Személyeskedő viták az iskolákat érintő elvonások tárgyalásakor + FOTÓK, VIDEÓ

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Heves és parázs vitákat követően a jogi bizottság arra kérte az oktatási intézmények vezetőit, hogy Szeged költségvetésének elfogadásáig ne hozzanak személyi kérdéseket érintő döntéseket.

A testületi ülés előzménye a január végén kirobbant ügy, miszerint az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények vezetői felé pecsét nélküli papírcetlikre felírt számokkal jelezték, mennyit kell lefaragni a 2012-es költségvetésükből. Az oktatási területről így mintegy 800 millió forintot tervez elvonni Botka László. A pártok mindegyike másként értékeli a történéseket. Az MSZP szerint az új törvények kényszerítik erre a fájó lépésre a polgármestert, a Fidesz azonban azt állítja, hogy az oktatási területre nem érkezik kevesebb állami normatíva, mint tavaly, és a 2013-as fenntartóváltás (az államhoz kerülnek az önkormányzati iskolák) okán veszi így le a kezét Botka az iskolákról, és von el pénzt tőlük.

Munkahelyek megvédését kéri a bizottság

no images were found

Maratonira nyúlt, személyeskedésektől sem mentes vitát követően határozott végül úgy csütörtökön a Jogi és Ügyrendi Bizottság, hogy azt javasolja, a költségvetés elfogadásáig az intézményvezetők ne hozzanak a munkavállalókat érintő döntéseket. Emellett arra is felkérte az iskolák, óvodák vezetőit, hogy öt munkanapon belül írásban juttassák el a szakbizottságoknak, milyen intézkedéseket tettek meg eddig az oktatási iroda költségvetést csökkentő elvárása miatt.

A testületben a polémia főleg abban a témakörben folyt, hogy utasítást kaptak-e az intézményvezetők az elvonásokra, vagy pusztán tájékoztatás jellegű anyagot vehettek át az oktatási irodától a költségcsökkentésre. A bizottsági tagok és a meghívottak többsége úgy értelmezte a helyzetet, hogy jogi értelemben nem kaptak utasítást elvonásokra, de köznapi értelemben igen.

Adok-kapok, izzó levegő a vitában

A téma fölvezetéseként az ülésre meghívott Pocsai Blanka (Fidesz-KDNP), az oktatási bizottság elnöke beszélt arról, hogy egy normálisan működő városban egy ilyen döntés előkészítésekor egyeztet a szakbizottság, a jegyzői iroda, az oktatásért felelős alpolgármester, a tanácsnok és az intézményvezetők is. „Mikor pedig értesültünk az elvonásokról, és megfogalmaztuk az előbb említett problémáinkat, akkor a polgármester vagy az alpolgármester helyett egy kabinetfőnök és egy sajtóreferens reagált nekünk, miközben a döntés súlya igen komoly, mintegy 100 intézményt érint az elvonás. Mi mindannyian szegediek vagyunk, közös teherviselést kérünk, nem megfélemlíteni kellett volna az igazgatókat, hanem közös gondolkodásra összehívni az oktatási ágazatban résztvevőket” – érvelt Pocsai, kiemelve, hogy a városháza egyik indoka a csökkenő állami normatíva volt, de elmondása szerint e tekintetben nem történt változás a tavalyi évhez képest.

„Ezt követően azt állították, hogy az intézményekben az elvonás kerete rendelkezésre állt, csak azt a maradványt vették el, amit minden évben kigazdálkodnak az intézmények. De az elvonás és a pénzmaradvány köszönőviszonyban sincsenek egymással” – emelte ki. A képviselő szerint e döntés olyan munkáltatói intézkedéseket indított el, melyek teljesen átalakítják a rendszert, hiszen – ahogy azt kiemelte – órarendekhez nyúltak hozzá, szakköröket, napközit és volt, ahol munkahelyeket szüntettek meg, ezért szerinte közös a felelősség, hogy egy áthidaló megoldását találjanak, ami e nehéz helyzetet kezelésében segíthet az igazgatóknak.

