Írjon nekünk

Kultúra

Miklós Péter új könyve Radnótiról és a szegedi bölcsészkarról + FOTÓK, VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

A SZAB székházában a Barankovics István Alapítvány szervezésében mutatták be Miklós Péter A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós éveiben című tanulmánykötetét, melyhez az előszót Pomogáts Béla, az MTA ITO tudományos tanácsadója, neves irodalomtörténész, több mint 100 önálló kötet szerzője írta.

A könyvről Haág Zalán, a Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány és a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke mondott bevezetőt. Emlékeztetett arra, hogy az alapítvány egy évtizedes múltra tekint vissza, és azzal a szándékkal hozták létre, hogy ápolja, őrizze a költő emlékét és örökségét. Sajnos, sokan mégsem tudják, milyen szerepet töltött be a szegedi táj Radnóti költészetében, mint ahogy azt sem, hogy a múlt század egyik legnagyobb magyar poétája városunk egyetemének diákja volt. Miklós Péter kiváló szakértelemmel és alapossággal szerkesztette és írta meg a könyvet, amelyből kiderül, hogy Szeged igenis magán viseli Radnóti emlékét, mint ahogyan a költő verseiben pontosan kimutathatók a szegedi színek-ízek. A fiatal történész második kötete ez, amelyik az alapítvány kiadásában jelent meg.

Szeged virágzása

Pomogáts Béla bevallotta, sok minden köti Szegedhez, elsősorban ifjú kora óta kedvenc költője, Radnóti, akiről a hetvenes évek elején monográfiát is írt, és kedvenc tanára, Sík Sándor, a piarista gimnázium rendfőnöke, aki maga is tanította a költőt, sőt ő keresztelte meg. Trianon után nagyon sok patinás városunk idegen kezekbe került, következésképpen jobban meg kellett becsülni azt, ami megmaradt. A két világháború között – hála Klebelsbergnek és a kolozsvári egyetem ideköltözésének – virágzásnak indult a város, hihetetlen fejlődés vette kezdetét, eleven kulturális élet zajlott, a korábban jelentősebb dél-alföldi városok a határ túloldalára kerültek, így Szegednek kellett átvállalnia azt a szerepet, amit egykoron Nagyvárad, Temesvár, Arad vagy Szabadka töltött be a régió gazdasági, kulturális életében.

Pomogáts szerint három nagy területen következett be látványos átalakulás. A népoktatás megszervezése nyomán százszámra alakultak népfőiskolák, segítségükkel szinte teljesen sikerült felszámolni az írástudatlanságot. Az akkori kormány bölcsességét dicséri a külföldi magyar kollégiumok létrehozása, amelyek világszínvonalon képezték ki a magyar értelmiségi réteget. Szeged volt a harmadik nagy eredmény. A nagy árvíz utáni újjáépítés szinte eltörpül Klebelsberg munkája mellett. A főváros után Szeged lett az ország második kulturális fellegvára. A könyv remek tanulmányaiból minderre kellőképpen fény derül, mint ahogyan Radnóti alakja is mentesül a kádári évtizedek alatt rárakódott politikai sallangoktól, torzulásoktól és helyreigazítja a hitről, magyarságról, zsidóságról alkotott nézeteit. Egy Komlós Aladárhoz írt leveléből például megtudjuk, hogy nem zsidó, hanem magyar írónak tekintette magát.

A mai magyar társadalom elvadult, állandó belső konfliktusok gyötrik, azonban létezik egy mélyebb, igazabb valóság, Radnóti, Szeged, a költészet valósága, amelyekre Miklós Péter könyve is olyan szemléletesen felhívja a figyelmet. Legnagyobb értéke pontosan az, hogy a szellem erejét és diadalát hangsúlyozva hozza közelebb az emberekhez azt a képet, amit az egyik leginkább vonzó magyar városról ismerünk.

A szellemi örökség kötelez

A szerző, Miklós Péter a könyv keletkezésének történetéről számolt be. Először Haág Zalán felkérésére 2004-ben mondott beszédet Radnóti halálának évfordulója alkalmából, majd 5 évre rá már tanulmányt írt a tragikus sorsú költő szegedi éveiről. Érdeklődése nem lankadt, kutatott tovább, mígnem összeállt a 160 oldalas legújabb könyv, amely három, egymással szorosan összefüggő téma köré csoportosuló írásokat tartalmaz. A szegedi egyetem „hivatalos” történetéhez közöl adatokat néhány tanulmány, ezt követi Radnóti Miklós szegedi éveiről, irodalmi és poétikai útkereséseiről szóló fejezet, majd a harmadik témakör a költőtől szinte elválaszthatatlan Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjairól szóló írások. A szerző többek között foglalkozik Radnóti és Sík Sándor kapcsolatával, a költő baráti körével, a Dugonics Társasághoz, Perkátai Lászlóhoz és József Attilához fűződő viszonyával, ugyanakkor kitér a ’30-as évek antiszemita megmozdulásaira az oktatási intézmény falain belül, Szent-Györgyi Albert politikai szerepvállalásaira.

Októberben lesz 90 éve, annak, hogy megkezdődött az oktatás a szegedi egyetemen. A rangos, nemzetközileg is elismert, Nobel-díjas professzorral büszkélkedő oktatási intézmény szellemi öröksége a mostani és az utánuk következő nemzedékeket is kötelezi arra, hogy megőrizzék és továbbadják azt az immár vitathatatlan meggyőződést, miszerint – Pomogáts szavaival élve – Szeged a költők és tudósok városa.

Nézze meg a VTV Szeged videó-összeállítását is!

Hírzóna

Elindult a vásárhelyi Tornyai-múzeum ismeretterjesztő videosorozata

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Magyarország szovjet megszállásának 75. évfordulója alkalmából készített epizód vetítésével.

Tovább olvasom

Kultúra

“Különösen szép lenne, ha a Dóm árnyékában kezdhetné újra a város a közösségi életet”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Szegedi Szabadtéri Játékoknál még reménykednek, hogy teljes évadot tudnak tartani.

Tovább olvasom

Hírzóna

Online is élvezhetjük a szegedi komolyzenészek koncertjeit

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Több lehetőség közül válogathatunk.

Tovább olvasom

Aktuál