Írjon nekünk

Egyetem

Nem Erdélyről szólt a párizsi békekonferencia + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Gondolatébresztő műhelybeszélgetés keretein belül mutatta be legújabb könyvét csütörtök este Koszta István hadtörténész, újságíró a Millenniumi kávéházban. Mária román királynő párizsi követsége című műve az első világégést követő béketárgyalásokkal, illetve a magyar fél szegényes, sokszor elpuskázott lehetőségeivel foglalkozik.

Koszta István hadtörténész, újságíró az elmúlt években igen komoly kutatásokat végzett, elsősorban az első világháborút lezáró zavaros korszakot vizsgálva. Fő kutatási területe, mint elárulta, az első honvédelmi törvénytől az 1927-es évekig terjed, legújabb könyve pedig ennek a hatalmas, bőségesen dokumentált időszak kutatásának egy “mellékterméke” lett. Egyszerre jelenleg három könyvön is dolgozik párhuzamosan, de arról, hogy ezek közül melyik, illetve mikor fog könyvvé érni, még ő sem tudott válaszolni. Legújabb kötetét azonban már a kezünkbe vehettük, Mária román királynő párizsi követsége címmel kerül a könyvesboltok polcaira. Ezt ismerhettük meg a Millenniumi kávéházban, ahol bevezetőt mondott Kalmár Ferenc országgyűlési és önkormányzati képviselő.

Nehéz objektíven beszélni róla

A mű tulajdonképpen a folytatása Koszta István tavaly megjelent Nem (csak) Erdély volt a tét című művének. A trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján több könyv is foglalkozott ezzel a témával, az újságíró azonban számos kijelentésével megy szembe a ma általánosan elfogadott, köztudomásban élő történelmi szemlélettel. A Mária román királynő párizsi követsége című mű is ugyanebben a zavaros és komoly szaktekintélyeket is megosztó történelmi légtérben játszódik, főszereplője azonban az edinburgh-i, brit és szász–coburg–gothai hercegnő, illetve román királynő, „Nagy” Mária. A korszakot angol, francia, amerikai és német levéltári források dokumentációján, naplóbejegyzésein keresztül mutatja be Trianont, a magyar és a környező országok politikai törekvéseit, valamint azokat az embereket, akik a háttérből irányították az eseményeket.

Pollmann Ferenc, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze üdvözölte a kötetet: véleménye szerint egy hiánypótló alkotás született, ami hiteles, objektív képet alkot egy olyan témakörről, amivel kapcsolatban nehéz érzelemmentesen beszélni egy magyar embernek. “A román diplomácia szinte mindig ki tudta használni a feltárulkozó lehetőségeit, míg ez magyar részről sajnos kevés esetben valósult meg” – mondta a hadtörténész, hozzátéve: Trianon egy összetett, feltárhatatlanul sok tényezős történelmi esemény, melynek nagyrészt csak a ránk vonatkozó aspektusát vizsgálják hazai történészeink, ezért is jó ez a román oldalt is bemutató, illetve a csonkított határaink túloldalával foglalkozó mű.

A víz szaladt, a kő maradt

Vincze Gábor történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont főmunkatársa szerint Koszta István könyve a Marxista történetírással ellentétben nem csak emberi és gazdasági nyersanyagokban gondolkodik, hanem a karizmatikus személyiségeket is kiemeli, akik a történelem irányát igazgatták akaratuk szerint. A román királynét mint királynő említi Koszta István, kiemelve domináns személyiségét, és történelmi fontosságát. Mint mondta, a könyv alapos kutatómunka eredménye, bizonyos forrásokra “neve nincs” német antikváriumokba jutott hozzá, míg volt, amihez egy drezdai könyvtárból szerzett anyagot. Ezek a külföldi nyelven íródott források bizonyos részét még senki sem használta fel, ilyen formában nem rendszerezte. Fordítása, visszakeresése szintén rengeteg időt és energiát emésztett fel.

Több vitás téma is előkerült az este folyamán: a történészek főként Erdélyről, illetve a székelyek lakta területek menthetőségéről folytattak eszmecserét. Abban mind egyetértettek: nem Erdélyről szólt a párizsi békekonferencia, a magyarok ügye előre leírt forgatókönyv szerint dőlt el, a zűrzavaros időszak az akkori politikai vezetés kezét is megláncolta. “Békediktátumról beszélhetünk, nem pedig békeszerződésről. A győztes hatalmak egy oldalra ültek a háborút lezáró tárgyalásokon, míg a vesztesek oldalán szinte senki sem foglalt helyet. Meghallgatták a románokat, a szerbeket, többé kevésbé a magyarokat is, de itt már minden el volt könyvelve” – húzta alá a könyv írója.

Koszta István közben már a következő művén is dolgozik, ami a történelem homályába vesző figura, Lukács Béla altábornagy életét hivatott felidézni. A magas beosztású embert, aki a hadtörténeti levéltár igazgatója is volt, ’45 után deportálták, csak külföldi kapcsolatainak köszönhetően juthatott ki Svájcba, később itt is halt meg. A könyv címe Az elhallgatott tanú lesz, megjelenési dátumot azonban az író nem árult el.

Egyetem

Az Alkotmánybírósággal köt megállapodást az SZTE jogi kara

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Trócsányi László EP-képviselő jelenlétében.

Tovább olvasom

Egyetem

Francia oktatási intézményben is tanulhatnak a szegedi gazdaságtudományi kar diákjai

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az IPAG Business School tárt karokkal várja a hallgatókat.

Tovább olvasom

Egyetem

Amerikai diplomata vallott Szegeden a rendszerváltással kapcsolatos élményeiről

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Donald Kursch jelentős szerepet vállalt George Bush elnök 1989-es budapesti látogatásának megszervezésében.

Tovább olvasom

Aktuál