A városvédő a felelősök megnevezését követeli a Szőke Tisza ügyében

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Szőke Tisza hajó kálváriájával kapcsolatban fogalmazta meg gondolatait nyílt levelében v. Szilágyi Árpád városvédő polgár, aki hiányolja többek között a felelősök megnevezését.

V. Szilágyi Árpád városvédő, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület elnökének nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

A közel 100 évet megélt szépkorú és muzeális értékű Szőke Tisza hajó egyik legjobb ismerőjeként – kapitány és legénység hiánya miatt – kötelességemnek érzem, hogy a hajó megmentése érdekében az interneten és újságokban a hajósok katasztrófa jelével – SOS – hívjam fel hazánk és a világ figyelmét, hogy Szegeden hogyan törődnek az értékeinkkel.

Sajnos nem ez az első eset, hiszen a rombolás már a 60-as években elkezdődött, amikor a Kálvária téren a barokk Kápolnát ledózerolták, majd 2004-ben Bálint Sándor néprajztudós születésének 100. évfordulóján a Szeged, Pálfy u. 72. sz. alatti szülőháza került ugyanerre a sorsra. De nem kerülte el a sorsát a patinás művelődési házak bezárása vagy az útban lévő gyárak, épületek lebontása. Sokat írtam a huszárszobor elmozdításáról, a kegyeleti kert megszűnéséről. Amiről nem írtam, hogy 2000-től 2012-ig mi történt a halálos helyzetbe került Szőke Tisza hajóról.

A jobb napokat látott Szőke Tisza hajó rendszerváltás után 10 évig diszkóhajóként üzemelt s ez idő alatt az állagmegóvásra, felújításra a bérlők szinte egy fillért nem költöttek. A szerkezeti terhelést már kevésbé bíró hajó stabilitása miatt a diszkóhajó üzemelését a 2000. év során a hatóságok tovább nem engedték és így a városnak két lehetőség nyílt. Vagy egy nagyobb összeggel felújítja a hajót, vagy partra vontatva szétdarabolják. A pénzhiány miatt a város az utóbbit látta volna szívesebben, de ez ellen tiltakoztunk, s így egy jelképes 100 Ft-os összegért a hajó a MAHART Tiszayacht Kft. tulajdonába, kezelésébe került, azzal, hogy a saját hajójavító telepen felújítják és azt magas vízállás során az ártérre felúsztatják, betonvályúba elhelyezik. A parton lévő hajó lett volna jachkikötő látványossága, melyben irodák, szálloda, múzeum, étterem, bár nyert volna elhelyezést. A terület feltöltése és a hajótest javításához az anyagi feltételek nem álltak össze, így 2002-ig szinte semmi nem történt a hajó állagmegóvásával kapcsolatban.

Sajnos, számomra ismeretlen az a tény, hogy a hajó tulajdonjoga hogyan váltakozott éveken keresztül, hogyan cserélt gazdát, egy-egy eladás és vétel milyen áron lett meghatározva, és az adásvételi szerződések a felújítással kapcsolatosan mit tartalmaztak. Az se igazán ellenőrizhető, hogy a hajót szerződésileg ki őrizte, kinek kellett volna megvédeni az idegenkezűségtől. Számomra az se igazán érthető, hogy a téli hónapokban, ha a Tisza befagy, akkor kinek kellett volna törődni azzal, hogy a jég kárt ne tegyen a hajóban. Erről a nyilatkozók sem az interneten, sem az újságokban nem tesznek említést, az újságírók pedig óvatosan ez irányban nem kérdezősködnek.

