Közélet

Líbia - felkelők feltételeket szabnak a tűzszünethez

Líbia - felkelők feltételeket szabnak a tűzszünethez

2011. április 1., péntek
Líbia - felkelők feltételeket szabnak a tűzszünethez

A líbiai felkelők pénteken közölték, hogy csak azzal a feltétellel készek tűzszünetet kötni a kormányerőkkel, ha a Moammer Kadhafihoz hű alakulatokat kivonják a városokból és környékükről, és mindenhol szavatolják a vélemény- és szólásszabadságot.

Musztafa Abdel-Dzsalíl

, az Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője közölte ezeket a feltételeiket, miután Bengáziban találkozott

Abdel-Ilah al-Hatíbbal

, az ENSZ rendkívüli megbízottjával. Közös sajtóértekezletükön hangsúlyozta, hogy nem ellenzik a tűzszünetet, de csak akkor, ha a nyugat-líbiai városokban teljes lesz a véleményszabadság, és

Kadhafinak

mindenképpen mennie kell. Hozzátette, hogy fegyverekre lesz szükségük, amennyiben Kadhafi erői nem szüntetik be a civilek elleni támadásokat. Megismételte korábbi kérését, hogy a világ nyújtson nekik támogatást a líbiai vezető jobban felfegyverzett erőivel szemben. Az amerikai védelmi és a külügyminiszter ellenzi a líbiai felkelők felfegyverzését, ezért a feladat Franciaországra maradhat - írta pénteken a The New York Times.

Robert Gates

védelmi miniszter a kongresszusi meghallgatásán jelezte: az amerikai kormány nem ellenezné, ha egy másik ország küldene fegyvereket a felkelőknek, akiket az elmúlt napokban a kormányerők visszavonulásra kényszerítettek. Eddig Franciaország az egyetlen hatalom, amely bejelentette, hogy fegyvereket szándékozik szállítani nekik. Washington a szovjet megszállás ellen harcoló afgán mudzsahidek felfegyverzése után szerzett negatív tapasztalatok birtokában rendkívül óvatos. Az akkor rendelkezésre bocsátott harci eszközök egy részét ugyanis később a Nyugat elleni harcra használták fel. A kormányerők pénteken is folytatták Miszráta nyugati nagyváros ostromát. "Tankokból, rakétavetőkből, aknavetőkből zúdultak a gránátok ma is a városra. Vaktában, de nagyon hevesen lőnek. A rombolást lehetetlen leírni - mondta a felkelők egyik szóvivője. Egy e-mailező azt közölte a helyszínről, hogy az elit egységek közé tartozó 32. dandár támadta reggel a Tripolitól csak 200 kilométerre fekvő várost. Korábbi hírek szerint az alakulat parancsnoka Kadhafi egyik fia,

Hamisz

.

Az ettől jóval keletebbre, Adzsdábija környékén megmerevedett fronton a felkelők igyekeznek rendezni a soraikat. Erősítést kaptak, főként leszerelt katonákat, és rövid kiképzésben részesült önkénteseket. A frontról kitiltották a lelkesen fegyvert ragadó, de tapasztalatlan civileket. Őket hátra vezényelték, hogy - ha úgy adódna - egy darabig feltartóztassák Kadhafi megkerülő erőit. A lázadók felszerelése is javult: több a távközlési eszköz, vagyis a rádió és a műholdas telefon, és már aknavetőik is vannak. Ilyen fegyvereket korábban nem lehetett látni náluk. Csütörtök éjjel a fronthoz vontattak nyolc rakétavetőt is, amelyből eddig kevés volt. Adzsdábija és Bengázi között az út mentén lőállásokat építettek, és lövészárkokat ástak ki a lázadó főváros szervezettebb védelme jeleként. Moammer Kadhafi líbiai vezető megtiltotta a kormánytagoknak és a magas rangú tisztségviselőknek, hogy elhagyják az országot - írta az as-Sark al-Auszat című, tekintélyes arab napilap. Értesülései szerint nem Músza Kusza, a Nagy-Britanniába menekült líbiai külügyminiszter az egyetlen, aki a süllyedő hajó elhagyása mellett döntött. Állítólag al-Bagdadi al-Mahmúdi kormányfő - aki egyben a parlament elnöke - szintén a távozást fontolgatja. Személyesen cáfolta viszont, hogy elhagyta volna az országot Sokri Gánem, a nemzeti olajvállalat vezetője és Buzeid Dordá, a titkosszolgálat első embere. Róluk az al-Dzsazíra hírtelevízió állította ezt. Londonban tárgyalt a napokban a Kadhafi-kormányzat egyik belső embere a Guardian című brit lap jelentése szerint. Az újság anonim brit forrásokra hivatkozva adott hírt arról, hogy Moammer el-Kadhafi egyik fiának, Szaif al-Iszlám el-Kadhafinak egyik magas rangú tanácsadója - Mohamed Iszmail - az elmúlt napokban Londonban járt, s küldetése egyike volt az elmúlt két hét számos kapcsolatfelvételének Líbia és a Nyugat között. A brit külügyminisztérium sem megerősíteni, sem megcáfolni nem volt hajlandó a lapértesülést. A líbiai helyzet nem oldható meg katonai eszközökkel - jelentette ki a német külügyminiszter Pekingben. Guido Westerwelle szerint csakis politikai megoldás születhet, s e cél érdekében valamennyi érintett felet közös munkára szólította fel. Úgy vélte, az első lépés a fegyverszünet, a líbiai vezetőnek "el kell hallgattatnia a fegyvereket", és engednie kell, hogy a meginduljon a politikai folyamat. Jang Csie-cse kínai külügyminiszter ugyancsak kiállt a líbiai válság diplomáciai megoldása mellett, s hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1973-as számú határozata az erőszak beszüntetése és a polgári személyek védelme érdekében született. Hozzátette: Kína aggódik a folyamatos összecsapásokról és a polgári áldozatokról szóló közelmúltbéli jelentések miatt. "Reméljük, hogy az érintett országok kitartanak a határozat mellett, és tiszteletben tartják Líbia függetlenségét és szuverenitását" - mondta. A svéd parlament nagy többséggel jóváhagyta az ország részvételét a Líbia elleni nemzetköz katonai akcióban. Stockholm nyolc JAS Gripen vadászrepülővel veszi ki a részét a hadműveletből. Küldetésük feltétele, hogy a Gripenek nem hajthatnak végre támadásokat, kizárólag a repülési tilalom betartását fogják ellenőrizni a líbiai légtérben. A vöröskereszt nemzetközi bizottsága (ICRC) felvette a kapcsolatot a líbiai kormánnyal - jelentették be pénteken Genfben. "Az első megbeszélés érdemi és bíztató volt" - mondta a független szervezet szóvivője. Az ICRC Bengáziban, a felkelők központjában már több mint egy hónapja jelen van.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.