi külügyminisztert szeretné államfőnek. A Professzorok Batthyány Körének elnöksége szerint az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt. A szervezet közleményében azt írta: a vizsgálóbizottság nyilvánosságra került véleménye alapján a helyzet egyértelműnek látszik: Schmitt Pál doktori dolgozata nem felelt meg a tudományetikai normáknak. "A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa a maga részéről levonta az ügy tanulságait. Bízunk benne, hogy ezt az elnök is megteszi" - fűzték hozzá. A Magyar Nemzet csütörtöki szerkesztőségi cikke szerint rendkívüli lehetőséget mulasztott el Schmitt Pál azzal, hogy nem mondott le a disszertációjáról szóló jelentés közreadása után, de - mint hangsúlyozzák - döntését még bármikor átgondolhatja. Úgy vélik, hogy az elnök posztján maradása a saját érdekével is ellentétes, és rombolja a tisztességes közéletbe vetett hitet.

Fluck Ákos

ügyvéd, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság egyik tagja, az SE honlapján éjjel közölt különvéleményében azt írta: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat. Tudatta azt is: a tényfeltáró munka során megállapíthatóvá vált, hogy a 215 oldalas értekezés legalább 200 oldalon keresztül hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve), de lényegét tekintve szövegazonos fordítása a felhasznált irodalomként megjelölt forrásoknak. Fluck Ákos különvéleményében azt is nyilvánosságra hozta, hogy 1992-ben kik bírálták el a jelenlegi köztársasági elnök értekezését az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetemen, és közülük többet is meghallgattak a vizsgálat során. A bizottság

Tihanyi József, Istvánfi Csaba, Takács Ferenc

és

Kertész István

önkéntes nyilatkozatait tudta rögzíteni, mert Schmitt Pál témavezetője,

Kutasi László

, valamint

Nyerges Mihály

bizottsági tag időközben elhunyt. Az akkori bírálók a bizottságnak azt mondták, különös jelentőséggel bírt, hogy Schmitt Pál a Testnevelési Egyetemen kívánt doktori fokozott szerezni, és az eljárásban feltűnőnek találták, de nem szabálytalannak, hogy a jelentkezés meg a doktori értekezés között mindössze egy hónap telt el. Fluck Ákos azt is megjegyezte, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalában fogadta a tényfeltáró bizottság elnökét, amely során az "egykori pályázó" előadta: álláspontja szerint a doktori esemény szabályszerűen zajlott le, és mivel formai hiányosságokról sem a témavezető, sem a bírálók részéről jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.