Írjon nekünk

Egyetem

Alternatív energiatortával a jövő felé

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Az, hogy geotermikus tengeren úsznánk, költői túlzás – földtanilag, geofizikailag sokkal árnyaltabb képről van szó. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a dél-alföldi régiónak Közép-Európát, de Európát tekintve is páratlan lehetőségei vannak, illetve lennének a geotermika terén – mondta el Kóbor Balázs, az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos főmunkatársa az Energia Szabadegyetem pénteki záróelőadásában.

A geotermikus energia terén számos olyan projekt megvalósult már, ami sikerrel kecsegtet a jövőre nézve. Így például említhető a hódmezővásárhelyi geotermikus távhőellátó rendszer, mely 15 megawattjával Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye. „Éppen most Makón egy 69 ezer gigajoul kihelyezésére alkalmas rendszert készítünk, de megvalósult már Kistelek, korábban Mórahalom. Egy csongrádi projekt most indul, Békésen és Békéscsabán pedig előkészítési folyamat zajlik” – nyilatkozta portálunknak az előadó. Hozzátette: kétségtelen ugyanakkor, hogy nem a megfelelő ütemben halad a geotermika, aminek számos oka van. Mint fogalmazott, nehéz elhallgatni, hogy az eddigi években nem volt kényszerítő erő, ami az alternatív energiaforrások felé mozdította volna sem a környéket, sem az ország gazdaságát. Az utóbbi két-három évben viszont mintha feléledni látszana ez a tendencia az orosz gázelzárások, illetve a gázár folyamatos emelkedése miatt. Szeged viszont még mindig egy fehér folt – ezt már nagyon régóta ismételgetjük, bár kétségtelen, hogy egy ilyen beruházás hatalmas összeget jelent, vélhetően az önkormányzati szférának nincsenek ilyen forrásai – magyarázta a szakember.

Magyar betegség

Kóbor Balázs arról is beszélt portálunknak, elvileg mindenhol nyitva van a kapu, befektetőt kell a projektekbe vonni. Négy-öt évvel ezelőtt, még a hitelválság előtt elég komoly befektetői érdeklődés mutatkozott. Akkoriban nem használták ki az önkormányzatok és általában a központi költségvetési szervek sem a rendelkezésre álló lehetőségeket. Most a KEOP-támogatásokat felfüggesztették, talán tavasszal újra megnyílnak. A szakember azt is hangsúlyozta, 2008 és 2010 között a bankokon sem volt igazán erős akvizíciós kényszer, így nem volt könnyű pénzt szerezni ezekhez a projektekhez, annál is inkább, hiszen nem kockázatmentesek és a megtérülésük sem két-három év. „Fontos lenne, hogy a döntéshozók a szakma felől közelítsenek, ez a mai napig nem valósul meg. Tipikus magyar betegség, hogy először az van meg, hogy ki építsen valamit, aztán dől el, hogy mit is építsünk. Nagyjából így van ez az alternatív energiaforrások tekintetében is” – összegzett Kóbor Balázs.

Nagy lehetőség, ha nem is nagyhatalom

Az, hogy geotermikus nagyhatalom lennénk, kis megszorításokkal jelenthető ki ilyen sommásan, ugyanakkor való igaz, hogy nagyszerű lehetőségeink vannak – húzta alá az előadó.
Nagyon diverz egy-egy alternatívenergia-projekt finanszírozása. Természetesen európai uniós források nélkül megvalósított projektről a kilencvenes évek derekán véghezvitt egy-két kezdeményezéstől eltekintve nem is nagyon tudunk. 50-60 százalékos támogatások vannak, amiket persze ésszerű is kihasználni, emellett kétségtelen, hogy ezek a projektek forráshiányosak: állami támogatás nélkül nem lehet energiahordozót váltani – de ez így volt a gázra való áttérésnél is, a világon mindenhol – emlékeztetett a szakember. A maradék összeg pedig az esetek többségében banki hitelből érkezik, más esetekben pedig befektetőktől. Persze van olyan projekt is – mint Mórahalom -, amely az állami támogatás mellett saját erőből oldotta meg az újítást, egy teljesen más finanszírozási struktúrával. Kétségtelen, hogy ahol saját pénzből valósítják meg, ott a hasznuk is a sajátjuk – saját maguk számára gyorsabban megtérülő projektről van szó. „Azt gondolom viszont, hogy a következő jópár évre ezt el kell felejteni, és nem kell megijedni a befektetővonzástól, rá kellene támaszkodni a szakma tudására – én inkább ezt a részt féltem” – vázolta a helyzetet az előadó.

Gyenge lobbi

Markánsan el kell különíteni, hogy mit akarunk kiszolgálni egy-egy megújuló energiaforrással. A geotermika sajátságaiból adódóan elsősorban a hőtermelésre alkalmas. Az áramtermelés viszont mindig nagyobb hangsúlyt kap, az európai uniós finanszírozásokban is – hiszen az uniós országok nagy részében inkább ez a kérdés – tudtuk meg Kóbor Balázstól. Brüsszeli forrásokat alternatív energiával történő hőellátásra szinte nem is lehet szerezni, nagyon gyenge a geotermika lobbija. Európa ezen fele viszont orosz gázzal fűt, így nem kérdés, hogy ebben a térségben a geotermikának és a biomasszának kombinálva lehet szerepe, az áramtermelésben pedig Paks továbbélése elkerülhetetlen szükségszerűség – hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor hozzátette: az atomerőmű kibővítésének elkerülhetetlenségében viszont már nem biztos, hogy egyet tudna érteni, hiszen meg lehetne növelni az alternatív energia szerepét.
Ami szóba jöhet még, a korlátlanul rendelkezésre álló napenergia, amelynél technológiai, zöldáram-átvételi problémák lépnek fel, ezenkívül a törvénykezési háttér kidolgozatlansága, az engedélyezésben rejlő ellentmondások is nehezítik, hogy „felragyogjon a napenergia Napja”. Szélből pedig itt az Alföldön nem állunk olyan jól.
Összegezve tehát alternatív energiaforrásként az atomenergia jöhet szóba, kombinálva az áramhoz Nappal, a hőtermeléshez geotermikával és biomasszával – foglalta össze az úgynevezett energiatortát Kóbor Balázs.

Egyetem

Közgazdászok vetélkednek a gazdaságtudományi karon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A fakultás húszéves fennállása alkalmából.

Tovább olvasom

Egyetem

Az Alkotmánybírósággal köt megállapodást az SZTE jogi kara

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Trócsányi László EP-képviselő jelenlétében.

Tovább olvasom

Egyetem

Francia oktatási intézményben is tanulhatnak a szegedi gazdaságtudományi kar diákjai

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az IPAG Business School tárt karokkal várja a hallgatókat.

Tovább olvasom

Aktuál