Az 1944-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatoknak állítottak emléket a délvidéki Horgoson.
A horgosi és a környékbeli települések ártatlan magyar áldozatainak emlékét hirdető fém feszületet szombaton avatták fel ünnepélyes keretek között – írja a Magyar Szó című délvidéki napilap hétfői számában.
Miután Gutási Ákos plébános megszentelte a keresztet, Matuska Márton publicista, az 1944-es események kutatója emlékezett mindazokra, akiket 1944 őszén lemészároltak, majd utólag azt mondták rájuk, hogy háborús bűnösök voltak.
Mint a kutató hangsúlyozta, ki kell végre mondani, hogy ártatlan áldozatok ők Virág István plébánossal egyetemben, akit azért hurcoltak el, mert örömmel üdvözölte az 1941. április 12-én bevonuló magyar honvédeket.
Matuska Márton szerint az áldozatok emlékére emelt kereszttel “megmutatjuk, elsősorban önmagunknak, hogy nincs már mitől félnünk”.
Forró Lajos történész elmondta, különféle listák alapján hurcolták el az embereket. A kivégzettek pontos száma még ismeretlen, a helyiek 66 nevet írtak össze, majd miután új neveket sikerült felkutatni, 75-re nőtt a horgosi kivégzettek száma. A történész szerint ettől is nagyobb lehetett a kivégzettek száma. Mindent fel kell kutatni, hogy minél több adat napvilágot lásson – jelentette ki Forró Lajos.
A beszédeket követően koszorút helyeztek el a keresztnél a helyi közösség, a magyarkanizsai önkormányzat, a délvidéki magyarság részleges kulturális jogait képviselő Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselői.
A lap által idézett Nagygyörgy Zoltán régiótörténész kutatásai szerint Horgoson 1944. november 20-án a járóképes férfiakat szögesdrótokkal összekötözve, a járóképteleneket szekerekre rakva menetoszlopban hajtották Szabadka felé, ahol kivégezték és tömegsírba temették őket.
Horgos önkormányzata a falu temetőjében 2004-ben kriptát építtetett, ahová kihantolásuk után kerülhetnek majd a kivégzettek földi maradványai.
A Délvidéken 1942 január-februárjában a magyar honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel 3000-4000 embert végeztek ki. Két és fél évre rá, 1944 októberében és novemberében következett az akkori jugoszláv katonai hatalom és Tito partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 30-40 ezer délvidéki magyart gyilkoltak meg.
