B. Nagy: Állami gondoskodás alatt a megye vagyona és intézményei

Januártól a megyei önkormányzati vagyon a teljes intézményrendszerrel együtt állami kézbe kerül. Csongrád megyében a kormánymegbízott felügyeletével a megyei intézményfenntartó központ vesz majd át közel húsz intézményt, s kezel majd mintegy száz ingatlant is. A központ vezetőjének Tápai Pétert jelölte B. Nagy László.

Január 1-jétől az állam átvállalja, konszolidálja a megyei önkormányzatok teljes adósságállományát, ehhez kapcsolódóan átveszi azok vagyonát, intézményrendszerét is. Az új rend jogszabályi háttere mára körvonalazódott a Parlament döntései nyomán, a részletekről és a hamarosan életbe lépő új szisztémáról adott tájékoztatást a SZEGEDma.hu-nak

B. Nagy László

országgyűlési képviselő, Csongrád megyei kormánymegbízott.

A kormány racionalizálja az értelmetlen kiadásokat

„A kormány előrelátó és fegyelmezett gazdaságpolitikát folytat, aminek szerves része, hogy a fölösleges, értelmetlen állami működési-kiadási rendszert átalakítja, racionalizálja” – magyarázta el portálunknak a kormánymegbízott a bürokrácia, a hivatali struktúrák reformjának szükségességét. „Magyarország elemi érdeke a közigazgatás karcsúsítása, hiszen a jelenlegi kapacitással az egész Kárpát-medencét el tudnánk látni, miközben egy földrajzilag és politikailag is jelentősen kisebb terület fölött diszponálunk. Érthető persze, ha a vezetői szinteken senki sem szeretné, ha az ő minisztériuma, hivatala alá tartozó apparátust karcsúsítaná a kormányzat. Nem véletlen, hogy bár mindenki tudja, hogy a bürokrácia, a hivatali rendszer felduzzasztott, húsz év alatt senki sem tudott érdemben hozzányúlni. Ehhez valóban kell a kétharmados erő” – mondta B. Nagy László.

64 milliárdot spórolt meg az állam a kormányhivatalok létrehozásával

Beszélgetésünk során megerősítette, hogy a 2011. január 1-jével létrehozott megyei kormányhivatalok célja kifejezetten az állami feladatokat ellátó szakigazgatási szervek integrálása, hatékonyabbá tétele volt. „Az első jelentős tapasztalatunk, hogy 64 milliárd forinttal kevesebb büdzsé jutott e területekre, mint az előző években, azaz adófizetők pénzét megspórolta az állam. Irdatlan mennyiségű jogszabály, rendelet, törvény szabályozza az egész közigazgatás működését, ami a legnagyobb gátja az ésszerű munkának. Ezer körül jár azoknak a törvényeknek a száma, amit már megszüntetett a Parlament, és senki nem vette észre, tehát nem is volt rájuk szükség, s szerintem még porosodik vagy pár ezer a polcon, amit ki kell vezetni az államigazgatásból. Ebben van még jelentős tartalék. Ezekhez a felesleges szabályozásokhoz kapcsolódóan tudunk megspórolni még munkaidőt, energia-, üzemanyagköltséget stb.” – érzékeltette B. Nagy László a problémát.

160 milliárd adósságot halmoztak fel a megyék

Az átszervezés, racionalizálás második, küszöbön álló lépése a megyei önkormányzatok feladatellátó rendszerének az átvétele. „A megyék a hagyományok, szokások és rendeleteik alapján működve jelentős adósságállományt szedtek össze, összesen mintegy 160 milliárd forintot. Ehhez Csongrád megye több mint 11 milliárddal járult hozzá. Ezt a helyzetet meg kellett valahogy oldani, hogy elkerüljük a csődveszélyt, hiszen a 2012-es évben kellett volna elkezdeni – a már meglévő tartozásokon felül – a kibocsátott kötvények kamatainak törlesztését, amire semmilyen pluszforrásuk nem lett volna a megyéknek. Az állam konszolidálja az adósságokat a feladatok és vagyon átvételével együtt. Ennek az utolsó fázisában vagyunk. Januártól létrejönnek a megyei intézményfenntartó központok, amelyek önálló költségvetésű, önálló gazdálkodású szervek lesznek. Besorolásuk ilyen szempontból hasonlít a kormányhivatalokéhoz. Ezek az intézmények a jelenlegi fenntartási költségek 80%-val látják majd el a feladatukat, tehát a kormány 20%-os megtakarítást is előirányzott az eddigi éves költségvetéshez képest a megyei intézménykezelésben” – ismertette a kormányhivatal vezetője a tervezett megtakarítás további területeit. B. Nagy László elmondta: a Csongrád megyei intézményrendszer eddigi 9000 ezer ellátottja és 2500 munkatársa szempontjából sokkal pozitívabb lesz a helyzet, mert az állam folyósítja majd a bér és az ellátás költségeit. Ha ez nem változott volna meg, akkor 2012-ben nem biztos, hogy mindenhol jutott volna már bér vagy megfelelő étkeztetés, fűtés, ráadásul a finanszírozó pénzintézetek is nagyobb bizalommal állhatnak most már ehhez a rendszerhez. „Az első feladatok közé tartozik az összes eddigi szerződés, megbízás átvizsgálása, hogy a pénzügyi lehetőségek felől tisztán lássunk, előreláthatóan ezzel a munkával márciusig végzünk” – szögezte le.

