/

Royal: a minőségi kollégiumi fejlesztések mellett az EHÖK

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Önfenntartó projekt lehet a Royal Hotelbe tervezett egyetemi kollégium működtetése – véli Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) elnöke. A diákvezető csúztatásnak minősíti azokat a híreszteléseket, hogy esetleg a szociális támogatások vagy tanulmányi ösztöndíjak „terhére” fedeznék az új egyetemi szállás fenntartását.

– Miért tartja az EHÖK fontosnak azt a projektet, melynek keretében prémiumkategóriás egyetemi kollégiumot alakítanának ki a Royal Hotelben?

– Szerintem ez így túl filozofikus kérdés, hiszen az SZTE jelenleg 30 ezer hallgatóval rendelkezik, ebből 15 ezer nappali tagozatos tanuló, miközben nagyjából 3-4 ezer fő számára tudunk férőhelyet biztosítani egyetemi szálláshelyeken. Ráadásul főként 3-4 ágyas szobákról beszélhetünk, kis férőhelyen, még az egy százalékot sem éri el a kényelmes, kétágyas szobák száma. Ezzel a projekttel bővíteni tudjuk a 21. századnak megfelelő színvonalú szobáink számát.
Hadd tegyem hozzá: meg szoktam egyébként lepődni azokon a híradásokon, melyek luxuskollégiumként emlegetik az elképzelést. Úgy gondolom, ha egy kollégiumi szobában van egy fürdő, internet, s csak egy társsal kell osztozni a lakhelyen, azt nemigen lehet luxusnak nevezni.

– Mekkora most az SZTE-n túljelentkezés a kollégiumi férőhelyekre?

– Szeptember környékén nagyon nagy a túljelentkezés. Elvileg minden államilag finanszírozott hallgatónak meg kell adni a lehetőséget, hogy legalább pályázhasson. Október, november környékén aztán elkezdenek ürülni a kollégiumok, mert nem mindenkinek nyerte el a tetszését a szállás. Egyre többen érzik úgy, hogy egy 10-15 négyzetméteres szobában élni négyen és a folyosó végre kimenni minden nap, ha zuhanyozni akarnak, nem éppen a legszerencsésebb életmód. Ha mi egy európai színvonalú egyetemet szeretnénk, ahová külföldi tanulók és kutatók is nagy számban, folyamatosan érkeznek, akkor rögzíteni kell, hogy egy-, minimum kétágyas kollégiumi férőhelyeket is tudjunk biztosítani. Ráadásul a fenntartás a kormányrendelet és az oktatási törvény alapján úgy alakítható ki, hogy nem kell pluszforrással számolni a Royal Hotel üzemetetésével kapcsolatban.

– Tehát a normatív állami támogatás és egyéb hasznosítási modellek segítségével legalább nullszaldósra hozható ki az üzemeltetés?

– Nézzük a tényeket! Az SZTE gazdasági tanácsa egyhangúan, szenátusa pedig hatvanszázalékos többséggel úgy döntött, hogy teljesen felújított állapotban birtokba vesszük és üzemeltetjük az épületet, és három forrásból nagy valószínűség szerint megvalósítható nullszaldós fenntartás. Milyen forrásokra gondolok?
Az egyik a kollégiumi normatíva, ami fejalapú támogatás, minden kollégista után jár, a másik ebben a pillérben pedig az ott lakó hallgatók befizetése. E terület fedezné mintegy 60 százalékát az üzemeltetési költségeknek. A másik láb, amire támaszkodhatunk, az utcafrontos üzlethelyiségek kiadása, ebből 20-25 százalékot remélhetünk, a fennmaradó 20-25 százalékot pedig a szobák nyári, szállodai hasznosításából egészítenénk ki. Mindehhez járul még, hogy a Royal az egyetem idegenforgalmi jellegű képzéseibe is bekapcsolható lesz „tanszállodaként”, a gyakorlati képzést segítve.

– Nyilvánvalóan többkörös egyetemi egyeztetési folyamatot követően véglegesítik majd az új prémiumkategóriás kollégium működésével kapcsolatos elképzeléseket. Milyen álláspontot képvisel az EHÖK? A magyar vagy a külföldi diákokat részesítené-e előnyben, s milyen pályázati elveket szabna meg?

– Jelenleg a kollégiumi felvételi szociális és tanulmányi alapon dől el az SZTE-n, erre megvan a megfelelő szenátusi szabályzat. Ezt persze adott esetben árnyalhatja, ha a szenátus úgy dönt, hogy egyfajta szakkollégiumi rendszert látna szívesen a Royal esetében. Akkor a szociális szempont kiesik, s tisztán a tanulmányi, tudományos teljesítmény kerül előtérbe.

– Ha minden a tervek szerint alakul, mikor költözhetnek be az első lakók?

– Ahogy arról a múlt héten önök is beszámoltak, a szenátus döntését még jóvá kell hagynia a nemzeti vagyonkezelőnek. Ha ez megtörténik, s minden a tervek szerint alakul, akkor jövő szeptemberben fogadhatja majd a kollégium új bérlőit. Szerencsés esetben nyáron már egyfajta próbaüzemmóddal a tanszálloda el is indulhat.

– Nem kerülhetjük meg: a Royal-ügy kapcsán többen azzal támadták az EHÖK-öt, hogy a projektet részben abból a több száz milliós keretből fedeznék, melyet a szervezet az ösztöndíjak, lakhatási és szociális támogatások „szűkebbre szabásával” halmozott fel. Ebből mi az igazság?

– Az első, amit fontos megjegyeznem, hogy Magyarország is egy világgazdasági válság után van, és nem túl elegáns azért támadni egy szervezetet, mert nem lett deficites, azaz sikerült megtakarítania! A csúsztatás némely hírekben az, hogy összemossák a hallgatói normatívát, ami a hallgatói ösztöndíjak körébe tartozik – törvényileg szabályozva közvetlenül ki kell fizetni a hallgatóknak – a lakhatási támogatási normatívával, amit az állam konkrétan abból a célból ad nekünk, hogy kollégiumot építsünk, bővítsünk, fejlesszünk, új férőhelyeket hozzunk létre. A lakhatási támogatási keretösszeg 15 ezer hallgató után évente 150-200 millió forint, ez egyéb célra nem fordítható. Tehát szándékos csúsztatás, hogy a tanulmányi ösztöndíjaknak közük lenne ehhez a beruházáshoz. Ezt nem lehet összemosni a lakhatási támogatási keretösszegével, aminek elosztását ráadásul nem az EHÖK, hanem a szenátus határozza meg. Ez olyan, mintha valaki azt reklamálná, hogy az állami tb-kasszából miért nem autópályát építünk…
Ráadásul az sem igaz, hogy a lakhatási támogatásból felhalmozott keretösszeget fordítanánk a Royal-projektre. A hallgatói önkormányzat érdemben nem számol azzal, hogy e keretösszegből erre a projektre pluszpénzt kelljen fordítani, hiszen – mint mondtam – az üzemeltetés legalább nullszaldósra kihozható.
Ambiciózusak egyébként a terveik a teljes szegedi kollégiumi rendszer fejlesztésével kapcsolatban is. A cél, hogy mindenütt alap lehessen a kétágyas, internetes szobák létesítése. Ahhoz, hogy a kollégiumi rendszerünket fejlesszük, szükséges a szolgáltatások szélesítése is.

Dobó Csaba – Pintér M. Lajos

Default thumbnail
Előző sztori

Változnak a földügyi törvények

Default thumbnail
Következő sztori

A frankkal szemben erősödött a forint estére

Legutóbbi hasonló cikkek