Egyház

Idén is búcsút mondtak a bűnöknek Alsóvároson + FOTÓK

Idén is búcsút mondtak a bűnöknek Alsóvároson + FOTÓK

2011. augusztus 7., vasárnap
Idén is búcsút mondtak a bűnöknek Alsóvároson + FOTÓK
Búcsúhoz „öltözött” az alsóvárosi Mátyás tér, a szombati, Paskai László bíboros, ny. érsek által celebrált misére megtelt a ferences templom. A papi és szerzetesi hivatásokért ajánlották fel a 15 órai ifjúsági misét, melyen – stílszerűen – az alsóvárosi ifjak gitáros énekében gyönyörködhettek a hívek – az este 10 órási szentségimádást is a fiatalok vezették. Azért érkeztünk Szeged-Alsóvárosra, hogy köszöntsük a boldogságos Szűz Máriát, és kérjük édesanyai közbenjárását – fogalmazott a bíboros. Az atya felidézte azt a bibliai jelenetet, mikor Jézus a tömegnek beszél, és egy asszony boldognak nevezi anyját, Máriát. Erre Jézus úgy válaszolt: azok milyen boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és hűségesek is maradnak hozzá! Jézus boldogságmondása háttérbe helyezi a testi származást, és kiemeli Isten szavának meghallgatását. A boldogságos Szűz köszöntése egyben rámutat Jézus Krisztusra, Mária által jutunk el Jézushoz” – hangsúlyozta Paskai László.

A templom mellett

Míg a misén a templomban sok hívő állni kényszerült, mert csordultig voltak a padsorok, a térre kitelepült árusokat faggattuk. „Minden évben kijövünk ide, de egyre kevesebb az érdeklődő a standnál, főleg idősekkel találkozunk. 10-15 évvel ezelőtt tele volt a tér, annyi ember volt, hogy alig lehetett megmozdulni. Főleg a szentképeket, a rózsafüzéreket, imakönyveket veszik” – számolt be tapasztalatairól Balogh Éva, az Agapé Ferences Könyvkiadó ügyintézője. Hozzátette: a megcsappant érdeklődés annak is következménye, hogy a könyvszakma válsága ezt a szektort is eléri. A szegedi Szent Gellért Kiadó már a nyolcvanas évek eleje óta jelen van a búcsún – tudtuk meg Vörös Lászlótól, a kiadó területi képviselőjétől. Amióta a forgók és kalácsárusok, a csinadratta eltűnt a térről, azóta kevesebb ember fordul meg itt – fűzte hozzá. Ugyanakkor a szombat délutánnal kapcsolatban pozitív tapasztalatokról számolt be. A II. János Pál pápával kapcsolatos könyvek voltak a leginkább keresettek, illetve a szentekről szóló kiadványok is kelendőnek bizonyultak. A kiadó az ország szinte minden pontján megfordul, nemcsak búcsúkba, hanem könyvhetekre, könyvvásárokra is kitelepülnek. Vörös László úgy látja, egyelőre még van érdeklődés a könyvekre. A korosztályok megoszlásáról csak annyit mond, nemrég voltak Szolnokon, a váci egyházmegyei találkozón, ott szép számmal lehetett látni fiatalokat is. Nem látja kevésbé reprezentáltnak az ifjúságot a standokat tallózó Imre sem, aki még a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség fiatalok közösségét formáló erejét is említi. Imre meghatározott rendszerességgel jár búcsúba, mint elmondta, az alsóvárosit a hely hangulata miatt különösen szereti. Arra a kérdésre, hogy miként lehet igazán megélni a búcsút, úgy felelt: amennyiben Isten kegyelme megadja, átérezzük.
A Havas Boldogasszony ünnep ókori eredetű, a római Santa Maria Maggiore templom – amely egyike a régi római bazilikáknak – saját eredethagyományát ezzel magyarázza. A legenda szerint ugyanis kegyes alapítványt akart tenni egy gyermektelen római patrícius házaspár, az egyháznak egy templomot akartak adományozni. Álmukban megjelent nekik Szűz Mária, és azt mondta, ahova másnap hajnalra hó fog esni, arra a helyre építsék fel a templomot. Ezt az álmot látta a legenda szerint Liberius pápa is. Valóban ezen a helyen épült fel a bazilika, amely az alsóvárosi templom anyatemploma. Valamikor ez a búcsú a Szegedről elszármazottak gyűjtőhelye volt. A 18. században megindult a Temesköz és a Délvidék újbóli benépesítése, új községeket alapított itt a császári udvar, amelyek lakosságának jelentős részét szegedi lakosok töltötték fel. Az elszármazottak augusztus 5-én visszatértek a Tisza-parti városba, ekkor a szegediségüket, a „szögedi nemzethez” való tartozásukat ünnepelték meg azzal, hogy az itt élő távoli rokonokat, vagy pusztán a búcsú kapcsán a lelki rokonságukat keresték fel.

