Egyetem

Ösztöndíj a legkiválóbb szegedi hallgatóknak

Ösztöndíj a legkiválóbb szegedi hallgatóknak

2011. április 26., kedd
Ösztöndíj a legkiválóbb szegedi hallgatóknak

Évről évre egyre magasabb színvonalú pályázatok érkeznek be az SZTE Tehetségpont részeként működő és idén tízéves fennállását ünneplő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítványhoz, mely eddig több mint 8 millió forint ösztöndíjjal jutalmazta az egyetem legjobb hallgatóit. Az idei, fejenként 200 ezer forintot elnyert „Sófi-ötösben” a vegyészek dominálnak, de egy énekművésznek, egy orvostanhallgatónak és egy programtervező informatikusnak is gratulálhatunk.

„Először nyert 200 ezer forintos ösztöndíjat az SZTE Zeneművészeti Karának hallgatója,

Bobanj Rebeka

(képünkön balról a második)

ötödéves énekművész-tanár személyében, és ez azért is külön öröm, mert az SZTE Sófi-alapítvány hangsúlyozottan felvállalta a zeneművészetben és képzőművészetekben tehetséges hallgatók támogatását a tudományban kiemelkedőt nyújtó tehetségek mellett” – mondta el lapunknak

Sófi József

, az alapítvány létrehozója. Hozzátette: az alapítványnak szép eredményeket sikerült elérnie az elmúlt tíz évben, és a nagy továbblépést az jelentheti, hogy az alapítvány által támogatott tehetségek beintegrálódjanak a

Badó Attila

, a szegedi Tehetségtanács elnöke által létrehozott Tehetségpontba. „A Tehetségpont egyik kezdeményezése az SZTE Kiválósági Honlap, mely jobbnál jobb lehetőségeket és szolgáltatásokat nyújthat a tehetségek számára, s ez záloga a szegedi tehetséggondozás fejlődésének” – hangsúlyozta Sófi József.

A korábbi évekhez hasonlóan most is öt hallgatónak fejenként 200 ezer forintos ösztöndíjat, és további öt hallgatónak pedig 30 ezer forintos különdíjat osztott a kuratórium. A 2010-2011-es tanévben kiírt, magas követelményeket tartalmazó két pályázati felhívásra 126 hallgató (108 SZTE-hallgató és 18 szegedi biológushallgató) nyújtotta be pályázatát. Az alapítvány kuratóriuma a pályázatok értékelése után egymillió-háromszázötvenezer forint ösztöndíjjal ismerte el az egyetem tizenkét hallgatójának kiemelkedő tudományos és tanulmányi teljesítményét. A díjakat a Természettudományi és Informatikai Kar diplomaosztó ünnepségén, a TIK-ben az alapítvány díszvendége, Jókai Anna, Kossuth- és Prima Primissima-díjas író, Szabó Gábor, az SZTE rektora és az alapítványt támogató cégek vezetői adják át július 8-án 10 órakor. Már beszámoltunk a Sófi-ösztöndíjas biológushallgatókról, Kocsis Kittiről és Nagy Lászlóról. Különdíjasok: Baranyai Tamás (IV. éves orvostanhallgató), Benedek Noémi Mária (II. éves MA latintanár és I. MA klasszika-filológia), Czeglédi Eszter (I. éves MSc vegyész), Lukács Zsófia (II. éves MSc vegyész és I. éves MSc kémiatanár) és Náfrádi Lilla (I. éves MA pszichológia).

Külföldi operaházakban is énekelne

A szabadkai születésű Bobanj Rebeka,

Temesi Mária

tanítványa, már 2009-ben kuratóriumi dicséretben részesült, majd tavaly különdíjas volt. A Nemzetközi Simándy Énekversenyen harmadik helyezést ért el 2008-ban. Ezután egyre több opera főszerepét játszhatta, többek között a Budapesti Filharmónia felkérésével. 2008-ban a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon is bemutatkozott

Korsakov

Sadko című operájában Volhova szerepében. Ezután következett a Kolozsvári Operafesztivál, majd Magyarország területén legalább 15 helyszínen énekelhette

Rossini

Sevillai borbély című operájából Rosina szerepét, többek között a keszthelyi Balaton Színházban és a Budapesti Művészetek Palotájában. 2010-ben fellépett Szabadkán, a nagyszabású Újévi gálahangversenyen. Idén Budapesten énekelte

Mozart

Varázsfuvola című operájából az Éj királynő szerepét. Legutóbb április 8-án énekelt a Művészetek Palotájában, az Erkel és Liszt Emlékhangversenyen 1500 ember előtt a Bartók-teremben. Számos koncert, fellépés és főszerep áll már Rebeka mögött és emellett kitűnő eredménnyel végezte egyetemi éveit, amiért köztársasági ösztöndíjban is részesült. Az énekművész most az idei Nemzetközi Simándy Énekversenyre készül. Céljai között szerepel, hogy külföldön szeretne énekelni és megcélozni a legnagyobb operaházakat. „Mindent Istentől kaptam és arra törekszem, hogy a Tőle kapott tálentumot gyarapítsam. Olyan gyümölcsöket teremjek, hogy egy napon mikor Elébe állok, ezt mondja nekem: ’Jól vagyon, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután’” – idézi hitvallásaként

Máté

evangéliumát Bobanj Rebeka.

