Írjon nekünk

Egyetem

Elkezdődött a Szent-Györgyi-konferencia + FOTÓK (FRISSÍTVE)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Harminc ország, mintegy 1100 résztvevő – ezek a paraméterei a csütörtökön megkezdődött Szent-Györgyi Albert Konferenciának, melyet abból az alkalomból szervezett az egyetem, hogy 75 éve vette át a Nobel-díjat a C-vitamin felfedezőjeként tisztelt tudós.

Szabó Gábor rektor köszöntőjében elmondta, nem mindennap fordulnak elő ilyen számban ilyen kiemelkedő kutatók, mint a mostani konferencián, és mellettük valóban a tudomány élvonalába tartozó előadókkal találkozhatnak a résztvevők. A tanácskozás a tudományos eredmények bemutatását is célozza. Azzal tud az egyetem is leginkább tisztelegni Szent-Györgyi életműve előtt, ha kutató kollégák maguk is kiemelkedő eredményeket érnek el – szögezte le a rektor. Hozzátette: a konferencia fontos kísérőeseményeként a Nobel-díjas kutatók találkoznak középiskolás diákokkal is – ez az a kapcsolat, amit ápolnunk kell, és amivel igazán hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a tudomány nemcsak most, hanem a jövőben is megfelelő színvonalon műveltessék Szegeden és az országban – így Szabó Gábor.

C-vitamin és elektronok

Vécsei László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja bevezetőjében Szent-Györgyi Albertről szólt. Ismeretes, hogy a C-vitamin, illetve az aszkorbinsav szerepének tisztázásáért kapta Nobel-díját, valamint azért, hogy leírt egy nagyon fontos anyagcsere-folyamatot, az úgynevezett Krebs-ciklust, amit a Nobel-díjas tudós után Szent-Györgyi-Krebs-ciklusnak is neveznek. Érdekes módon a világhírű elismerés után egy egészen más területben mélyedt el: az izomkutatással kezdett foglalkozni. Straub Brúnóval, Banga Ilonával és másokkal sikerült megvalósítania az aktin nevű molekula izolálását. Ezért a munkásságáért az ’50-es évek közepén a Nobel-díj előkitüntetésének számító Lasker-díjat kapott – talán ha a történelem kereke másként fordul, kaphatott volna egy másik Nobel-díjat is. Zsenialitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy élete hátralévő időszakában ismerkedett meg a kvantummechanikával. Az élet lényegét az elektronok mozgásában vélte fölfedezni – ami a neurológiának is egyik szemléletévé vált az elmúlt két évtizedben, hiszen az idegszövet pusztulása elektrontranszport-zavarral van összefüggésben – magyarázta a neurológusprofesszor. Szent-Györgyi munkássága a mai napig hat az egyetemünkön, hiszen a kiváló kémiai, biokémiai, fizikai és más iskolák messzemenőkig összefüggésben lehetnek az ő munkásságával.

A tudomány térképén

Azon a 75 évvel ezelőtti napon, mikor Szent-Györgyi Albert megkapta a Nobel-díjat, Szegeden egész estés fáklyás felvonulás és utcazene volt. Szimbolikusan ettől a pillanattól számítjuk azt a tényt, hogy Szeged városa felkerült Európa és a világ tudományos térképére. A konferencia nagyszerű alkalom arra, hogy Szeged városa bebizonyítsa, hogy méltóak vagyunk Szent-Györgyi hagyatékához – hangsúlyozta Botka László polgármester a csütörtöki sajtótájékoztatón. Mint mondta, az eltelt 75 évben is a szegedi tudósok egymás után mélyen hittek és hisznek abban, hogy itt, Európa közepén tudományra, kultúrára, együttműködésre, nyitottságra is lehet várost építeni. „Abban bízom, hogy a hozzánk érkező vendégek egy hagyományaira büszke, de megújulni képes 21. századi európai régióközpontot, tudományos központot látnak Szegeden” – így Botka. Az elmúlt években sikerült kialakítani azt a szemléletet, hogy az egyetem nem város a városban, hanem Szeged egyetemi város, vagyis a város valamennyi fejlesztési elképzelését, programját, rendezvényét, projektjét a lehető legszorosabb együttműködésben alakította ki Szent-Györgyi Albert egyetemével – zárta gondolatait a polgármester.

Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt., a Szeged városa mellett a konferencia másik platinatámogatójának kutatási igazgatóhelyettese elmondta, több mint 100 millió eurót fordított a vállalat az előző évben kutatásra – ennek a pénznek előbb-utóbb az emberek egészségének javulásában kell visszaköszönnie. Ez pedig csak szilárd és biztos tudományos háttérrel működhet, melynek letéteményesei a Nobel-díjasok – ezért is tartotják fontosnak az ilyen rendezvénynek és a kutatófejlesztő helyek támogatását, hogy a Richter Gedeon is legyen egy pont a világ tudományos térképén.

Tánc, zene, fiatalok

Varró András tudományos-innovációs rektorhelyettes hangsúlyozta, a tanácskozás témájául választott hat terület, amelyeket párhuzamos konferenciákon dolgoznak fel, a színvonalas nemzetközi orvosbiológiai kutatások fontos kérdéskörei. A konferencia egyúttal Szeged tudományos-kulturális jelentőségét is hivatott megmutatni. Előadások keretében nem csak Szent-Györgyi Albertet, hanem például a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontját, illetve a Richtert is megismerhetik a résztvevők.

Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes elmondta, a fiatal generációk felé is fordulnak, a kiegészítő programok sorában kiemelkedik a pénteki esemény, melyen kilenc középiskolai tanuló fogja bemutatni a kilenc Nobel-díjast, és a közönség soraiból kérdéseket is tehetnek fel a diákok. Óriási élmény volt mindazoknak, akik részt vettek a tanulók kiválasztásában, közösségformáló erő volt az érintett iskolákban az a tény, hogy erre a feladatra vállalkozhattak a fiatalok – emelte ki a rektorhelyettes. Szombaton elültetik a TIK mellett a tudomány fáját – a tölgy remélhetőleg még hosszú ideig emlékeztet a jeles eseményre. Kulturális programokról is gondoskodtak a szervezők, így például csütörtök este népzenés és néptáncos est várja az érdeklődőket, valamint felavatják a Szent-Györgyi-páholyt.

Példaértékű hazai és nemzetközi figyelem kíséri a tudományos tanácskozást – hangsúlyozta Hegyi Péter, a konferencia főtitkára. Mint mondta, a cél kettős: Szegedet mint a kultúra és a tudomány központját megmutatni, hogy jó legyen ide visszatérni a tanácskozás résztvevőinek, valamint a tudományt népszerűsíteni a Nobel-díjasok révén, a fiatalok körében is.

Újságírói kérdésre a szervezők elmondták, a konferencia összesen 80 millió forintból valósul meg, melyet mind külső, szponzori forrásból finanszíroznak.

14 órától Dux László tanszékvezető egyetemi tanár ismertette Szent-Györgyi Albert életrajzát, majd Helmut Sies a professzor Woods Hole-i kutatásairól szólt. Ezután az USÁ-ból érkezett Bert Sakmann plenáris előadásával vette tulajdonképpen kezdetét a “Nobel-szekció”, őt két Nobel-társa követte: Peter C. Doherty és John E. Walker.

Egyetem

Rangos tudományos szaklap számolt be szegedi kutatók eredményéről

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Elsőként foglalkozott az emberi agykéreg egyik speciális kapcsolatával.

Tovább olvasom

Egyetem

Biobankot létesítenek a Szegedi Tudományegyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az alapkőletételre január 21-én, kedden kerül sor.

Tovább olvasom

Egyetem

Nemzetközi oktatásfejlesztési program indult az SZTE részvételével

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Uniós támogatással.

Tovább olvasom

Aktuál