Kultúra

Kisbolygót "kapott" Kossuth Lajos, Hofi Géza és André Kertész

Kisbolygót "kapott" Kossuth Lajos, Hofi Géza és André Kertész

2011. augusztus 3., szerda
Kisbolygót "kapott" Kossuth Lajos, Hofi Géza és André Kertész

Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), ennek eredményeként kisbolygót kapott Kossuth Lajos, Hofi Géza, André Kertész, valamint Timothy R. Bedding, a Sydneyi Egyetem professzora, és egy-egy aszteroidát neveztek el Kincsemről, valamint a Badacsonyról is.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület

honlapján

olvasható, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésében indították 1997-ben a kisbolygó-megfigyelési programot, amelynek keretében eddig ezernél több aszteroidát fedeztek fel. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkés-tetői állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták az egyetem volt hallgatói és kutatói, illetve a csillagda munkatársai. Több tucat égitestet sikerült felfedezni a NASA aszteroidakutató programjának (NEAT - Near-Earth Asteroid Tracking) archívumában is.

Sárneczky Krisztián

és

Mészáros Szabolcs

fedezte fel 2003. november 5-én a 450 millió kilométer távolságban lévő, 5,38 éves keringési idejű 4-5 kilométer átmérőjű kisbolygót, a 90376-os sorszámú aszteroida sok évi névtelenség után kapta a Kossuth nevet. "Azért pont ez az égitest, mert a sorrendben következő magyar felfedezésű kisbolygó, a 91024-es sorszámú a keresztségben a Széchenyi nevet kapta, így a listáinkban egymás után szerepelhet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc két emblematikus figurája" - olvasható a csillagászati honlapon.

André Kertész

(1894-1985) magyar származású világhírű fotóművészről nevezték el azt az égitestet, amelyet Sárneczky Krisztián azonosított a NEAT program 2002. március 12-i felvételein. A kisbolygóöv külső részén, 450 millió kilométeres távolságban található égitest 5,27 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője 2-3 kilométer lehet.

Kiss László

és

Sárneczky Krisztián

fedezte fel 2008-ban Ausztráliából, a Siding Spring Obszervatórium 1 méteres távcsövével azt 2-3 kilométer átmérőjű, ötéves keringési idejű kisbolygót, amely

Timothy R. Beddingről

, a Sydneyi Egyetem professzoráról, a Nap-típusú csillagrezgések tudoráról kapta a nevét. Szintén

Sárneczky Krisztián

találta a "Hofigéza" kisbolygót; a Kossuth-díjas előadóművészről elnevezett égitest átmérője 1-2 kilométer, és 3,38 év alatt kerüli meg a Napot. Badacsonyról nevezték azt az 1-2 kilométeres égitestet, amely 360 millió kilométerre található a Naptól, és 3,7 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. Kisbolygót neveztek el Kincsemről, a csodakancáról, amely egy 3-4 kilométeres égitestet "kapott". Mindkét aszteroidát ugyancsak Sárneczky Krisztián fedezte fel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.