A kényelmesen működtetett ópusztaszeri emlékpark

Az intézményrendszert érintő változások a következőképpen foglalhatóak össze: a megyei önkormányzat intézményei közül a kórházakat (Szentes, Makó és Deszk) a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) alá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) regionális szerve veszi át. Az üdülők egy országos intézménykezelő alá kerülnek. Az ellátórendszer, közel húsz intézmény, a gazdasági társaságok és az alapítványok kerülnek át a kormánymegbízott felügyelete alatt álló megyei intézményfenntartó központ működtetésébe. Ez kezeli majd a megye korábbi ingatlanjait is, a tulajdonjogok pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV Zrt.) kerülnek. „Véleményem szerint nagyon sok tartalék van a rendszerben” – részletezte a megyei feladatok és a vagyon „átalakulását” a kormányhivatal vezetője, külön kiemelve az Ópusztaszeri Nemzetei Történeti Emlékparkot (ÓNTE). Ebben döntő tulajdoni hányada a megyének volt, most ez is az állami tulajdon része lesz. „Ez egy kiemelt, szakrális helye az országnak, sokkal többre érdemes, mint amit eddig el tudott érni. A park jövőjének a gondozóit arra biztatom: Ópusztaszert tartalommal kell megtölteni, hogy önállóan tudjon működni. Az nem tartható, hogy bizonyos intézmények csak úgy működgetnek, és arra várnak, hogy az állam támogassa őket. Az a potenciál, ami a parkban van, képes rá, hogy fedezze a fenntartást, és ne kelljen pályázatok után szaladgálni” – fejtette ki.

Tápai Péter kerülhet a megyei intézményfenntartó élére

A kormánybiztos kiemelte: a racionális ingatlangazdálkodás a megyei intézményfenntartó központ egyik kiemelt feladata lesz. Mintegy száz ingatlant „örökölnek meg”. „Alaposan meg kell nézni, hogy milyen épületekről van szó, azok milyen célt szolgálnak, használja-e azokat valaki, milyen az állapotuk. Nagyon széles a megyei ingatlanvagyon palettája, belvárosi irodáktól, üzlethelyiségektől, kastélyokon át házakig bezárólag. Ellentétben a rosszindulatú pletykákkal itt nem lesz privatizáció, hiszen se nekünk, se az MNV Zrt.-nek nincs ingatlanelidegenítése joga” – szögezte le.

Arra a kérdésünkre, mi igaz azokból az értesülésekből, hogy a szegedi önkormányzat ingatlankezelőjének, az IKV Zrt.-nek az éléről távozó Tápai Péter lesz a megyei intézményfenntartó vezetője, B. Nagy László úgy felelt: több téves információ is felütötte már a fejét ebben az ügyben, a szakember ugyanis nem kerül a kormányhivatalba... „Tápai Péter a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője lesz, abban az esetben, ha az illetékes miniszter, Navracsics Tibor jóváhagyja a jelölésemet. Több oka van annak, hogy őt választottam a posztra. Egyrészről hitvallásom szerint egy ilyen átalakításhoz kívülről kell hozni szakembert. Olyan személyt, aki a földön jár, és az ingatlanok kezelése területén tapasztalatokkal rendelkezik. Tudomásom szerint Tápai Péter az IKV-nál százmilliós nagyságrendben tudott megtakarításokat eszközölni, s bízom benne, hogy ugyanezt itt is meg fogja tenni, hiszen ez lesz a feladata, ami óriási, de az összetettsége okán izgalmas kihívás is. A törvény úgy határozza meg a megyei intézményfenntartó központok működését, hogy a kormánymegbízott utasítására a kormányhivatal közreműködhet a munkálatokban. Magyarán delegálhatok például az átvilágításokhoz munkatársakat – ezzel a lehetőséggel élni is fogok” – így B. Nagy László.

Dobó Csaba – Pintér M. Lajos