/

Az egészségügyben dolgozók béremeléséről döntött a kormány

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az egészségügyi ágazatban dolgozók közül csaknem 86 ezer ember alapbérét emelik meg az idén – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kedden közös sajtótájékoztatón.

A letétbe helyezett felmondólevelek sorsa még nem dőlt el. A szakmai szervezetek bíznak abban, hogy mostani emelés nem egyszeri, belátható időn belül hasonló mértékű emelések követik. Az ellenzéki pártok szkeptikusak, és az idei béremelés forrásait is keveslik.

Giró-Szász András kormányszóvivő a sajtótájékoztatón kiemelte: a kormány lepusztult, eladósodott egészségügyet, kórházakat örökölt. Mindemellett a szférában lényegében 2002 óta nem volt központi béremelés. Az emberi erőforrás krízist a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kezelniük kell; az ehhez szükséges fizetésemelést a rendszer átalakításából származó megtakarítások teszik lehetővé – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter bejelentette: az egészségügyi ágazatban dolgozók közül csaknem 86 ezer ember alapbérét emelik meg az idén. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta: azon orvosoknak, akik – ügyeleti díjazás nélkül – jelenleg bruttó 350 ezer forintnál kevesebbet keresnek, bruttó 65 823 forinttal emelik a bérét. Hozzátette: ez a béremelésben érintett orvosok mintegy nyolcvan százalékát jelenti. A 350 ezer forintos határ felett 10 ezer forintos sávonként ötezer forinttal csökkenő mértékű lesz a béremelés.

Az egészségügyi szakdolgozóknak új bértáblát dolgoztak ki, amelynek révén 22 ezer embernek 20 ezer forint feletti, további 32 300 embernek pedig 15 ezer forint feletti lesz az emelés mértéke – tette hozzá.

Szócska Miklós azt mondta: az érintettek egy összegben januárig visszamenőleg megkapják az emelést, az új alapbérről szóló jogszabály pedig reményeik szerint a nyárra elkészül majd. Hangsúlyozta, hogy az idei béremelés csak az első lépés. Ezt abból a 30 milliárd 550 millió forintos forrásból tudják végrehajtani, amelyből 15 milliárdot a népegészségügyi termékadóból, valamint a rendszeren belüli átcsoportosításokból nyernek.

Az államtitkár bízik benne, hogy a szakma pozitívan fogadja javaslatukat. A rezidenseknek az iratmegsemmisítőjét is felajánlotta, hogy együtt darálhassák be a rezidensszövetség által kezdeményezett akcióban összegyűjtött felmondóleveleket.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke erre reagálva azt mondta: “az élhető magyar egészségügyet” mozgalom további lépéséről, a letétbe helyezett felmondólevelek sorsáról egyeztetnek az akció szervezőivel, döntésüket szerdán ismertetik. Jelentősnek nevezte a kormányzati intézkedést, mint hozzátette: a bejelentett béremelés az akcióban részt vevő valamennyi kollégát érinti.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke és Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is azt hangsúlyozta: egy intézkedéssorozat első lépéseként elfogadhatónak tartják a kormány által ismertetett számokat.

Hasonló vélekedett Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is; azt mondta, a mostani béremelés csak akkor nevezhető jelentős intézkedésnek, ha belátható időn belül hasonló mértékű emelések követik.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője sajtótájékoztatóján azt mondta: legutóbb tíz évvel ezelőtt, a szocialista kormány hajtott végre jelentős béremelést az egészségügyben, a mostani problémák zöme pedig az elmúlt két esztendőben keletkezett.

A kedden ismertetett kormányzati tervek kapcsán a pártelnök-frakcióvezető azt mondta: azok finanszírozása bizonytalan, véleménye szerint a kabinet szándéka az időnyerés lehetett. Problémának nevezte, hogy a kormány továbbra sem állt elő olyan tervvel, amely lehetővé teszi a lépcsőzetes bérrendezést a következő évekre.

Mint mondta, “komolytalan” források helyett a kormánynak törvényi, költségvetési garanciát kell adnia a béremelésre. Azt javasolta, hogy az Országgyűlés tartson vitanapot az egészségügy gondjainak megoldásáról, a források bővítéséről.

A Fidesz szóvivője szerint Mesterházy Attila nyilatkozata azt mutatja, hogy a szocialisták irigylik a fizetésemelést az orvosoktól. Selmeczi Gabriella eljuttatott közleményében azt írta: Mesterházy Attila és a szocialisták végleg eljátszották az esélyét annak, hogy a magyar orvosok szemébe tudjanak nézni. “Miután kormányzásuk alatt tönkretették az egészségügyet, mélyen hallgatniuk kellene” – fogalmazott a szóvivő.

Az LMP véleménye szerint az egészségügyi béremelésre szánt 30 milliárd forint kevés ahhoz, hogy itthon tartsák az orvosokat és nővéreket. Szilágyi László, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja sajtótájékoztatóján azt mondta: már az idén ennek az összegnek a dupláját vagy a tripláját kellene béremelésre költeni. Hangsúlyozta: most is csak egyszeri emelésről van szó, életpályamodellek nincsenek.

A Jobbik szerint az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányzati szándékok elnagyoltak, “hemzsegnek” a bizonytalansági tényezőktől, és számos egészségügyi dolgozót kihagynak az emelésre érdemesek köréből.

Gyenes Géza, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke közleményében kifogásolta, hogy az emelés törvényi hátterét nem dolgozták ki, azt Szócska Miklós államtitkár szerint is legkorábban nyár végére tudja kimunkálni a kormány. Gyenes Géza a javaslat nagy hiányosságának nevezte, hogy a bérfejlesztésből körülbelül tízezer egészségügyi dolgozót kihagy.

Kijelentette: a Jobbik ragaszkodik a 2012-es költségvetési vitában benyújtott javaslatához, hogy az egészségügyi dolgozók itthon tartása érdekében szükséges bérfejlesztéshez a kormányzat teremtse elő a szükséges összeget, a bérfejlesztés további lépcsőit pedig garantálja törvényben.

Előző sztori

Harrach: Belülről indulnak a hazánkat ért támadások

Default thumbnail
Következő sztori

Kosárlabda: Tanács talán már játszhat a Kaposvár ellen

Legutóbbi hasonló cikkek