Nem körhinta

A hívő ember számára a búcsú nem vásárt és körhintát, hanem szentmisét, szentgyónást jelent, találkozást az Istennel, elcsöndesedést a hétköznapok rohanásában, a sebek gyógyulását. Ha valaki eltöri a lábát, akkor elmegy orvoshoz, röntgenre, gipszelőbe. Csontja összeforr, lába meggyógyul. De még szükséges a teljes épséghez a rehabilitáció, a gyógytorna. A teljes felépüléshez, sebekkel teli szeretetünk gyógyulásához még szükséges, hogy az egyház által előírt módon részesüljünk a teljes gyógyulás folyamatában. Ez a búcsú – magyarázta Varga Kamill ferences testvér. A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga számára az egyház segítségével, amely a megváltás szolgálója, Krisztus és szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát kezeli és abban részesít – tudtuk meg a testvértől.

Kiönteni a lelket

A kolostorbeli építkezés miatt a gyónás egyik helyszínét kihelyezték a Bálint Sándor-szoborhoz a szabadba, szolgálata végeztél Zatykó László ferences testvért faggattuk. „Ez a búcsú a szegedi katolikusok szívügye, mindenki fontosnak látja, hogy ide ellátogasson” – így a testvér. Hozzátette: Máriát édesanyai mivoltában is tisztelik és szeretik az emberek. Isten Fia nehéz körülmények közé született, de az Úr azt nagyon fontosnak tartotta, hogy jó édesanyja és édesapja legyen – ez a lényeg a mi életünkben is, ezt is üzeni a mostani ünnep: hogy jó apák és anyák legyenek a hívek – emeli ki Zatykó László. Azt is megtudtuk, különösen vasárnap szoktak sokan gyónni a szentmisékhez kötődve. A szentgyónás valamelyest átalakult, az embereknek nemcsak az az igényük, hogy őszintén megvallják Jézusnak a bűneiket, hanem az is, hogy az életüket „kiöntsék”. „Ma kevesebb talán az alkalmuk, hogy olyasmiről beszéljenek, ami lényeges számukra, ami az ő szívügyük, de erre is szívesen nyitott a gyóntatópap” – összegzett a ferences testvér.

Búcsú a búcsúban

Szombat este keresztút-járást vezettek a város cserkészei Laurinyecz Mihály orosházi plébános vezetésével. „A keresztút önmagában is teljes búcsúnyerési lehetőség, mondhatni ’búcsú a búcsúban’, olyan formája az egyház liturgikus-imádságos lelkiéletének, amely segít abban, hogy Jézus szenvedésében részesedjünk” – magyarázta az atya. Ezáltal közelebb kerülünk az emberi lét mélységeihez, azokhoz az embertársainkhoz, akik szenvednek, akik fájdalmat hordoznak. Rajtuk segíteni tudnak azok, akiknek kicsit könnyebb az élete, vagy legalábbis erősebb lélekkel viselhetik. Az egész keresztútban benne rejlik Jézus feltámadásának reménye – mutatott rá Laurinyecz atya. Jézus elítélésétől a sírba tételig, részben biblikus, részben az egyházi hagyománybeli alapokra épülő 14 állomást (stációt) jártak végig a hívek, az elmélkedést, a bevezető imádságokat, illetve fohászokat a cserkészek vezették. Mindezzel a nehéz helyzetben levőkre szerették volna irányítani a figyelmet, azokra, akikre kevesen gondolnak – tudtuk meg az atyától.

Az augusztus 7-i (vasárnap) program

6.00 Ünnepélyes reggeli zsolozsma 7.00 Szentmise az édesanyai-édesapai hivatásokért: fr. Hessz Dénes ofm 9.00 Ünnepi szentmise – a Családokért – körmenet Celebrál: Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök 12.00 Szentmise az idősekért, betegekért, ápolókért – utána litánia fr. Lengyel Donát ofm, Alsóvárosi káplán 15.30 Tridenti rítusú (latin nyelvű) szentmise Celebrál: fr. Barsi Balázs ofm, sümegi gvardián 17.15 ünnepélyes esti zsolozsma 18.00 A búcsú záró szentmiséje – TE DEUM; Celebrál: Gyulay Endre püspök

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.