Európa nyög leginkább a válság súlya alatt + FOTÓK

A válság önkorlátozásra kényszeríti az Európai Unió tagállamait. A jelen gazdasági helyzetben leginkább a harmadik országokkal való exportra szorulna az EU, miközben a 2012-re prognosztizált gazdasági növekedés 0,0 százalék. Az, hogy az unió gazdasági nagyhatalom lenne, inkább propaganda – többek között erről is beszélt Pierre Verluise, a politikai földrajz doktora a Gazdasági kormányzás az Európai Unióban című szegedi konferencián.

Az Európa-tanulmányok Központ, a Europe Direct Iroda és a Budapesti Francia Intézet együttműködésében egy előadás-sorozat első elemeként megrendezett tanácskozáson elhangzott, a Föld teljes lakosságának az uniós állampolgárok jelenleg 7,5 százalékát adják, amely 2050-re 5 százalékra csökken. Kérdéses, hogy ez a fogyó és elöregedő társadalom hogyan fogja állni a versenyt a fiatalabb, dinamikusabb társadalmakkal – emelte ki

Pierre Verluise

, a párizsi Sorbonne Egyetem oktatója, kutatója, a diploweb.com geopilitikai internetes oldal megalkotója és vezetője.

Mikor nem Európa diktál

A professzor arról is beszélt, megszoktuk, hogy a világtörténelmet jobbára az európaiak írták, ugyanakkor mintha széthullani látszanának azok a szabályok, amikhez eddig hozzászoktunk. A 2008 óta tartó gazdasági válság felszínre hozta az unió 27 tagállamának különbözőségeit, eltérő sebességű fejlődését. Az unió szereti kereskedelmi nagyhatalomként is feltüntetni magát, ez azonban inkább csak propaganda, hiszen csupán Németország az EU egyetlen valós kereskedelmi hatalma, húsz tagállamnak pedig kifejezetten negatív a külkereskedelmi mérlege. Mindeközben Kína és India egyre jelentősebb szereplői a világgazdaságnak. Nagy problémát jelent, hogy az EU tagállamai egymással is versenyben vannak, és mindenhol más a minimálbér (ha van), másként alakul a szociális háló. Európa szenvedi meg leginkább a válságot a pénzügyi recesszió nyomán bekövetkezett banki összeomlásokkal, jelentős munkanélküliséggel, valamint államadósság-problémákkal, miközben Ázsia már lassan túljutott rajta, és Amerika is a kilábalás fázisába lépett. Az államfők meg akarják tartani saját hatalmi pozícióikat, a közös európai külügy nem tud előtérbe kerülni. 200, rendkívül eltérő fejlettségű régiónak kellene közös hangot találni, úgy, hogy ezek közt ott találjuk például Románia elképesztően szegény területeit és a leggazdagabb luxemburgi vidékeket egyaránt. Ráadásul a történelem során kialakult feszültségek újból és újból komplikált viszonyokat teremtenek egyes tagállamok között – így például Franciaországban megint erős németellenes felhangokat lehet hallani – tudtuk meg az előadáson.

Brüsszelre mutogatunk