Partvonal: a megyei utánpótlásfoci Sahin-Tóth Dezső szemével

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A heti téma: A kicsik is igénylik a figyelmet és a törődést

Ezúttal az MLSZ utánpótlással kapcsolatos stratégiájáról, illetve annak Csongrád megyét, azon belül Szegedet érintő vonatkozásairól beszélgetünk állandó szakértőnkkel, Sahin-Tóth Dezsővel, a SZEOL SC Kft. szakmai ügyvezetőjével.

Az utóbbi hónapok a változásokról szóltak a magyar labdarúgásban, az MLSZ új vezetése nagy lendülettel látott munkához. A sportágban dolgozók, valamint a drukkerek egyaránt érdeklődve várták, az új szelek miként jelennek majd meg az utánpótlás-nevelés területén.

Minőségi munka fent, hiányzó háttér lent

„Meglévő programjainkat kicsit még szüneteltettük is, s vártuk, milyen irányt vesz az MLSZ utánpótlás-stratégiája. Nos, a megszületett stratégiai tervben kiemelt helyet kap maga az utánpótlás, azonban a konkrét elképzelések még nem láttak napvilágot. A központi elem az akadémiákra épül, ezt látjuk, ezek közül az országban öt kapott kiemelt támogatást egyelőre. Ez nekik remek hír, de a számtalan kis klubnak, egyesületnek s különösen megyénknek már nem olyan kedvező. Azok, akik a kedvezményezettek, végre valóban minőségi munkát tudnak végezni, adottak lesznek tehát a lehetőségek az előrelépéshez. A többiek, a kimaradottak helyzete viszont nem lett egyszerűbb. Számunkra is világossá vált: csak akkor kaphatunk esélyt, ha együttműködünk megyei szinten, külön-külön nem tudunk érvényesülni. Ezért szükség van arra, hogy a korábban CSLSZ-szinten beindított, tavaly sikerrel elindult programjainkat minél hamarabb visszaállítsuk a rendszerbe” – mondta szakértőnk.

Sahin-Tóth Dezső hozzátette: az őszi szezon tapasztalatait hasznosítva folytatni kell a megyei U12-es bajnoki sorozatot, valamint a korosztályos megyeválogatottak versenyeztetését. „Csak most télen csak egy megyeválogatottból három tehetséges fiatal igazolt a kecskeméti akadémiára. Az értékeink kiáramlása tehát tovább tart. Így nehezen vehető ki bármiféle jövőkép, hiszen akadémiai szintre úgy általában kevés gyerek jut el, a tudásbeli és egyéb feltételeknek (például családból történő zökkenőmentes kiszakadás) igen nehéz megfelelni. Az országos építkezés – a mi szempontunkból sajnos – nem alulról kezdődött meg, hanem az elitképzés támogatásával. A kisebbeket azzal biztatták, az adóforintokból majd nekik is jut a jogszabályi változásokat követően, ám most sokan aggódnak, hogy ezek a nem kiemelt klubok valóban tudnak-a majd alkalmazkodni a feltételekhez. Magam is kicsit félve mérlegelem, a megfelelő háttér hiányában megindulhat-e valódi fejlődés az utánpótlás-nevelésben. További rossz hír, hogy a megyében is akadnak olyan helyek, ahol már az egyesületeknek, a csapatoknak kell fizetniük az önkormányzatnak a pályahasználatért – bizony, a kicsik élete egyáltalán nem könnyű” – vázolta a gondokat.

A gyereknek a család közelében kellene maradnia

Ami a Csongrád megyéből az akadémiákra történő elvándorlás (számunkra nem feltétlenül előnyös) jelenségét illeti, Sahin-Tóth Dezső szerint egyértelmű, sem a szülőket, sem a gyerekeket nem lehet kötelezni arra, hogy maradjanak helyben, ha lehetőség nyílik a feljebb lépésre. Ugyanakkor – figyelmeztetett – nem árt tisztában lenni az ezzel járó veszélyekkel sem. „Érdemes teljességében megvizsgálni, mit nyújtanak az akadémiák a gyerekeknek. Rengeteg példát tudnék mondani arra, hogy tehetséges fiatal elment egy akadémiára, majd eltűnt egy kis idő múltán a sportág környékéről. Úgy vélem, üdvözítő lenne az a rendszer, ahol a gyerek a család közelében tud maradni. Olyan programot várnánk, várnék az MLSZ-től, mely egészen az alsó szintig nyúlik, hiszen igen komoly erőfeszítések árán lehet a mai világban a kisebb településeken a labdarúgáshoz csábítani, majd ott tartani a gyerekeket. Pedig tehetség, illetve kiváló műhely megyénkben is bőven van, nagyon szeretnénk, ha a szövetség ezeket is felkarolná, ezeknek is segítséget nyújtana, ugyanis – sokaknak nem mondok újat – az utánpótlás első kétkörös finanszírozásában Csongrád megye egyetlen forint támogatáshoz sem jutott. Az is világos, hogy a fejlődéshez szükség lenne a magasabb osztályban szereplő szegedi felnőttcsapatra, reményeim szerint meglesz az a szándék és az a munka, mellyel ez rövid időn belül megteremtődik. Ugyanakkor rendkívül fontos lenne, hogy ennek a szegedi élcsapatnak az utánpótlását szegedi, Csongrád megyei gyerekek adják” – fejtette ki a szakember.

Default thumbnail
Előző sztori

Így közlekedhetünk Szegeden a húsvéti ünnepek alatt

Default thumbnail
Következő sztori

Labdarúgás: nem hibázhat a KITE a Szarvas ellen

Legutóbbi hasonló cikkek