Magyar Anna: Nem vitatható az Azori-szigeteki út célja

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Szakmailag vitathatatlan az Európai Régiók Gyűlésén való részvétel, és az Azori-szigeteken rendezett közgyűlés a Csongrád Megyei Önkormányzatnak egy fillérjébe sem került – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak Magyar Anna, aki szintén részt vett a novemberi tanácskozáson.

Felelősen és hosszú távon kell foglalkozni a romák helyzetével – vallja Magyar Anna. A fideszes megyei közgyűlési elnök leszögezte, az egyes országoknál természetesen vannak különbségek, helyi sajátosságok, ám amennyiben nem kezeljük a problémát, akkor a fejünkre nő. „Nem hisztériát kell kelteni, hanem elemzéseket készíteni, és megoldásokat keresni” – hangsúlyozta.

Hozzátette, pont ebben a kérdésben Magyarország sikeres volt a soros uniós elnökség idején 2011-ben, sikerült ugyanis erre a problémára ráirányítani a figyelmet. „Ennek logikus folytatása volt, hogy az Európai Régiók Gyűlése (AER) is foglalkozott a témával. Itt szeretném kiemelni a Borsod megyei közgyűlésnek a törekvését, hiszen ők az egyetem szakembereinek a segítségével készítettek egy igen kiterjedt és komoly európai helyzetfelmérést a kisebbségekről, és egy erre kialakított stratégiát” – mondta a megyei elnök.

A páneurópai romastratégia először a régiók közgyűlésének a különböző bizottságai elé került. Ezek közül kettő még év folyamán elfogadta ezt, októberben pedig a régiók szövetségének központi szerve, a Büro is. Ennek két magyar tagja van, Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Magyar Anna.

Vitákat generált a romakérdés az AER közgyűlésen

„A páneurópai romastratégiát az AER közgyűlése is elfogadta. Nagyon eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek a különböző országok, s most döbbentettük rá őket, hogy ezek nem egy-egy ország problémáit jelentik. Tapasztalják a nyugat-európai országok, hogy akármilyen politikai háttértámogatásokkal, de fölkerekednek kisebbségi csoportok, és megjelennek mondjuk Kanadában vagy Franciaországban, s sátrat vernek, ez bizony az ő problémájuk is” – vélekedik Magyar Anna.

Ebből a sokrétű, több területet is felölelő romastratégiából a közgyűlési elnök azt emelte ki, hogy e szerint a problémákat helyben kell föltárni országonként, illetve megoldásokat keresni is. „Enélkül nem lehet garantálni azt, hogy ez a probléma nem fog eszkalálódni országról országra, és ez senkinek nem jó” – magyarázta.

Évek óta ez volt az első olyan közgyűlés, ahol magyar témát tárgyaltak, méghozzá egyetlen olyanként, ami óriási érdeklődést keltett és óriási vita is volt körülötte. „Azt kellett, hogy tapasztaljuk, nem mindenki érti a problémát. Akik bizottsági vagy éppen a Büro ülésen végighallgatták, azok értették miről szól, de azok, akik ott találkoztak először az írásos anyagban ezzel, bizonyos értetlenséggel álltak előtte. Nagyon érdekes volt például egy svéd hozzászólót rávezetni a probléma sajátosságaira. Sokan ott döbbentek rá, hogy ez egy olyan probléma, ami időzített bomba is lehet, és a közös megoldás többet érhet, mint az egyes, országonkénti megoldások összessége.”

Hazánk vetette fel a kérdést

Magyar Anna hangsúlyozta, annak ellenére indult el Magyarországról a kezdeményezés, hogy a kisebbségek száma, illetve aránya sem nálunk a legnagyobb. Az Európai Régiók Gyűlésének fontos lobbiszerepe is van, illetve a közös álláspontok kialakításának egyaránt jó fóruma.

