Megnyílt a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe

Mintegy harminc könyvkiadó részvételével pénteken a budai a Szentháromság téren megnyílt a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe, az ingyenes rendezvénysorozat vasárnapig várja a látogatókat.

A háromnapos kulturális programsorozat keretében a közönség olyan alkotókkal találkozhat, mint

Jókai Anna, Jankovics Marcell, Bogár László, Szigethy Gábor

vagy

Lackfi János. Nagy Gábor Tamás

, I. kerület fideszes polgármestere megnyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a könyvünnep a Budai Vár török uralom alóli felszabadulásának is az emléknapja. Mint fogalmazott, az ilyen rendezvények figyelmeztetik a lakosságot az együvé tartozásra. A polgármester kitért arra is, hogy évről-évre egyre több kiadó mutatja be kínálatát a Szentháromság téren. A könyvünnep szombati napján adja át a Budavári Önkormányzat a Budavári Tóth Árpád műfordítói díjat. Az elismerést az idén alapította a városvezetés

Tóth Árpád

születésének 125. évfordulója alkalmából. Az önkormányzat az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a díjat azok az alkotók, műfordítók kaphatják meg, akik tevékenységükkel gazdagították a magyar kultúrát, illetve hozzájárultak annak nemzetközi megismertetéséhez. A kétezer euróval, emlékplakettel és oklevéllel járó elismerést egyik évben egy hazai műfordító, a rá következőben egy olyan külföldi alkotó kaphatja meg, aki sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért. Az első díjazott

Tandori Dezső

költő, író, műfordító, a kerület lakosa lesz.

Nagy Gábor Tamás

szólt arról, hogy a rendezvény elképzelhetetlen a határon túli közösségek nélkül; az idei programsorozat vendége a szlovákiai Zoboralja. A polgármester hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarság csak nehézségek árán élheti meg magyarságát. "Egy egész közösség érzi magát fenyegetve azért, mert magyarnak született" – fogalmazott Nagy Gábor Tamás, példaként említve a szlovákiai nyelvtörvényt és a Benes-dekrétumot. A polgármester szerint az ilyen rendezvények azt éreztetik a határon túli közösségekkel, hogy az anyaország megbecsüli őket. "A megfélemlítés politikája legyőzhető a kultúra, a lélek által" – tette hozzá. A megnyitón felszólalt

L. Simon László

költő, író, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes elnöke, aki szerint a politika akkor tudja megvédeni a magyar nyelvet, ha vannak olyan szimbolikus események, mint a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe. Szólt arról, hogy az Országgyűlés szeptember 12-én tárgyal a határozattervezetről, amely november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítaná. A megemlékezés időpontjául azért választották ezt a napot, mert 1844-ben ekkor fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.

A digitalizálás nem teszi tönkre a könyveket

A kormánypárti politikus a könyvkultúra támogatása mellett érvelt. L. Simon László megemlékezett az idén elindult Márai-programról, amely szerinte jelentős és hatékony segítség a hazai könyvszakmának. Az író szerint a digitális kiadások nem helyettesíthetik a hagyományos papíralapú könyveket, és a digitális adathordozók még nem bizonyították időállóságukat. Ugyanakkor kitért arra, hogy a kormányzat fontosnak tartja a magyar szellemi örökség digitalizálását. Mint elhangzott, tervezik bevezetni az úgynevezett "digitális köteles példányt". A vasárnapig tartó rendezvényt gyermekprogramok, folklór- és táncbemutatók, könyvbemutatók és koncertek színesítik. Fellép többek közt a Kormorán Memory Band,

Tolcsvay Béla

és

Nemcsák Károly

,

Jamie Winchester

és zenekara, a Kávészünet Együttes,

Gryllus Vilmos

, valamint a Hot Jazz Band.