Közélet

Kivonult az MSZP és a KDNP az alkotmányügyi bizottság üléséről

Kivonult az MSZP és a KDNP az alkotmányügyi bizottság üléséről

2011. május 16., hétfő
Kivonult az MSZP és a KDNP az alkotmányügyi bizottság üléséről

Az MSZP, majd a KDNP képviselői is kivonultak a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői üléséről, a fideszes Lázár János és Balsai István pénteken beterjesztett két törvényjavaslatának megvitatása közben. Az indítványokat kedden kezdheti tárgyalni a Ház.

Az előterjesztői, majd az MSZP-s és jobbikos hozzászólalások után a fideszes

Szakács Imre

kért szót, és álláspontja kifejtése után javasolta: ha minden frakció hozzászólt a kérdéshez, zárják le a vitát, mivel számos napirendi pont van még hátra. A levezető elnök,

Cser-Palkovics András

(Fidesz) jelezte, erről a javaslatról vita nélkül kell dönteni. A vita lezárásával a testület fideszes tagjai egyetértettek. Ekkor az MSZP kivonult az ülésről. Cser-Palkovics András ezután emlékeztetett, a házszabály alapján minden frakció egy képviselőjének joga van a vita lezárását követően hozzászólni a témához. Ezt követően a jobbikos

Gaudi-Nagy Tamás

kért szót, kifogásolva az eljárást, majd a KDNP-s

Salamon László

fejtette ki véleményét. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: egyetlen frakciónak, a KDNP-nek nem adatott meg a lehetőség a vitában való hozzászólásra. Kétségtelen, hogy elhangzott a fideszes ügyrendi javaslat - folytatta -, de a házszabály szellemének az felelt volna meg, ha az ülésvezető megkérdezi a KDNP-t, akar-e élni a felszólalási lehetőségével. Megjegyezte, lett volna mondandójuk, de "ha nem kíváncsi a bizottság a mondanivalónkra, akkor megtartjuk a véleményünket magunknak". Cser-Palkovics András erre úgy reagált, 35 percig nem jelezte a KDNP hozzászólási szándékát. Ezután Salamon László

Rubovszky Györggyel

(KDNP) együtt elhagyta a termet. A Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítási, illetve Ab-törvénymódosítási javaslat szerint már idén 11-ről 15 tagúra bővülhet az Alkotmánybíróság (Ab), továbbá megszüntethetővé válhat az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás. Az alkotmányügyi bizottságban történtek előtt az előterjesztők nevében

Balsai István

tájékoztatott: a benyújtott indítványokat kedden kezdheti tárgyalni az Országgyűlés. A nyugdíjakkal kapcsolatos tervezett rendelkezésről azt mondta, "ez a kiegészítés senkitől nem vesz el semmit. (...) Nem látom ebben a szövegben, hogy bárkinek a nyugdíját elvennék, vagy bárkivel kapcsolatban rosszabb helyzetet teremtene az alkotmánymódosítás". Hozzátette, hogy ha lesz ilyen kormányzati törvénycsomag, és "nyilván lesz", az meg fogja indokolni, mi legyen a szolgálati nyugdíjakkal, a rokkantnyugdíjakkal, a korengedményes nyugdíjakkal. A beterjesztett alkotmánymódosítás a nyugdíjrendszer átalakításának lehetőségét teszi lehetővé - hangsúlyozta. (A fideszes képviselők úgy módosítanák a jelenlegi alkotmányt, hogy kimondanák: az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor megszüntethető.) A kormány nevében

Rétvári Bence

, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kabinet álláspontja támogató. Magyarország versenyképességéhez át kell tekinteni a nyugellátásra vonatkozó rendelkezéseket - emelte ki, közölve, hogy az indokolt korkedvezményes, rokkantsági nyugellátásokat meg kell védeni. Az MSZP-s

Lamperth Mónika

elképesztőnek nevezte, hogy ilyen jellegű indítványról pénteken az internetről értesülnek, majd hétfő reggel tudják meg, hogy már a 11 óra 30 perckor kezdődő alkotmányügyi bizottsági ülésen tárgyalni fognak róla. A javaslatok tartalmát kritizálva úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP-szövetség totális támadást indít a nyugdíjasok ellen. Hozzátette, a "totális támadásnak" nemcsak a rendészeti állományban dolgozók a célzottai, hanem a korhatárnál korábban nyugdíjba vonult bányászok, vegyipari dolgozók és buszsofőrök is. Ők olyan fenyegetett helyzetbe kerülnek, ami teljesen elfogadhatatlan - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a javaslat agresszív támadás a jogbiztonság ellen is, hiszen szerzett jogot sért. A jobbikos

Staudt Gábor

úgy fogalmazott, elképedve állnak az előterjesztés előtt, amely szerinte a mindenkori államba vetett hitet fogja megingatni. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ha a kormányoldal szerint az államadósságot azért nem lehet újratárgyalni, mert a megkötött szerződési köti a magyar államot, akkor ugyanilyen jogon "hogy merik felbontani a szerződést, amelyet a saját állampolgáraikkal kötöttek". Párttársa,

Gyüre Csaba

, a bizottság alelnöke a jogállamiság intézménye elleni támadásnak nevezte az alkotmánymódosítást. Az Ab tervezett létszámbővülése szerinte egy dologra ad lehetőséget, arra, hogy fideszes pártemberekkel töltsék fel a testületet. Ezt követően kért szót a fideszes Szakács Imre, aki a már említett ügyrendi javaslata előtt azt mondta, azt véli elképesztőnek, hogy a szocialisták teljesen normálisnak tartják azt a szabályozást, amelyet ők hoztak az elmúlt nyolc évben, amely lehetővé teszi azt, hogy 40-50 éves korban lévő rendvédelmi dolgozók a legnagyobb szakmai tapasztalat birtokában dönthessenek a nyugdíjba vonulás mellett. Az alkotmányügyi bizottság, amelyben a szavazásnál végül csak fideszes és jobbikos képviselők maradtak - az LMP egyáltalán nem vett részt a tanácskozáson -, mindkét törvényjavaslatot fideszes támogatással - a Jobbik ellenében - tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.