Solymos szerint a fideszesek idézték elő az elvonásokat

no images were found

Kalmár Ferenc (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy ő tanácsnokként a Népszabadságból értesült a helyzetről, és szerinte jogellenes lépések is felmerülhetnek. A költségvetés elfogadása előtt hogyan lehet olyan lépésekre kényszeríteni az intézményvezetőket, mint a Béke utcai iskolában, ahol levélben értesítették a szülőket, hogy a napközis rendszer megváltozik, oldják meg a gyereket délutáni elhelyezését? – kérdezte. Tudomása szerint máshol pedig munkahelyeket szüntettek meg.

Solymos László (MSZP) alpolgármester reagálva a felszólalóknak elmondta, hogy a két politikus előidézője a helyzetnek, Kalmár számos olyan törvényt szavazott meg a Parlamentben, amely Szeged költségvetését megkurtítja. „Megpróbálja előadni az ártatlanságot, miközben ön és pártja tehet róla, hogy 1,3 milliárddal kevesebből gazdálkodhat Szeged. Az önkormányzati tevékenységüknek köszönhető az, hogy az önök cégvezetői eltapsoltak 700 millió forintot. Ha van javaslatuk, hogy honnan kerül elő a pénz, akkor várjuk azokat” – fordult a képviselők felé az alpolgármester.

Mózes Ervin címzetes főjegyző ismertette, eddig is úgy működött a költségvetés tervezése, hogy az igényeket bekérték az intézményvezetőktől, őket pedig tájékoztatták, mik a lehetőségeik, milyen keretszámok között mozoghatnak. „Az intézményvezetők ezek alapján saját hatáskörben hoznak döntéseket, hogyan alakítják, formálják a jogszabályi kereteken belül a gazdálkodást” – emelte ki a jegyző, hozzátéve, hogy senki sem utasította semmire az intézményvezetőket, a költségvetés tervezésébe pedig sosem vonták be a bizottságot, ezt nem is írja elő a törvény.

Kasza Péter, az LMP által a bizottságba delegált jogász a vitába kapcsolódva fejezte ki, hogy nem érti, jogilag miként folyt az intézkedés.

Hüvös a százéves bolsevik trükkről beszél

Hüvös László (Fidesz-KDNP) humán közszolgáltatási tanácsnok úgy fogalmazott, naivitás lenne nem észre venni, hogy arról a százéves bolsevik trükkről van szó, aminek a lényege, hogy amit te nem akarsz, nem mersz végrehajtani, azzal vádold meg az ellenségedet.

„Azzal vádolta a kormányt a köznevelésről folyó bizottsági vitában Kozma József MSZP-s frakcióvezető, hogy tönkre akarja tenni az oktatást, majd egy hét múlva arra utasították a szegedi oktatási intézmények vezetőit, hogy vonják el a pénzt, így ők hajtották végre azt, amivel a kormányt vádolták” – így Hüvös, hozzátéve, hogy ráadásul nem a városvezetés közölte a rossz hírt az igazgatókkal, hanem rábízták az irodavezetőkre. „Tavaly is azt kommunikálták, hogy a kormány 2 milliárdot vesz el a várostól, idén is ezt, ez így már 4 milliárd, de ahogy tavaly sem volt ez igaz, úgy idén sem az. Hangulatkeltés ez az MSZP részéről, ami rövid távú politikai érdekeket szolgál” – tette hozzá.

Kalmár Ferenc azt mondta, hogy nem lenne elég ideje arra, ha fel akarná sorolni, Botka László milyen elvonásokat támogatott szavazataival, mikor kormányon volt pártja. A tanácsnok kitért arra, hogy ebben az évben 2 milliárd forint a hitel-visszafizetési kötelezettsége Szegednek, s talán, ha a látványberuházások nem lettek volna, akkor nem kellene ennyit költenünk most.

Solymos László megismételte, hogy a kormány tönkreteszi a közoktatást, amire a megyei önkormányzatoktól átvett iskolákban előirányzott 20 százalékos megvonás a bizonyíték. Kalmár felé fordulva pedig arra emlékeztetett, hogy 2010 novemberében kapta azt a megbízást a várostól, hogy a tömegközlekedésre koncentráljon, az elmúlt egy évben semmi nem történt.

