Vélemény

Vélemény: A hozzászólás szabadságáról

Vélemény: A hozzászólás szabadságáról

2011. július 12., kedd
Vélemény: A hozzászólás szabadságáról

Néha pár tucat, egymást szapuló agyament baromságain kell végigrágnia magát, a más véleményére kíváncsi olvasónak és szerzőnek egyaránt. Vannak szóra sem érdemes megjegyzések, és vannak, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat, amelyekkel érdemes párbeszédet folytatni, netán vitázni is érdemes, mindannyiunk okulására.

Érdekes, hogy bár egyre több a bizonytalan szavazók száma - de legalább is jelentősen nem csökken - és egyre gyakrabban hallani a kormány intézkedéseit bíráló megjegyzéseket, a „hivatalos” médiából sugárzó összkép mégis az, hogy a kormány nem végzi rosszul a dolgát. Vannak ugyan bizonyos csatornák, lapok és műsorok, ahol határozottan szidják Orbán Viktort és munkatársait és erre mindig, mindenkor meg is vélik találni az okot, de úgy összességében, az előző kormányokhoz viszonyítva a kormányról kialakult kép a közbeszédben nem (teljesen) negatív. Az összevont, és átszervezett közmédiában, a kormányzati munka gyakran sulykolásszerűen sugallt pozitív értékelése már-már visszatetsző, mégis ennek ellenére (vagy pont ezért?) – a kevésbé gyenge gyomrú többségnél – ezek szerint „átjön” (bajön?) a kormányzati kommunikáció. Más kérdés, hogy az imént elmondottak az interneten zajló kommunikációra már nem igazak, bár az ottani közbeszédben sem egyértelmű a kormányzat (negatív) megítélése. Különösen érdekes lenne egy arra irányuló kutatás, hogy mi az aránya a hagyományos médiából, illetve az internetet használva tájékozódóknak, mekkora az átfedés e két réteg között, illetve, az egyes pártok szavazótáborának, milyenek az ez irányú, médiafogyasztási szokásai. Mindezt csak mondandóm elöljárójaként konstatálom, mert azt gondolom, a baloldali ellenzék és a felszívódott SZDSZ szavazótábora kezdett el aggódni ismét, olyasmin, ami valójában nem más, mint csupán vihar egy kanál vízben, de legalább is egy jól kitervelt és levezényelt – figyelemelterelő – kormányzati kommentügyi médiahack. (Ezek után el lehet gondolkodni: a következő választások megnyeréséhez elégséges-e csupán az interneten többnyire szabadon áramló gondolatok védelme, ha már oda a sajtószabadság?) Kezdődött az egész azzal, hogy a kormánykörökben valakinek nyilván feltűnt, hogy július elseje van, azaz, érvénybe lépett a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság új jogosítványa, mely mostantól - a meghirdetett fél év türelmi letelte idő után – a nyomtatott, és internetes sajtótermék felügyeletére is kiterjed. Nosza, gondolhatták adott helyen, üssünk két legyet egy csapásra, mutassuk meg valóban van miért rettegniük, a rettegőknek, ha már rettegni akarnak. Jó okot találni nem kellett messzire menniük, a komment-ügy kipattantóinak: A kormány kommunikációs államtitkára kezdeményezett vizsgálatot a Népszava ellen egy komment miatt. Na, ebből aztán mindjárt messzemenő következtetéseket kezdtek levonni egyesek, és komment cenzúrát emlegettek, ami ugye ez idő tájt, mint tudjuk, egyenlő a szabad, modern gondolkodás halálával. És tényleg! Ha sebtében és páni módon felvázolt víziók beigazolódtak volna, az óriási baj lett volna, erősen korlátozva éreztem volna magam is a véleményszabadságot. De szerencsére nem így történt, mivel, mint az illetékes helyről egy héttel később megtudtuk, félreértés történt: a Médiatanács részéről Koltay András elmondta, hogy a médiatörvény hatálya az internetes sajtótermékekhez fűzött kommentekre, blogbejegyzésekre, fórumokra nem terjed ki. A szabályozás csak a szerkesztett tartalmakra vonatkozik. A komment még akkor sem tekinthető szerkesztett tartalomnak, ha moderálják azt, hiszen nem a szerkesztő döntésén múlik, hogy mi kerül ki az internetes oldalra. És itt akkor, le is zárhatnánk a témát, a hisztériakeltés okafogyott. Azonban, felmerül a sanda gyanú: valóban a kormányzó erő ügyes figyelemelterelő manőverével volt dolgunk, vagy inkább egyfajta (már elnézést a kifejezésért) „töketlenkedésről”? Nem lehet, hogy Orbán és csapata ezt valójában – erőből - keresztülvihető ötletnek tartotta, csakhogy a túl hangosra, haragosra sikeredett „társadalmi konzultáció” eredménye láttán inkább kihátráltak ebből – mint annyi másból is -? Egyszer csak megtudjuk - talán pont egy kommentből - a valóságot, a kulisszatitkokat… Ami, még izgalmasabb és sajnálatosabb, az az, ahogy egyes internetes sajtóorgánumok viszonyultak a kérdéshez. Szerkesztőségünk, nem változtatott a hozzászólásokhoz fűződő eddigi gyakorlatán, tartottuk és tartjuk magunkat a „felhasználási feltételek”

olvasói hozzászólásokra vonatkozókban lefektetett irányelveinkhez. Mások, örömmel szabadultak meg komment-felületeiktől, mondván a hatóság kényszeríti erre őket, megint mások a ló túloldalára estek, mint kollegánk a Heti Válasznál, aki egyenest a hozzászólások anonimitásának eltörlését szorgalmazza, mi több szerinte az lenne az üdvös, ha: „a magyarország.hu kormányzati portál mintáján (vagy azzal együttműködve), csak hitelesen azonosított személyek szólhatnának hozzá közvetlenül bármely fórumon, az internetes sajtó szereplőinek legszélesebb körű összefogásával”. Nos, ez lenne csak a szép új világ. Nem? Lehet a kormányzathoz közelállónak tartott hetilapnál valamit tudnak, amit mi még nem is sejtünk? Remélem a publicista véleménye csak egyfajta magánvélemény, mint a magamé is itt e felületen. Mindenképp, fel kell lépni a „rossz” kommentek ellen, de meggyőződésem, hogy a hozzászólásokra szükség van. Néha bizony egy-egy ügy hátteréről többet tudhatunk meg, a hozzászólásokból. Néha meg pár tucat, egymást szapuló agyament baromságain kell végigrágnia magát, a más véleményére kíváncsi olvasónak és szerzőnek egyaránt. Vannak szóra sem érdemes megjegyzések, és vannak, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat, amelyekkel érdemes párbeszédet folytatni, netán vitázni is érdemes, mindannyiunk okulására. Az ilyen konstruktív kommentkből van kevesebb, de mondhatni az adott média komolyságát – minden moderáció nélkül - az ott hozzászólásaikkal tüsténkedők modora is minősíti. Olyanok vagyunk, hát amilyenek a hozzászólásink. Nem kell ehhez beazonosíthatónak lenni. A stílus, maga az ember – tartották valaha.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.