/

Káros-e a kerékpározás? + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Közlekedési kultúránk részévé vált, hogy az autózás és tömegközlekedés helyett aki csak teheti, kerékpárra pattan, így szelve át a várost rövid távon így sokkal hamarabb elérve úti célját, mint az autósok. De vajon a városi biciklizés káros-e az egészségre, mint azt egyesek állítják?

Ha a mozgás örömét és annak hatását nézzük, akkor azt kell mondani, hogy nem, nem lehet káros. (Hiába állítják ennek ellenkezőjét például kanadai kutatók – a szerk.) Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg város levegőjét szennyező gépjárművek tömegéről. A forgalomszámlálási adatok alapján Szegeden növekszik a forgalomban részt vevő gépjárművek száma, így a szállópor által okozott légszennyezés egészségünkre nézve jelentős problémát okoz. A Kossuth Lajos sugárúton elhelyezett automata mérőállomás adatai jól mutatják, hogy az elmúlt években jelentősen romlott a légszennyezettség, az gyakran meghaladja a határértéket. Ezek a mérési adatok az átmenő forgalom megszűntével jelentősen javulhatnak.

Problémát okozhat a légszennyező anyagok belégzése

Baráti figyelmeztetés hölgyeknek: a bőrön megjelenő ráncok, a bőr felszínén mutatkozó mélyedések, redők kialakulásához − a genetikai adottságok mellett − a légszennyezettség is nagymértékben hozzájárul!

Egy felnőtt 10-20 000 liter levegőt lélegzik be naponta − körülbelül 7-14 litert percenként. De erős fizikai munkavégzés esetén – például kerékpározás a hídra fel − ez a szám 50 literre is változhat percenként. Ha a kerékpáron egy hároméves gyermeket is szállítunk, gondoljunk arra, hogy ő kétszer annyi levegőt lélegzik be, mint egy felnőtt, mivel légútjai keskenyebbek, és tüdeje még fejlődik. A légszennyező anyagok belélegzése náluk komolyabb problémát okoz, és azok hatása tovább fennmaradhat. A levegőben található részecskék szem-, orr- és torokbántalmakat okozhatnak. Az ilyen apró részecskék belégzése − melyek mélyen a tüdőbe jutnak − a véráramban elnyelődhetnek, vagy tüdő-, esetleg egyéb egészségügyi problémát okozhatnak. Természetesen nem mindenki teheti meg, hogy költözéssel biztosítsa lakhelye jó levegőjét. Annyit azonban mindenképpen érdemes megtennünk, hogy a nagy forgalmú utak mellett, a belvárosban − lehetőség szerint − használjunk szájmaszkot, ezzel is minimalizálva a szálló por belégzését. Esetleg magas légszennyezettséget mutató napokon a kint töltött időt is korlátozhatjuk. Hogy melyek ezek a napok, megtudhatjuk az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat honlapján.

Minden városi közlekedési forma káros

Természetesen a „bringás oldalt” is megkerestük, Dovalovszki András kerékpáros aktivistának a témáról teljesen más véleménye van.

Szerinte a kérdés eldöntéséhez talán egyszerűbb kérdéseket is feltehetünk magunknak. Ha nem látunk valamit, akkor az tényleg nem is létezik? Tiszta ma Szeged levegője? Naivnak tűnő kérdések, de akkor mégis: miért hisszük, hogy ha egy zárt kocsiszekrényben utazunk, akkor elkerülhetjük a légszennyezés ártalmait? – teszi fel a csöppet sem költői kérdést András. Létezik ma egyáltalán olyan városi közlekedési forma, ami nem káros az egészségünkre? A válasz sajnos: nem. Szeged és az ország levegője egyre rosszabb minőségű. Magyarországon évente több mint 160 000 embertársunk hal meg idő előtt csak a szállópor által okozott egészségkárosodásban. Becslések szerint a magyarországi nagyvárosok lakosai átlagosan két-három évvel élnek kevesebbet a rossz minőségű levegő miatt.

Nem csoda hát, hogy a civilek minden egyes fáért, zöld területért küzdenek, hogy maradjon még valami, ami megköti a nagy mennyiségű port és gázt a városban. Miután rájövünk a szomorú tényre – ilyen levegőben semmivel sem egészséges közlekedni, létezni –, kigondolhatjuk, hogyan csökkenthetjük mégis a légszennyezés káros hatásait – folytatja az aktivista.

Meggyőződése, hogy a kerékpár a városi közlekedésben igen hasznos jármű. Azon túl, hogy nem fokozza a levegő szennyezettségét, és így áttételesen is óvja társaink egészségét, a rajta ülőnek is több előnyt nyújt: a kerékpárosnak a gépkocsivezetőknél jóval magasabban van a feje, így nem az alsó, szennyezettebb levegőt szívja be. Napjainkban szinte gyorsabb kerékpárral a város két pontja közötti távot megtenni, így a füstben töltött idő is kevesebb. A fizikai munkavégzés következtében felgyorsult vérkeringés jobb hatásfokkal működteti az immunrendszert.

Kerékpáros praktikák

Persze, bizonyára sokan tapasztalták már, hogy mennyire rossz „letüdőzni” a lámpától induló gépjárművek tömény füstjét. Ez azonban csak pillanatnyi hatás, pár méter múlva már más eloszlású „füstöt” szívhatunk, ellentétben autós társainkkal, akiknek gépjárművébe beszorul a füst, és a nehéz szellőzés miatt lassan távozik.

Ahhoz hogy, még kevesebb légszennyezést kelljen elszenvednünk, Dovalovszki András szerint célszerű a következő praktikákat alkalmazni: ha lehetőség van rá, akkor a forgalmi lámpáknál álljunk fel előre úgy, hogy az első gépjármű sofőrje mindenképp lásson bennünket! Próbáljunk meg olyan útvonalon tekerni a napi közlekedésünk során, ahol kisebb a gépjárműforgalom. Sokszor a kis utcák szebbek is, csendesebbek is, és nem feltétlen hosszabb útvonalat eredményeznek. Ne fedjük el arcunkat egy csúnya maszkkal, inkább javasoljuk családtagjainknak és munkatársainknak is a reggeli közös tekerést! Egyrészt így vidámabb a nap kezdése, másrészt annyival is kevesebb autó fog araszolni a reggeli csúcsban.

A témával kapcsolatban az aktivista ajánlja az olvasók figyelmébe Baki Ádám kisfilmjét, melyet a Szabad-Tér-Mozi vetítésein is láthatnak majd szeptemberben az érdeklődők Szeged közterein, továbbá mosolygós kerékpározást és hátszelet kíván minden bringásnak!

Default thumbnail
Előző sztori

Az erőszakra nemet kell mondani

Default thumbnail
Következő sztori

A forint továbbra is rekordközelben a svájci frankkal szemben

Legutóbbi hasonló cikkek