Mestersége az intelligencia – fordítás és ládapakolás matematikus módra + VIDEÓ

A Szegedért Alapítvány idei fődíjasaként a világhírű informatikust köszönthettük – így szólt a gálán a felkonferálás. Csirik János programtervező matematikus, a Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék korábbi vezetője keresztül-kasul kutatja a matematikai-informatikai problémákat az absztrakt kérdésektől a fordítóprogramokig.

A professzor 1964-ben jött Szegedre orosházi gimnáziumi évei után, 18 éves kora óta – leszámítva egy rövidebb pesti tartózkodást és külföldi utakat – folyamatosan itt a Tisza-parti városban lakik. 1969 óta dolgozik a szegedi egyetemen, illetve jogelődjén, a JATÉ-n, ahol nemcsak tanszékvezetői, hanem a rektorhelyettesi (1991-92) és rektori státuszt (1992-94) is betöltött, illetve a Természettudományi Kar dékánjaként (2005-2008) is tevékenykedett.

– Ha azt mondom, mesterséges intelligencia (MI), a hétköznapi embernek többnyire talán a Terminátorra emlékeztető, misztikus képzetek jutnak eszében. Mi ezzel szemben a valóság?

– A Terminátor-vízióktól szerintem nagyon messze vagyunk, ugyanakkor az, hogy hol tart ma a mesterséges intelligenciakutatás, nehéz kérdés. Az MI célja, hogy utánozza az emberi gondolkodást, emberi viselkedést számítógépes módszerekkel. Vannak olyan területek, ahol a gépek fantasztikusan jók: ha arra gondolunk például, hogy milyen jól tudnak összeadni, vagy szorozni, akár nagy számokat is, ebben nyilván verhetetlenek – mi gyarló emberek ha elég sok számmal kezdünk számolni, jó esélyünk van arra, hogy előbb-utóbb eltévesztjük. De gondolhatunk ennél bonyolultabb műveletet igénylő iparban alkalmazott gépekre is, mint például a hegesztőrobotokra, amelyek az autógyárakban kiváltják az emberi munkát – a maguk módján ezek is intelligensek, jóllehet nem biztos, hogy intelligenciának tartjuk ezeket a nagy szakértelmet követelő munkákat. A ’90-es évek közepén a sakkozni tudó számítógép megverte az akkori sakkvilágbajnokot. Ez már egy meglepő teljesítmény volt, hiszen a sakkozás jóval bonyolultabb folyamat, mint a számok összeadása – itt már lennie kell valamiféle gondolkodásrész-utánzásnak, vagy ügyes trükknek arra nézve, hogy sikerült az emberi gondolkodásból bizonyos dolgokat megérteni.

– Ez elválaszthatatlan a technikai fejlődéstől is.

– Persze, mindehhez szükség volt arra, hogy felgyorsuljanak a számítógépek és sok műveletet el tudjanak egyszerre, rövid idő alatt végezni. Egy játékot ugyanakkor, amelynek nagyon pontosan definiáltak a szabályai, korlátosnak lehet nevezni a világ mindennapi szituációihoz képest. Az emberi viselkedés komplexitásának utánzásához még nagyon sok megoldandó feladat van, biológus és orvos kollégák sem tudják pontosan megmondani, miként is működik az emberi gondolkodás.

Fordítva