Tájékoztatás és javaslat a megtakarításra az irodától

no images were found

Kardos János, az oktatási iroda vezetője részletezte, hogyan értesítették az igazgatókat, mi történt január 25. és 27. között. „Miután egyeztettünk a gazdasági irodával, kiderült, hogy a beérkezett igények és a költségvetésre rendelkezésre álló keret között mintegy 8 milliárd a különbség, az oktatási intézményrendszert ebből mintegy 800 millió forint érinti. A munkaközösségek vezetőivel konzultáltunk, és az volt a javaslat, hogy az igazgatók kapjanak egységes tájékoztatást az ügyben, ezt jeleztem a városvezetés felé. Ekkor döntöttünk úgy, hogy igazgatói értekezletet tartunk. Az igazgatókat megkapták a rájuk vonatkozó számokat, arra kértük őket, hogy tájékoztassanak arról, hogy milyen, jogszerű intézkedéseket hoztak” – mondta az irodavezető, majd a bizottság elnökének kérésére felolvasta azokat a területeket, melyek meg lettek jelölve a költségcsökkentés szempontjából.

Az iskolák tehát az alábbi területeken végeztek eddig átszervezéseket: helyettesítés racionalizálása, túlórák csökkentése, határozott idejű szerződések nem meghosszabbítása, munkaidő csökkentése közös megegyezéssel (részmunkaidő), csoportösszevonás, megszüntetés (tanulószoba, napközi), dologi kiadások, munkaviszony megszüntetése, adható pótlékok csökkentése, technikai állások csökkentése, nyugdíjba vonuló pedagógusok helyett kezdők alkalmazása, megbízási szerződés felülvizsgálata, GYED-en lévők helyén nem alkalmazni senkit, vizsgáztatási díjak csökkentése, egyéb személyi juttatások (cafetéria, étkezés, utazás).

Ami hétköznapi értelemben utasítás, az jogilag nem biztos

Kasza Péter ezt követően kifejtette, még mindig nem érti, hogy jogi bizottságként milyen döntési lehetősége van a testületnek ebben az ügyben. Solymos helyeslően bólintott: hát ez az! „Színházat játszanak most” – tette hozzá.

Révész Mihály (MSZP) kissé indulatosan közölte, hogy ő régóta részt vesz a költségvetési folyamatban, és mindig egyeztettek az iskolákkal, most gyorsan kellett cselekedni, épp a fideszesek által megszavazott pénzügyi bizottsági döntés miatt, mely szoros határidőt szabott a büdzsé tervezetének ismertetésére. „Kitűnő hangulatkeltést idéznek elő most azok, akik épp a problémáért felelősek. Az oktatási törvény kényszeríti elvonásokra a várost” – hangsúlyozta.

Málovics György, az LMP megyei szóvivője a kérdés jogi oldalát boncolgatta. Kiemelte, a szó hétköznapi értelmében történt utasítás az igazgatók felé az elvonásokkal kapcsolatban, jogi értelmében persze nem, itt látja az értelmezések között a különbséget. A jegyző elmondása szerint utasítás akkor történik, ha ilyen jogkörrel felruházott személy az adott területen utasítható személyektől követel meg valamit, de ez nem történt meg ebben az esetben.

A vita lezárásaképpen a testület az MSZP-s tagok nem szavazata mellett fogadta el a Keresztúri Farkas Csaba (Jobbik) elnök által megfogalmazott két határozati javaslatot. Ezek szerint arra kérik az intézményvezetőket, hogy a költségvetés elfogadásáig ne hozzanak a munkavállalókat érintő döntéseket. Emellett arra is felkérik az iskolák, óvodák vezetőit, hogy öt munkanapon belül írásban juttassák el a szakbizottságoknak, milyen intézkedéseket tettek meg eddig az oktatási iroda költségvetést csökkentő elvárása miatt.

Tekintse meg a Telin TV Hüvös László tanácsnokkal készített interjúját is (Szeged Ma hírműsor, 2012. február 8.)!

no images were found

Előző sztori

Fidesz: a németek is értékelik a kormány munkáját

Következő sztori

Történeti táj minősítést kapott a tokaji borvidék