„Azelőtt is fontos volt hazánk számára az AER-tagság, mielőtt uniós tagokká váltunk, most pedig amiatt jelentős ez a magyar megyéknek, mert az átalakuló megyei szerepeknél fontos az európai beágyazódás megteremtése. Itt a megyék szerepe a területfejlesztés kapcsán nagyon nyitott kell, hogy legyen az unió és az európai együttműködések irányába. Kulcskérdés, hogy az együttműködések jól menjenek” – szögezte le.
Természetesen szavazati joggal rendelkeznek a magyar AER-tagok, ezért is fontos, hogy részt vegyenek a közös munkában, ahogy Magyar Anna fogalmazott, „szavazó tagok nélkül egy szervezett halott”.

„Fölösleges utakra nem szabad egy fillért sem költeni”

„Ezeknél a nemzetközi kapcsolatoknál azt kell keresni, amiből profitálni lehet akár a szűkebb megye számára, akár az egész ország számára, és fölösleges utakra szerintem sem szabad egy fillért sem költeni” – így Magyar Anna.

Hozzátette, a megyei közgyűlést minderről előzetesen tájékoztatták, külön előterjesztés foglalkozott a témával, s pont ezért módosították a novemberi közgyűlési ülés időpontját is, hogy részt vehessen a tanácskozáson, és tudjon szavazati jogával élni Magyar Anna. „Az előterjesztésben az is benn volt, hogy a Büro szavazó tagjaként ott is feladataim vannak. Azt gondolom, hogyha egy tagságot vállal az ember, akkor azért vállalja, mert abból a közösség profitál, és akkor a feladat elől nem kell elbújni.”

Egyébként azt, hogy hol szervezik ezeket az éves régiós közgyűléseket, az elnökség preferenciáin múlik, ők döntik el. A Csongrád megyei elnök szerint is célszerűbb lett volna közelebbi helyszínt választani, hiszen így egy napig tartott a repülőút, több átszállással.

Lázár János fideszes parlamenti frakcióvezető kijelentéseit is pontosította a megyei elnök. Hangsúlyozta, nem a parlament szervezte az utat, és a Csongrád Megyei Önkormányzatnak sem került pénzébe, Magyar Anna tudomása szerint a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége fedezte a költségeket.

„Azt gondolom, szakmailag teljes mértékig vállalható volt ez az út, az pedig egy másik dolog, hogy lehet olyan érzetet kelteni egy-egy ilyen szakmai feladat fölvállalása kapcsán, mintha ez nyaralás lett volna. Természetesen jólesik az embernek, ha a tárgyalások szüneteiben ki tud menni a napsütésre, de nem ez a dolog lényege. Ezzel együtt is úgy gondolom, értjük az általános állapotokat Magyarországon, értjük, hogy nem mindenki érzi át a szakmai súlyát ezeknek a kérdéseknek. Ezért is döntöttünk úgy, hogy érdemes felajánlani egy hasonló nagyságrendű összeget, mint amibe ez az út került” – jelentette ki.

Csongrád megye régóta szívén viseli a romák sorsát

A megyei önkormányzat az elmúlt öt évben folyamatosan feladatként kezelte a kisebbségekkel, s kiemelten a roma kisebbséggel kapcsolatos témaköröket. Az előző ciklusban a megyei testület tagja volt Károlyi Sándor apátfalvi kisebbségi képviselő. Magyar Anna arról számolt be, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatokkal is jó kapcsolatot sikerült kialakítania a megyének.

A megyei különböző módokon eddig is támogatta a kisebbségeket, létrehozott például roma ösztöndíjat, két évvel ezelőtt pedig a roma értelmiségiek konferenciáját is a támogatásukkal rendezték meg. „Meggyőződésem, azzal kell foglalkoznunk, ami hátrányos helyzetet jelent a kisebbségi létben, azt kell enyhítenünk valamilyen mértékig” – fogalmazott Magyar Anna, aki fontosnak tartja azt is, hogy a feszültségeket békés módon kezeljék.

Előző sztori

Megye I-es tippbajnok: Madránszki Zoltánt köszöntöttük + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Ma ünneplik az emberi jogok napját

Legutóbbi hasonló cikkek

Készüljön az őszi napokra!

A meteorológiai nyár augusztus 31-én ért végett. A sárguló levelek visszavonhatatlanul az ősz eljövetelét jelzik. Képgalériánkban…