2000-ben megépült a Millenniumi szállodahajó a MAHART Tápé üzemében egymilliárd forintért, amely tartályokra lett felépítve, csak hatalmas terjedelme miatt a vízügyi hatóságok a Tiszán Szegednél, a Stefániánál nem engedték kikötni, ezért levontatták 12 évvel ezelőtt a Boszorkány-sziget utáni kikötőbe. Azóta ott rozsdásodik, és várja szintén azt a pillanatot, hogy mikor kezdik szétdarabolni. Sajnálkozva teszem fel az illetékesek felé a kérdésem, hogy ebből az összegből nem lett volna-e célszerűbb a Szőke Tisza hajót és a Kass Szállót rendbe tenni, az egyik megmenekült volna a jelenlegi pusztulásától, a másik már réges-rég lakhatóvá vált volna, Szeged ékességeként tartanák nyilván. De nem így történt, mert az ügyeskedők, akik még úttörőként megtanulták, hogy „gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded”, már akkor tudták, hogy a gazdasági váltságunkban jó üzlet lesz majd a szétbontásra kerülő Szőke Tisza hajó, valamint a Millenniumi Szállodahajó is. Ezt támasztja alá a Délmagyarország 2012. március 27. számába bekerült írás, mely szerint a Felszámoló Bizottság előbb-utóbb eladja a hajót szétbontásra. Itt csak egy dolgot nem értek: hogy ha a Szeged város 100 Ft-ért adta el az akkor még több százmilliót érő hajótestet, akkor most egy esetleges felszámolás során a hajót néhány ezer forintért hogyan lehet majd haszonszerzés végett kiárusítani, és a befolyt pénzből ki lesz kielégítve?

Az SOS vészjelem azért szól, hogy a Szőke Tisza hajót a nagy biznisz lebonyolítása előtt meg kell menteni, hiszen ilyen kétkéményű gőzhajó már csak egy van országunkban, és az itt található Szegeden. De az is érdekesnek tűnő dolog, hogy a hajó megmentésért a tisztelt Polgármester Úr nem hívott össze rendkívüli közgyűlést, ebben biztos nem akadályozták volna meg a kormánypártok képviselői.

Azt is hiányolom, hogy szeretett városunk, megyénk országgyűlési képviselői sem ejtettek egy szót sem a Parlamentben a hajó sorsáról, pusztulásáról. A Katasztrófavédelem Főigazgatósága sem nyilatkozott, pedig ennél kisebb ügyben is hatékonyan tudtak már segíteni. A Magyar Honvédség világszerte elismert utászai hol vannak? Hiszen a mai technika mellett könnyen meg tudnák akadályozni, hogy a hajó tovább ne süllyedjen, természetesen, ha ezt parancsba kapnák.

Tudomásom szerint a Rendőrség, illetve az Ügyészség se indított nyomozást vagy eljárást ebben az ügyben, hogy kit terhel a felelősség, a mulasztással milyen kár érte az országot, és a műemlék jellegű hajó esetleges elvesztésével. Szomorú az a tény is, hogy 2010-ben a hajó felújítására pályázati úton a Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. nyert 556 millió forint támogatást, de mivel nem rendelkeztek önerőrésszel, ezért a pályázati pénzt a felújításra nem vehették igénybe, sajnálatos, hogy a Szeged és környékén élő milliárdos polgártársaim nem jelentkeztek, és millióikkal nem támogatták a hajó megmentését. Úgy tűnik, hogy a hajó megmentést csak mi, civilek akarjuk, akiknek a jó szándék, segítőkészség mellett nincs megfelelő technikai eszközünk és pénzünk. Köszönöm az önkéntes civileknek az eddigi fáradozásukat, a hajó felszínen tartása érdekében.

Köszönöm a Délmagyarország és a Magyar Nemzet című napilapoknak, hogy a Szőke Tisza hajó tragédiájának és megmentésének minden fázisáról tájékoztatják az Olvasót. Ugyancsak köszönöm a www.szegedma.hu internetes portáljának is a hatékony tájékoztatást. 1980-ban irányításommal lett felújítva, átalakítva a Szőke Tisza hajó. Öreg korára, vészhelyzetében a segítő civilekkel összefogva sem hagyom magára, ezért fordulok most SOS jelzéssel elsősorban a világ magyarságához, akik a hajó megmentéséért áldoznának.

Jelszavunk: közös erővel mentsük meg a hajót.

Szeged, 2012. március 28.
vitéz Szilágyi Árpád
Városvédő Polgár,
Magyar Kultúra lovagja,
a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület elnöke

Default thumbnail
Előző sztori

Változó menetrend a Budapest-Szeged vonalon

Következő sztori

Utazás: A Szalajka-völgy és a szilvásváradi kastélyhotel

Legutóbbi hasonló cikkek