Két vegyész a kémiáért

Folytatva a hölgyekkel: tavaly kiemelt kuratóriumi dicséretben, idén már Sófi-ösztöndíjban részesülhetett

Bajnóczi Éva

Gabriella (képünkön balról a negyedik)

másodéves vegyész MSc-s hallgató, aki eredetileg hódmezővásárhelyi, de öt éve Szegeden lakik az Eötvös Loránd Kollégiumban. Évi elsősorban oldatok szerkezetének vizsgálatával foglalkozik

Sipos Pál

témavezetése mellett. Munkája során röntgen-sugárzást alkalmazó szerkezetvizsgáló módszereket használ, és főleg alapkutatásokat végeznek, az anyagok pontos szerkezetének megismerése ugyanis nélkülözhetetlen későbbi felhasználásuk szempontjából. Az ösztöndíjas jelenleg a pécsi OTDK-ra készül. Évi célja a doktori képzés, PhD-s évei alatt mindenképp szeretne hosszabb-rövidebb időt külföldön tölteni. Demonstrátorként részt vesz az alsóbb évesek oktatásában is, és a szintén Sófi-ösztöndíjas

Endrődi Balázzsal

szívén viseli a kémia népszerűsítését, amelyre remek alkalmat ad most a Kémia Nemzetközi Éve, melynek keretében a hallgatók egy csoportja például a Hídi Vásárra is visz ki kísérleteket. Másodjára nyeri el a Sófi-ösztöndíjat Endrődi Balázs másodéves MSc-s vegyészhallgató. A kecskeméti születésű egyetemista jelenleg a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken, a Visy Csaba egyetemi tanár vezette elektrokémia laboratóriumban dolgozik a professzor és Janáky Csaba, korábbi Sófi-ösztöndíjas témavezetése mellett. A kutatások fő irányát az elektromos áramot vezető szerves polimerek és ezek valamilyen szerves vagy szervetlen nanorészecskével alkotott kompozitjainak vizsgálata képezi. Az ilyen rendszerek kutatása világszerte nagy figyelmet vonz, mivel ezekből a különböző detektorok, elektródok mellett például napelemeket is előállíthatunk, méghozzá az eddig használt anyagoknál lényegesen olcsóbban – magyarázza Balázs, aki végzése után szintén szeretne PhD-re jelentkezni.

„Pontatlan” számítógépek, felstresszelt patkányok

„Amikor először megpályáztam a Sófi-ösztöndíjat, a számos követelmény láttán nem fűztem túl sok reményt az elnyeréséhez. Azonban később maga Sófi József annyi motivációt adott, hogy én is meg tudtam közelíteni a ’nagyok’, a korábbi díjazottak teljesítményét” – mondta az ösztöndíjról

Palatinus Endre

(

képünkön balról a harmadik

), aki szintén tavaly már elkönyvelhetett egy kiemelt kuratóriumi dicséretet. Az újvidéki születésű másodéves programtervező informatikus MSc szakos hallgató

Bánhelyi Balázs

témavezetésével síkbeli alakzatok körökkel való megbízható számítógépes lefedését vizsgálja. Olyan eljárásokat fejlesztettek, amelyek képesek a számítógépek pontatlanságát is kezelni, ugyanis a gépek nem egész számokkal való számolás esetén mindig csak közelítő számításokat tudnak végezni. Ez már egyszerű műveletek esetén is súlyos hibákhoz vezethet, ami mérnöki alkalmazások esetében megengedhetetlen. A programmal megmutatták például, hogy hogyan lehet Magyarországot rádióadással a legolcsóbban lefedni. Egy csapattal elkészítettek egy újszerű, LED-es utcai világítást tervező programot, amellyel költséghatékonyan és optimálisan lehet lámpatesteket tervezni. Az első prototípus hamarosan elkészül, és egy közeli város bevezető útja mellett állítják fel. Jövőbeli terveit illetően Endre külföldön szeretne kutatni PhD-képzés keretében. Szintén kiemelt kuratóriumi dicséretet kapott tavaly

Kálmán János (képünkön balról az első)

ötödéves szegedi orvostanhallgató, aki angol-magyar orvosi szakfordító és tolmácsképzést is végez. 2008 óta a Pszichiátriai Klinika Alzheimer-kór Kutatócsoportjában TDK-zik

Pákáski Magdolna

és édesapja,

Kálmán János

tudományos vezetése alatt. 2010-től a Genetikai Kutatócsoporthoz is csatlakozott, ahol

Juhász Anna

témavezetésével dolgozik. János az egyre gyakoribbá váló, idős korban jelentkező, szellemi hanyatlással és személyiségváltozással járó Alzheimer-kórt kutatja. Patkányokon vizsgálják a különféle stresszt okozó helyzeteknek az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozott agyi fehérjék mennyiségére gyakorolt hatását. Eredményeik, melyek szerint krónikus stressz hatására az állatok agyában az Alzheimer-kór kialakulásának irányába mutató változások történnek, fontos láncszemet jelentenek azon megfigyelések sorában, melyek a stresszt sok egyéb pszichiátriai betegséggel, így a depresszióval, skizofréniával is kapcsolatba hozzák, molekuláris szinten is. A genetikai vizsgálatok során pedig a betegség kialakulásával feltételezhetően összefüggő gének és az Alzheimer-kór kapcsolatát kutatják. Végzés után János is a PhD felé tájékozódik, a későbbiekben pszichiátriával, pszichoterápiával szeretne foglalkozni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.