A délvidéki vérengzésre emlékeztek Csúrogon és Újvidéken + FOTÓK, VIDEÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Koszorúzásokkal és beszédekkel emlékeztek meg vasárnap a délvidéki Csúrogon és Újvidéken az 1944/45-ös mészárlás ártatlan áldozatairól.

Kora délután Csúrogon, a település határában, a sintérgödörnél gyűlt össze az emlékezők több száz fős tömege, azon a helyen, ahol 1944 őszén a környékről összegyűjtött több ezer magyar férfit lemészárolták a szerb partizánok. A megemlékezés szervezője Teleki Júlia volt, akinek édesapja is a megtorlás áldozatául esett, és családtagjait a közelmúltban rehabilitálták.

Ékes Ilona a magyarországi Nemzeti Összetartozás Bizottsága nevében szólalt fel. “Itt azokra a magyar áldozatokra kell emlékeznünk, akik borzalmas kínok között vesztették életüket. Az emlékükre felállított keresztet többször meggyalázták, ledöntötték, összetörték” – emlékeztetett.

Az ünnepségen jelen volt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) négy szerbiai parlamenti képviselője is. Varga László képviselő elmondta: parlamenti eljárásba került a rehabilitálási törvény tervezete, és mindazoknak, akiket a kollektív bűnösség elve alapján ítéltek el vagy ítélet nélkül végeztek ki – a csúrogi áldozatok közéjük tartoznak -, a törvény erejénél fogva jár a rehabilitálás.

Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja kijelentette: “A halottak napján hajt fejet a 67 évvel ezelőtt elkezdődött atrocitássorozat legalább 3000 környékbeli áldozata előtt, akiknek annyi volt a bűnük, hogy magyarnak születtek. Csúrog magyar lakosságából csak néhány százan maradtak életben. “Ha a szerb törvényekben benne marad a magyarokat érintő kollektív bűnösségi elv, Budapest még Szerbia tagjelölti státusát sem fogja támogatni” – tette hozzá.

Vasárnap kora este Újvidéken, a katonai temetőben tartottak megemlékezést azokról, akik az 1944/45-ben elkövetett magyarellenes atrocitások áldozatai voltak a városban. Az egybegyűlteket Matuska Márton közíró, a délvidéki vérengzések részleteinek avatott ismerője köszöntötte.

Becsey Zsolt, a magyar miniszterelnök tanácsadója beszédében kiemelte: azért öltek meg itt embereket, mert magyarok voltak. Magyarságukért, nemzeti alapon, a magyar kultúrához, a magyar nyelvhez, a magyar nemzethez való tartozás miatt haltak ezek az emberek mártírhalált. Beszédében külön kitért a jogkövetés tiszteletének jelentőségére. Úgy véli – mondta -, hogy “akik katonai kötelezettségüknek az európai kötelességtudó szellemiség jegyében tettek eleget, azokat nem lehet kollektívan megbélyegezni, hanem mivel jogkövető magatartást folytattak, kárpótlásra, rehabilitálásra is igényt tarthatnak”.

Csúrogon szerb civil szervezetek helyeztek el virágot az áldozatok emlékére emelt és oly sokszor meggyalázott keresztnél, az újvidéki megemlékezésen pedig Branimir Mitrovic, a vajdasági képviselőház alelnöke azt mondta, “érzése szerint el fog jönni az idő, amikor egymás szemébe nézhetünk, és megtisztulva a mocsoktól, a bűntől, megszabadulva a gyűlölettől kezet nyújthatunk egymásnak, és kimondhatjuk azt a nehezen felszakadó mondatot: Bocsáss meg!”.

Pásztor István, a VMSZ elnöke ígéretet tett beszédében arra, hogy a VMSZ csak olyan törvényre fog szavazni, amely végérvényesen letörli a vajdasági magyarság homlokáról a bélyeget, amelyet rásütöttek.

Az újvidéki megemlékezést zárva Matuska Márton elmondta, hogy az 1944/45-ös megtorlás áldozatainak emléktornyot emelnek, amelyet a nemrég elhunyt Makovecz Imre tervezett.

Default thumbnail
Előző sztori

Labdarúgás: HFC-győzelem - a szív diadala

Default thumbnail
Következő sztori

Félezer esemény a tudomány ünnepén

Legutóbbi hasonló cikkek