Turul-ünnepség Tiszaújlakon

Huszonkettedik alkalommal tartották meg vasárnap Tiszaújlakon, a Nagyszőlősi járásban a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyén emelt turulmadaras emlékműnél a kárpátaljai magyarság hagyományosan legnagyobb tömegrendezvényét, a Turul-ünnepséget.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvény ünnepi szónoka,

Répás Zsuzsanna

nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta: a magyarság önfenntartásért folytatott küzdelme Kárpátalján a legkeményebb feladat a Kárpát-medencében, és méltó a Rákóczi-szabadságharc hagyományaihoz. Népes hallgatóságát arról biztosította, hogy a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz a kárpátaljai magyar közösség támogatása, megerősítése és boldogulása érdekében. Mint mondta, a szovjet időkben is igen komoly próbatételnek kitett 160 ezres kárpátaljai magyar közösségre példaként tekint az összmagyarság, mert példamutató az, ahogy a kárpátaljai magyarok őrzik anyanyelvüket, küzdenek önazonosságuk megtartásáért. Ez abból is látszik, hogy Kárpátalján a legkisebb az asszimiláció mértéke – emlékeztetett. A szónok kitért az anyanyelvű oktatás megőrzésének fontosságára, mert – mint fogalmazott – „az anyanyelven való tanulás egyrészt az egyik legalapvetőbb jogunk, másrészt pedig növeli a versenyképességünket a mai, gyorsan változó világban”. Magabiztos tudásra csak olyan ember képes szert tenni, aki az anyanyelvén tanul, s az anyanyelvére alapozva tud csak idegen nyelveket jól megtanulni és hatékonyan használni – fűzte hozzá. A politikus összefogásra, egymás megismerésére és támogatására szólította a Kárpát-medence magyar közösségeit, és beszédének befejezéseként elismerő szavakkal emlékezett meg a múlt héten elhunyt

Soós Kálmánról

, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektoráról.

Kovács Miklós

, a KMKSZ elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság már kétszer annyi ideje folytatja szabadságküzdelmét, mint amennyi ideig a Rákóczi-szabadságharc tartott. Most éppen azért kell harcolnia, hogy az ukrán államhatalom biztosítsa számára a saját parlamenti képviselő megválasztásához fűződő kollektív nemzetiségi jogát, mivel – mint fogalmazott – „nagy politikai hatalomra szert tett, egyébként egymás ellen küzdő két kárpátaljai ukrán-ruszin maffiózó oligarcha összefogott, hogy a korábbi választókerületek átrajzolásával a kárpátaljai magyarságot elüsse saját parlamenti képviselője megválasztásának a lehetőségétől”.

Vladiszlav Lecovics

, a Kárpáti Ruszinok Társaságának elnöke felszólalásában éltette az ezeregyszáz éves ruszin-magyar barátságot, s a Rákóczi-szabadságharcban való ruszin részvétel kapcsán a szabadság és a ruszin-magyar testvériség jelképének nevezte a Turul madarat. Az egyszerűsített eljárásban történő visszahonosításról elfogadott magyar törvényre utalva elítélte az ukrán titkosszolgálatok kárpátaljai magyarok ellen korábban indított megfélemlítési akcióját. Egyúttal arra kérte a magyar kormányt, hogy „honosítsa vissza a magyarsággal mindig szoros sorsközösségben élt kárpátaljai ruszinokat”.